Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
4. szám - Bogárdi János: Néhány újabb törvényszerűség a hordalékmozgás elméletében
2Jflf Hidrológiai Közlöny 1958. 4. sz. Bogárdi J.: Néhány újabb törvényszerűség a hordalékmozgásban 10 0,1 % 0,01 0,001 I + A mozgás kezdete o 1-lullambarazL A Dünék 1a k /í / • V Átmenet Antidünt i ik Ss s/s y 1 0 - +c • * -TlC^ - +c 'zhőfo k 2i 7C o d'ű> 0076 ( L V yJk/^St • 1-t IOL 94 5 y , 1 • V t^OMi y/1 A / Á Ad-0,0022 i i i t^OMi 5 i I 0,1 4. ábra. A szemátmérő 10 v 100 1000 10000 L\ d invariáns összefüggése a hordalékmozgás különböző határállapotainál U*d Abb. 4. Zusammenhang zwischen Korndurchmesser und der Invariante bei verschiedenen Grenzzustánden v des Geschiebetriebes Fig. 4. Relation between the partiele diameter and the dimensionless parameter U td/v for various regimes of sediment transport Közbevetőleg megjegyezzük, hogy a 116 — - —í— 0 V kapcsolat alapján a (15) összefüggést az alábbi formában is felírhatjuk : 1 d x 11,6°> 94 5 ( d ' í d \T'j ami lehetővé teszi, hogy az egyes mozgásállapotok határértékeit hidromechanikai alapon vizsgáljuk. A 4. ábra szerint x paraméter értéke : a hordalékmozgás megindulásának határállapotánál x = 0,00943 a hullámbarázdák fellépésének határállapotánál a = 0,0076 a dünék fellépésének határállapotánál x = 0,0035 az átmeneti állapot fellépésének határállapotánál x = 0,0022 az antidünék fellépésének határállapotánál a = 0,00145 Az x paraméter nagysága is megszabja tehát egyértelműen, hogy milyen a meder állapota. Hordalékmozgás tehát csakis akkor lehetséges, ha x < 0,00943, hullámbarázdák pl. akkor léphetnek fel, ha x értéke kisebb mint 0,0076, de nagyobb mint 0,0035. Dünék csak akkor keletkezhetnek, ha x kisebb, mint 0,0035, de nagyobb mint 0,0022. Ha a értéke nagyobb mint 0,00145, de kisebb mint 0,0022, akkor átmeneti állapotban van a meder. Végül pedig antidünék csakis akkor léphetnek fel, ha x értéke kisebb mint 0,00145. A 3. ábra alapján azt állapítottuk meg, hogy az egyes'mozgásállapotokat az újonnan bevezetett Fra csúsztató sebesség Froude-száma és a d szemátmérő 0,882 hatványából képzett szorzat egyértelműen meghatározza. A 4. ábrából most kitűnt, hogy a meder mozgásállapotát a d szemátmérő, valamint a Re* csúsztató sebesség Reynolrls-száma 0,945 hatványának hányadosa is egyértelműen megállapítja. Ez a két megállapítás természetesen összhangban van, mert hiszen a Re* bizonyos meghatározott módon függ össze a Fr m-al. /3 és x paraméterek értéke tehát összefügg és egyiket a másik értékéből kiszámíthatjuk. Hasonlóképpen a fi paraméterhez tartozó N hajlásszög is összefügg az a paraméterhez tartozó n hajlásszöggel és ha egyiket ismerjük, a másikat kiszámíthatjuk. Figyelembe véve a (6a.) és a (14) összefüggést, n és N, illetőleg x és /? össze-
