Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

4. szám - Öllős Géza: A keverőteres dortmundi ülepítőmedence áramlástani vizsgálata

Juhász J.: A beszivárgás vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1958. 4. sz. 265 kísérletek természetes esők okozta beszivárgás számítására is megfelelő beszivárgási jelleggörbét adnak és azok analitikus kifejezése is használható. Szokolovszkij ezt ugyan kétségbe vonja, de az eredmények nem igazolják aggodalmát. 2. Shermann saját kísérletei és számos átvett adat alapján megállapította azt, hogy a különböző mértékben átnedvesedett, egyébként azonos talaj beszivárgási görbéje hasonló. Annyi a különbség csak, hogy a kezdeti beszivárgási intenzitás (/ 0) értéke a talaj előzetes nedvességének növekedésé­vel csökken. Kísérleti eredményeit az 5. ábrán mutatjuk be. Az egyes adatok alapján meghatá­rozta a talaj víztartalom növekedésének görbéjét az idő függvényében az alatt az időszak alatt, amíg a beszivárgási kapacitás elérte a minimális •értékét (fc) (6. ábra). Kísérleti adataival teljesen egyezik A. N. Befani tapasztalata is, amelyet a később ismer­tetendő analitikus összefüggésében is kihang­súlyoz. 3. A természetes csapadék beszivárgásának a vizsgálata fentieken kívül arra is rámutatott, hogy a beszivárgás mértéke — az állandó beszi­várágási szakaszon (f c) is — függ az évszakok változásától. W. W. Horner és Leonard Lloyd vizsgálatai szerint a beszivárgási kapacitás nem állandó, hanem az évszakok szerint — pontosabban a hő­mérséklet szerint — is különböző [8], Ennek bizonyítására felrajzolták az általuk Edwards­willeben végzett beszivárgási kísérletek f c érté­kének egy évi adatsorát (7. ábra). Az idősor való­ban változó alapkapacitásra (/,,-re) enged követ­keztetni. Edward L. Beutner, Ralph 11. Gaebe és Róbert E. Horton [9] mesterséges esőztetés alkalmával is hasonlót tapasztaltak. Vizsgálataikat Arizonában gyenge vegetációval borított, vagy csupasz föl­dön végezték számos különböző helyen, homok és homokos agyag talajokon. Kísérleteik során az állandónak tartott /„-ben különbségeket észleltek. A különböző helyeken más-más volt a talajfelszín lejtése, ami részben magyarázná az f c változását. Véleményük szerint azonban a lejtősség változása nem okozhatja a kiadódott különbséget, hanem az egyedül a két évszak — nyár és tél — változá­sából következik, vagyis az egyes hónapok függ­vénye. Véleményünk szerint a talaj beszivárgási kapacitása feltétlenül változik a különböző évsza­kokban és a növénytakaró különbözősége esetén, amint azt már Shermann is megállapította kísér­leteiből. Ez a változás azonban a beszivárgási kapacitásban csak látszólagos és nem a beszivár­gási kapacitás változását mutatja, hanem a talaj párolgását elősegítő tényezők módosulását, amely­nek következtében meleg időben, egyrészt a megelőző talajnedvesség kevesebb, másrészt a leesett és helyben maradó csapadékból több párolog el, látszólag még tovább növelve a beszi­várgás értékét. 4. Ugyancsak az arizonai kísérletsorozat alap­ján állapították meg, hogy csupasz talaj esetén •5 t c a, i 6. ábra. A talaj víztartalom növekedése az idő függvényé­ben fo-tól fc-ig Shermann szerint Abb. 6. Anstieg der Bodenfeuchtigkeit in Funktion der Zeit von f 0 auf fc nach Shermann Fig. 6. The increase in soil-moisture content from f 0 to fc plotted against time, after Shermann sem, gyenge vegetáció esetén sem hat lényegesen a beszivárgás nagyságára a terep lejtőssége. A vélemények szerint ez a kérdés elhanyagolható lankás, vagy kevésbé meredek oldalakon, a többi sokkal nagyobb hatású tényező mellett. III. A kísérletek eredményeinek analitikus feldolgozása A sok száz kísérleti eredményt számos szerző feldolgozta analitikus formában is. Az analitikus adatok általában a görbék előbbiekben kifejtett vonásai alapján exponenciális vagy hyperbolikus összefüggést adnak. Az exponenciális alakok egyike : / = /o e~ a t (1) ahol / a beszivárgási kapacitás értéke tetszőleges t időpillanatban, /o a kezdeti beszivárgási kapacitás légszáraz talaj esetén, oc mérések alapján megállapítható állandó, amely a talaj jellegétől függ. Ezt az összefüggést Róbert E. Horton [10] és A. M. A. Velikanov [1] közölték. A másik hasonló jellegű összefüggést ugyancsak Róbert E.Horton állapította meg Neal kísérletei alapján / = / c + (/»-/c)e­á í (2) 1 0.5 t U tl^ I 0.1 I 0 III IV V V! VII VIII IX X XI XII | / | II 7. ábra. A minimális beszivárgási kapacitás változása az évszakok függvényében, W. W. Horner és Leonard Loyd szerint Abb. 7. Veránderlichkeit der minimalen Einsickerungs­kapazitát in Funktion der Zeit, nach W. W. Horner und Leonard Loyd Fig 7. Seasonal changes in the minimum infiltration capacity according to W. W. Horner and Leonard Loyd Nagyon nedves /Nedves Közepes Száraz Hog yan száraz

Next

/
Thumbnails
Contents