Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

5. szám - Reményi Péter: Mongólia vízföldtani viszonyai

331f Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. Reményi P.: Mongólia vízföldtani viszonyai bal partján kambriumi homokkő és mészkő, valamint gyakran konglomerát található. A Hangáj területén devon, karbon és perm időszaki homokkövek, mészkövek és palák, míg az Altájban szilur palák, fillitesedett homokkövek és mészkövek jellemzők. Az egész ország területén számos gránit batolit található. Gyakoriak a karbon és perm időszaki tengeri és kontinentális homokkövek, konglomerát és különféle palák is. A triász képződmények hiányoznak. A jura időszakban ÉK-en és DK-en mocsaras tavi, homokos — agyagos összletek képződtek széntelepekkel. Az ország K-i részén változatos anyagú erőteljes vulkáni működés ment végbe. A jura végén erős tektonikai mozgások zajlottak le, amelyeket gránit intrúzió és ércképződés kísért. A kréta időszakban tavi eredetű homokkövek, agyagmárga és konglomerát ülepedett le. A harmadkorban végbement tektonikai mozgások alakították ki a mai domborzat alapjait. A mozgások földrengések formájában ma is tartanak Hangájban és DK-en a harmadkorban bazalt-vulkánok működtek. A kréta időszak után már csak kontinentális és tavi eredetű képződmények rakódtak le, tengeri elöntés nem volt. A vízföldtani viszonyok és elsősorban a földalatti vizek tanulmányozása igen elmaradt, s főleg Ny-on ez ideig még szinte egyáltalán nem volt kutatás, míg K-en is területileg igen hézagos. A feltárt területek kutatottsága sem azonos fokú. A földtani felépítés, a domborzat és az éghajlat figyelembevételével az alábbi tájegységeket különíthetjük el. 1. A Ilentej-Hangáj hegységek vízföldtani tájegysége Ez a tájegység a Hangáj és a Hentej hegységeket magába foglaló hatalmas terület az ország É-i részén. Átlagos csapadékmennyisége 2—300 mm/év. Források és vízfolyások kialakulására a legkedvezőbb terület az országban. Sok helyen a talaj állandóan fagyott, máshol viszont a talajvíz feltörése miatt — legalábbis időszakosan — kisebb tavak keletkeznek, elsősorban a mély katlanokban, amelyeket lencsés településű rétegek töltenek ki. A terület uralkodóan metamorf és vulkáni kőzetekből felépített. Gyakori a homokkő, a konglomerát, a márványosodott mészkő, a gnájsz, a gránitgnájsz, a gránit, a gránodiorit, a diorit és az effuzív kőzetek. A terület felépítése, szerkezete igen bonyolult. A mészkő területeken sok a barlang. A mozgások következtében kialakult tektonikus medencéket, katlanokat mező- és kainozoós cementált szárazföldi eredetű üledékek töltötték fel. A katlanokban gyakran talajvíz tárolására alkalmas negyedkori tavi üledékeket találunk. A mélységbeli vizek felhalmozódása és mozgása uralkodóan a magmás és metamorf kőzetek hasadékaiban megy végbe. A fúrási eredmények szerint fúrt kút telepítésére legalkalmasabbak a katlanok és süllyedékek, valamint a medence peremek, mert itt várható a maximális vízhozam. A magasabb területek viszont kúttelepítés szempontjából már kedvezőtlenebbek. A gyakorlati tapasztalatok szerint 20- 30, 60—70 és ritkábban 100—120 m mélységben várhatók víztárolásra és víztermelésre alkalmas hasadékok, tektonikailag erősebben igénybevett zúzott zónák. A földalatti vizek utánpótlását elsősorban a beszivárgó csapadékvizek biztosítják. A mélységbeli juvenilis vizek szerepe ma még tisztázatlan. A területen eddigi tapasztalatok szerint a paleozoós és idősebb metamorf kőzetekből fúrt kúttal 40—150 l/p közötti hozamokat értek el. Gránitból 80—90 l/p volt az elért átlagos hozam, de gyakoriak a meddő kutak is. Az ország E-i határán előforduló jura és kréta időszaki effúzív kőzetekből 100 l/p közepes hozamot kaptak. A szélső értékek igen eltérők, mert 6—480 l/p között változtak a kutak hozamai. A hozam elsősorban a repedezettség függvénye. Külön említést érdemelnek a talajvíz tárolására igen alkalmas negyedkori porózus üledékek, elsősorban a folyóvölgyekben. Az Uldza völgyében 300 l/p, a Kerulen völgyében 900 l/p, a Zenhir bal partján pedig 1200—1500 l/p hozamú kutakat is lehet telepíteni. Ulan-Bátor vízellátása céljából a Tola völgyében átlagosan 150 1/p-es kutakat telepítettek, de akadt 600 1/p-es kút is. A vízutánpótlást elsősorban a folyók biztosítják, a víz áramlása pedig uralkodóan megegyezik a völgy lefutásával. Télen a folyók befagyása, a talajfagy és a csapadék csökkenése következtében a kutak vízszintje leszáll és hozamuk is természetesen erősen csökken. A földalatti vizek vegyi összetétele a látszólag azonos hidrológiai feltételek ellenére is igen változó. A vízválasztók környékén 80—100 mg/1 ásHely I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Szain-Sand — 19 —16 — 6 + 3 + 11 + 18 + 21 + 18 + 11 + 3 — 8 — 15 Dalan-Dzagadai — 16 —10 — 4 + 4 + 12 + 18 + 22 + 19 + 12 + 5 5 —13 Ulan-Bátor —28 —24 —10 + 1 + <5 + 13 + 17 + 14 + 6 — 1 —15 —24 Csojbalszan —23 —20 —10 + 1 + 11 + 17 + 21 + 15 + 9 +

1 —10 —20 Hely III. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Dalan-Dzagadai 2 3 6 7 10 22 34 36 14 2 5 2 Ulan-Bátor 2 3 4 7 23 53 56 47 35 7 3 3 Csojbalszan 3 3 2 4 17 43 70 68 30 6 3 4