Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Dzubay Miklós: A víz összetételének hatása a tiszántúli öntözött talajok elszikesedésére

Dzubay M.: A víz összetételének hatása a talajok elszikesedésére Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. 237 c) az érintkezés ideje, d) a víz minősége és mennyisége. Függ még a kölcsönhatás a hőmérséklettől, időjárási tényezőtől stb. Ezekkel, az összefüggésekkel jelen alkalommal nem foglalkozunk. A munkámhoz nyújtott segítségért Prettenhoffer Imre osztályvezetőnek, valamint a vizsgálatokban való közreműködésért Bévárdi Erzsébet kartársnőmnek tartozom köszönettel. Összefoglalás 1957-ben is folytattuk a tiszántúli élővízzel öntözött rizstelepek vízminőség-vizsgálatait. Ezeknek a vizsgálatoknak a célja : 1. megállapítani, hogy mitől függ a talaj és víz közötti kölcsönhatás ; 2. tovább kutatni, hogy az öntözőcsatornákban haladó víz miért nem változik meg lényegesen. Eredmények : 1. Élővízzel öntözött rizstelepeink öntözőcsatorna-hálózatában a lebegő hordalék lerakódik. Ennek vastagsága évenként néhány mm. Ugyanakkor a rizstáblán is van 1/10 mm nagyságrendű lerakódás, melynek mennyisége kh-kint 9—35 q. 2. A lerakódott lebegő hordaléknak bizonyos trágya- és talaj kialakító hatása van. Hogy ez milyen mérvű, azt még további kutatással kell tisztáznunk. 3. Az öntözővíz kémiai összetétele nem változik meg lényegesen a csatornahálózatban, föltéve, hogy nem keveredik szikes talajvízzel vagy szikes csurgalékvízzel. Ennek magyarázata : a) a nagy mennyiségű öntözővíz csak kis felületen érintkezik szikes talajjal; b) az öntözővíz már az öntözés kezdetén kilúgozza a csatornákat; c) a csatornák beiszapolódnak ; d) a víz a magas vezetésű csatornákban inkább elszivárogni, mint beszivárogni igyekszik. 4. A talaj és öntözővíz közötti kölcsönhatás főleg a következő feltételektől függ : a) a szikes talaj minősége, b) az érintkezési felület nagysága, c) az érintkezés ideje, d) a víz minősége és menynyisége. IRODALOM [1] Antipov—Karatajev, I. N.—Filippova, V. N. : Az öntözés hatása a talajra. Sz. U. Tud. Akad. kiadásában. Moszkva, 1955. [2] Arany, S. : Agrokémia és Talajtan, 4, 97. 1955. [3] Dzubay M. : Hidrológiai Közlöny, 37 109. 1937. [4] Dzubay M. : Hidrológiai Közlöny, 37. 1957. [5] FM Vízügyi Főosztálya : Az öntözésről. Egyetemi Nyomda. 1931. Budapest. [0] Kotzmann (Mados) L. : Vízügyi Közlemények l'J. 37. 1937. [7] Kvassay J. : A hazai öntözésekről. Pesti Könyvnyomda R. T. 1887. Budapest, [8] Mados L. : Öntözésügyi Közlemények. 3. 2. sz. 1941. [9] Mezősi J.—Donáth É. : Hidrológiai Közlöny. 34. 140. 1951. [10] Mezősi J.—Donáth É. : Acta mineralogica, petrographiea 5. 38. 1951. Szeged. [11] Mezősi J. : Nem publikált adatok. 1957. [12] Richards, L. A. : Diagnosis and Improviment of Saline and Alkáli Soils U. S. Governement Printig Office. Washington. 1954. [13] Ubell, K. : Beszámoló a VITUKI 1955. évi munkájáról. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 195(1. An Investigation into the Salination of Trans-Tisza SoUs by M. Dzubay The salination of soils is caused by water having an unfavourable chemical composition. The water again may be irrigation water ot improper quality or saline groundwater rising into the soil by oapillarity. The first case, i. e., salination caused by irrigation water is only discussed in the present paper. Relationships are established between the quality of irrigation water and the composition of soils formmg the bed of irrigation eanals. Theinfluence of the quality of soils under rice-fields upon the chemical composition of irrigation water is discussed. Conclusions are arrived at as regards the silting of rice-fields irrigated with fresh water. The quality of irrigation water has been determined by the aid of samples taken along the irrigation canal. The time interval between sampüngs corresponded to the flow velocity, consequently each sample was taken from the same water mass moving along the canal. The suspended sediment content of irrigation water has alsó been determined from these samples. These results indieated an annual silt deposit of about 2 millimetre thickness in the canal. The extent of silting could be established by comparing soil profiles of identical serial number and analytical data of average samples. In case of alkaline soils the percentual values of totál salt content and alkalinity were lower tlian for average samples. Ilowever, the plienomenon could alsó be explained by the dissolving elfect on salts of the irrigation water, which extends down to certain depths. Yet the explanation is but partly true, since the occurrence of additional silting is clearly demonstrated by analyses of average soil samples and by soil profiles of pastures and meadows. The settling of suspended sediment — amounting on ricefields to 15 to 00 q/liectare annually —- is of signiíicance as far as fertilization and soil developinent are concerned. The chemical composition of irrigation water suffers but insignificant changes in the canal system of rice-fields, even if the canal crosses saline areas. Changes in the chemical composition could be traced back to infiltration of saline groundwater or to saline excess water. The reasons for this are the following : aj the surface of contact between the large water volume and the alkaline soü is small; b) the alkuli centent of the bed is leached already in the first period of irrigation; c) the silt layer deposited in the bed ; d) in case of eanals elevated above the terrain the water tends to seep from, rather than into the canal. The chemical composition of irrigation water varies according to the irrigated soil. The quality remains unehanged if the irrigated soil is good. Ilowever, when irrigating alkáli soils the chemical composition of excess water will suffer changes depending upon the quality of the soil. The amount of dissolved salts in the excess water increases proportionately with the time of applicatiou. As revealed by these investigations the interaction between soil and water is governed by the following faetors : a) the quality of the a lkai i soil; 6) the magnitúdó of the contact area : c) the time of contact ; d) quality and quantity of water. Untersuchungen iiber die Sodaisierung der Böden im Tiszántúl (Gebiet östlich der Tisza) M. Dzubay Die Sodaisierung des Bodens ist auf die ungünstige chemische Zusammensetzung des Wassers zurückzuführen, u. zw. entweder auf Berieselungswasser schlechter Qualitát oder auf den kapillaren Aufstieg von salzhaltigem Grundwasser. Der Beit.rag beliandelt lediglicli die erste Erscheinung : die von Öberflaclienwasser herrührende Sodaisierung.