Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
3. szám - Dzubay Miklós: A víz összetételének hatása a tiszántúli öntözött talajok elszikesedésére
236 Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. Dzubay M.: A víz összetételének hatása a talajok el-szikesedésére HORTOBÁGY Kationok 0/._ 01. On out ok ÖV. Öv/ ts'ts' nV ts'to ' r rw' n'ío' I7'js" n" vu. 01. 01. OH. ÓM. ÖV ÖV ÖVI. /* t'Zí' lO'tlf 1?15'tPzs'/ ,?*/<•' Wfi Anionok [mge.é/lj Szárazmoradék [mg/L] 200 1 W J 100 nnnnnnn nnnnnnn Na EH] Ca" Mq" HCOl CL' so<;• • l ábra. A Hortobágy-szászteleki rizskísérleti telep öntővizei 1957-ben. Kationok íny. e. é./l. Anionok mg. e. é./l. Szárazmaradék mg/l. Ö — öntözővíz Fig. 4. Irrigation and excess waters at the experimentál rice station Hortobágy-Szásztelek in 1957. 0 = irrigation water ; cs — excess water ; Cations, mg equivalentj litre ; Anions, mg. eguivalentflitre ; Dry residue, mgllitre. Abb. 4. Berieselungswasser des Reisversuchsfeldes Hortobágy—Szásztelek im Jahre 1957. Mg-Gleichuiert der Kationejl ; M g-Gleichwert der Anione/l; Trockenresiduum mgjl; ö = Berieselungswasser A kísérleti adatok értékelése Az öntöző csatornák töltéséből fúróval feltárt talaj szelvények és a hozzájuk tartozó átlagminták vizsgálati eredményeinek összehasonlításából megállapítható, hogy a csatornában lebegő iszap rakódott le. Ezt a jelenséget a szikes feltárások esetében főleg az átlagminták összes sótartalmának és lúgosságának (mint szóda) százalékos értékei bizonyítják. Összehasonlítva ugyanis ezeket a hozzájuk tartozó szelvények megfelelő vizsgálati adataival azt találjuk, hogy az előbbiek általában kisebbek (1. táblázat: 31, 32, 33; 2. táblázat: 24, 25, 26. sz. szelvények és a hozzájuk tartozó átlagok). Ez részben azzal magyarázható, hogy az öntözővíz a sókat a csatornafal bizonyos mélységéig kioldja. Ezenkívül azonban beiszapolódás is van, amit viszont félreérthetetlenül bizonyítanak a mezőségi és rétitalajok szelvénye mellett felvett átlagminták vizsgálati adatai. Ezekben a szelvényekben a sótartalom jóval kisebb, mint az átlagmintákban (3. táblázat : 44, 45, 46 ; 4. táblázat: 47. sz. szelvények). Felvételeink alkalmával, különösen sötét humuszos talajokon azt is megfigyeltük, hogy a lebegő hordalék-lerakódások világosabb réteget képeznek. A 2., 3. és 4. ábrából megállapítható, hogy élővízzel táplált rizstelepeink csatornáiban az öntözővíz minősége nem változik lényegesen —• feltéve, hogy az öntözővíz nem keveredik talajvízzel — még akkor sem, ha a csatornák anyagát különböző típusú szikesek alkotják. Ennek magyarázata : a) a nagy mennyiségű öntözővíz csak kis felületen érintkezik a szikes talajjal, b) az áthaladó víz már az öntözés kezdetén a csatornafal bizonyos mélységéig kioldja a sókat, később már csak kicserélési reakciók játszódnak le mindkét irányban, c) a beiszapolódás, amely gátolja az érintkezést a szikes talajjal, d) a magasvezetésű csatornákból a víz távozni igyekszik és nem ellenkező irányban mozog. Scofield és Headley (cit. in 12) már 1921-ben felismeri az öntözővíz talajjavító hatását. Abban az időben ugyan még a talajban végbemenő kation-kicserélési folyamatok nem voltak eléggé ismertek, ennek ellenére megállapítja, hogy a keményvíz lágyítja, a lágyvíz pedig keményíti a talajt. Ezt a kölcsönhatást mi is tapasztaltuk. A rizstelepek csurgalékvíz vizsgálatánál ui. megállapítottuk, hogy azok kémiai összetétele annak a talajnak minőségétől függ, amelyen felhasználásra kerül. Ha jó talajt öntözünk vele, minősége nem változik lényegesen (cs III. 2. és 3. ábrán). Ha viszont szikes talajt öntözünk, a csurgalékvíz kémiai összetétele a szikes minőségétől függően változik (1. és 2. ábra: cs kevésbé szikes tábláról •— 1. táblázat: 35. sz. szelvény — és cs I. erősen szikes rizskalitkáról — 1. táblázat : 29. sz. szelvény). A csurgalékvízben lévő oldott sók mennyisége arányosan növekszik az elárasztás időtartamával (2. ábra ; cs csurgalékvíz az elárasztást követő 20., illetve 5. órában). A 2. ábrán feltüntetett másodrendű vízgyűjtő árokból származó cs TI. kémiai összetétele erős Na feldúsulást mutat. Ez érthető, hiszen az imént említett erősen szikes tábla csurgalékán kívül a környező rizskalitkák szivárgó vizét is tartalmazza. A telep fő-lecsapoló csatornájának végéről származó cs IV. minősége valamivel kedvezőbb az előbbinél. Ez a kedvező összetételű cs III. beömlésének, hígító hatásának következménye. A 3. ábrán található cs, rizskalitkáról származó minta összetétele nem tér el lényegesen a cs I. minőségétől, mert mint később jelentkező csurgalékvíz, nem keveredik más, eltérő minőségű táblákról származó vízzel. Később azonban a cs IT. mintavételi helyen, a lecsapoló csatorna két oldalán lévő különböző szikes és nem szikes táblák csurgalékát felvéve kémiai összetétele tovább romlik. Ezek alapján megállapítható, hogy az öntözővíz kémiai összetétele aszerint változik, hogy milyen talajon használják fel. Arany [2] is ezt mondja, amikor a talaj és öntözővíz kölcsönös befolyását hangoztatja, megállapítván, hogy a szikes víz a jó talajt, a szikes talaj pedig a jó vizet szikesiti el. Vizsgálataink szerint a kölcsönhatást befolyásolja : a) a szikes talaj minősége, b) az érintkezési felület nagysága,