Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

5. szám - Szalóczy Bálint: A felszín alatti csővezetékes esőszerű (permetező) öntözés gazdaságos üzemelésére ható tényezők vizsgálata

Szalóczy B.: Csővezetékes esőszerű öntözés Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. 367 0 vízkivétel Mellékvizetek ü Üzemeli rtp vezeték Szórófej itta! urott terület Hm üzemeli rip vezeték % Hyőrans !•'). ábra. Sz-l-es szórófejjel való öntözés megszervezésésének vázlata <t>ud. 15. CxeMa opeanu3aiiuu noAuea c npuMCHenueM HacadoK C-1 Abb. 7.5. Organisationsschema der Beregnung mit Schleuderköpfen Sz-1 tunk, minta K-l-es szórófej esetében. A szórófej áthelyezésére fordított idő 2 pere, mivel egyszerre itt 1 db szerelendő. A teljesítményt és időkihasználást az 5. táblázat szemlélteti. ,5. táblázat Teljesítmény és időkihasználás alakulása Sz-l-es szórófejjel való öntözés helyes megszervezésénél TaóA. 5. il3Menenue ucnoAbioeamiH epeMetiu no paöome u cyMMapnoeo epeMemi npu npaeuAbnoü opeamuayuu noAuea c npuMeHemieM aacadOK C-1 Tabelle ó. Gestaltung von Leistungs- und Zeitausnützung bei richtig organisierter Beregnung mit Schleuderköpfen Sz-1 Kiöntözött vízoszlop mm A szórófej egy állásban van llárom repülővezeték Az összidő kihasználása 2 £ '5 ío Kiöntözött vízoszlop mm A szórófej egy állásban van átszerelésére fordított idő üzemelés alatt szórófej .átszerelésre fordított idő leüzemelésre fordított idő öntözésre munkára 2 £ '5 ío Kiöntözött vízoszlop mm P e r c o 2 £ '5 ío 10 24 45 24 96 100 72 13,2 15 36 45 24 144 100 54 8,8 20 48 45 24 T92 100 36 6,5 30 72 45 24 288 100 24 4,4 40 96 45 24 384 100 18 3,3 Az előző táblázattal összehasonlítást végezve, látható, hogy szektoros szórófejjel helyesen szervezve az öntözést, csupán 0,25—1,2 kh-val kisebb a teljesítmény. Ezt a teljesítmény-csökkenést többszörösen kárpótolja, az, hogy a szerelési munkák száraz talajon történnek és így nincs taposási kár. A két táblázatban jól érzékelhető, hogy már 30 mm víz kiöntözésénél 3 dolgozó munkaideje csak 24, illetve 29%-ig van kihasználva. Ezért, ha 20 mm-nél több vizet öntözünk ki, két lő is elegendő az öntözéshez, sőt az Sz=l-es szórófej esetében már 20 mm kiöntözésére is elegendő két dolgozó, mivel itt egy repülővezetéket több részletben folyamatosan szerelnek át, jobban megoszlik a munka. Végeredményben az egész berendezés üzemeléséhez két szakmunkás elegendő, és ha 20 mm, vagy annál kevesebb vizet öntözünk ki, akkor még beosztunk egy kisegítő segédmunkást. 1. A berendezés teljessége Ezalatt főleg azt értem, hogy megfelelő számú repülővezeték és szórófej álljon rendelkezésre. Annyi öntözőcső szükséges, hogy 4, de legkevesebb 2 (PR 52/2) szórófej működésénél repülővezeték kiépíthető legyen. Ugyanis azt a célszerű üzemelést kell megvalósítani, hogy az ön1özés szünet nélkül folyjon. (Folyamatos öntözés.) A berendezés tökéletes kihasználása érdekében a K-l és Sz-1 szórófejek esetében célszerűbb, ha 4 db van (2 db-on üzemelés van, 2 db-ot pedig szerelnek vagy pedig három repülővezetéken van üzemelés és egyet szerelnek). Az így szükséges csőmennyiség a már előbb ismertetett mellékvezeték távolság mellett 4x84 m = 336 m. Ezenkívül szükség lenne 8 db tartalékcsőre, tehát mindössze 382 m cső szükséges. (Természetes, ha csak két, vagy három repülő vezetékkel üzemelnek, kevesebb is elég [192, ill. 288].) Szórófejből szükséges Sz-1-bői 4+2= 6 db K-l-bői 8 + 2 = 10 db PR 52/2-ből 4+2=10 db Ez a szórófej mennyiség kell ahhoz, hogy az üzemelés folyamatos legyen. Számításom során 2 db tartalék szórófejet is figyelembe vettem. 11a ezek a felszerelések nincsenek meg, tehát nem teljes a berendezés, akkor a berendezést nem tudjuk teljes kapacitással működtetni, s így 1 m

3 víznek a kiöntözése költségesebb. •5. A felszín alatti csővezetékes esőszerű öntözés bérezésének gyakorlata Jelenleg az esőszerű öntözés időbérben történik. Talán ez is oka, hogy költséges az öntözés, mert pl. Kalocsán 4 ember végzi azt a munkát, amit máshol kettő. Persze munkaidejük kevésbé van kihasználva, viszont az időbér független a kihasználástól. Teljesítménybérezés esetén maguk követelnék, hogy 4 fő helyett két főt osszunk be arra a munkára, mert így nagyobb teljesítmény jut egy emberre és többet keresnek. 1957 júliusi párt- és kormányhatározat kimondja, hogy teljesítménybérezést kell bevezetni mindenütt, ahol a népgazdaság és a dolgozók érdekei azt megkívánják. Úgy gondoljuk, itt ez az eset áll fenn, meri ha bevezetik a teljesítménybérezés pl. olyan megoldását, hogy a 4 dolgozó bére helyet t 3 dolgozó bérét adják két főnek meghatározót t teljesítmény után, akkor a gazdaság is jól jár, mert 1 dolgozó bérét megtakarította, de jól jár a dolgozó is, mert 50%-kal többet kapott ugyanarra az időre. Kz csupán durva érzékeltetése a lehetőségeknek, de ebből is Játszik, hogy érdemes é§ kell teljesítménybérben öntözni.