Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

4. szám - Öllős Géza: A keverőteres dortmundi ülepítőmedence áramlástani vizsgálata

26Jf Hidrológiai Közlöny 1958. 4. sz. Juhász J.: A beszivárgás vizsgálata i -I i 20 30 3S V 4V. v öv, 'sfC' XX,, 1 i ~ -— 0,5 1,0 1,5 2,0 2,3 [óra] 4. ábra. A beszivárgási intenzitás görbe szerkesztése Shermann szerint Abb. 4. Konstruktion der Kurve der Einsickerungsintensitat nach Shermann Fig. 4. Construction of the infiltration rate curve according to Shermann Musgrave Oklahomában és Texasban végzett kísérletei alapján állította össze K. Shermann. A görbe adatai módot adnak arra, hogy az állandó beszivárgás (f

c) és a közepes beszivárgás (f

k) ismeretében visszafelé megszerkesszük a változó intenzitású beszivárgási görbét. Egy-egy árhullám idején ugyanis a leeső és lefolyó vízmennyiség mérésével — a párolgás elhanyagolása, vagy becslése után — a mért adatokból számíthatjuk a közepes beszivárgási intenzitást (f

k) és az eső végén lefolyó mennyiségből az állandó intenzitást (f

e). A szerkesztés menetét a 4. ábrán mutatjuk be. Az ábra eddig még elő nem fordult jelölései: fi átlagos beszivárgási kapacitás az f

k előtti időszakban ; f

2 az átlagos beszivárgási kapacitás az f

k utáni időszakban ; tk az fk-hoz tartozó időpont. Az infiltrációs görbe meghatározása az f

k helyének vízszintes és függőleges meghatározásával kezdődik. Vízszintes helyét a teljes beszivárgás V [mm] ismeretében egyszerűen rögzíthetjük, hiszen f

k-T = V, vagyis JF' T Ismerve f

k értékét, a 3. ábrából megkapjuk a hozzá tartozó időpontot is. így az fk értékét máris rögzítettük. A 4. ábrából a háromszögek területének a magassággal való kifejezése alapján a t

2 = T — í,hez tartozó V

2 és <

rhez tartozó V

x területek közötti arány : V

2 ~ h to í l óra J Fx Tudjuk továbbá, hogy V

x = f

xt

x és V

2 = V valamint: A- F

l - v

u es u t, F, 3 [óra] 5. ábra. Ugyanazon talaj különböző nedvességtartalom melletti beszivárgási görbéje Shermann után Abb. 5. Einsickerungskurve ein und desselben Bodens bei verschiedenem Feuchtigkeitsgehalt nach Shermann Fig. 5. Infiltration curves for the same soil at different'"

1 moisture contents after Shermann Ebből már f

x és f

2 számítható. így az f

k helye mellett kiadódott két érintő helye és iránya is. További hasonló felezésekkel tetszőleges pontosan meghatározhatjuk a görbe alakját. K. Shermann tapasztalata szerint a görbében előfordulható kisebb eltérés nem befolyásolja az eredményekel. Az így kapott eredményeket azután a görbe alakjának megtartása mellett átrajzolhatjuk az intenzitás — idő koordinátarendszerben, amint azt a 4. ábrán bemutatott példán is láthaljuk az alsó ábrán. Shermann vizsgálatai alapján megállapította, hogy az nagyon jó egyezést mutat a mesterséges esőztetés útján meghatározott görbékkel. Az egyes kísérletek eredményeiből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le : 1. W. W. Horner, Leonard Loyd és K. Shermann vizsgálatai alátámasztják azt az egyébként is nyilvánvaló feltevést, hogy a mesterséges esőztetéssel vagy árasztással végzett beszivárogtatási