Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Markó Iván: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok

21Jf Hidrológiai, Közlöny 1958. 3. sz. Markó I.: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok Az 1. táblázatban közölt fejlődés mértéke a helyi adottságok miatt az egyes államokban némileg különbözik, mégis az általános tendencia az egész világon a rohamosan növekedő energia igények irányába mutat. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy míg a múlt században egyedül a szén volt az energiahordozó, addig a kőolaj és a vízerő most mindinkább előtérbe lép. Ausztria az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) tagállama. Az OEEC megvizsgálta az európai gazdasági fejlődés kilátásait és az erről szóló 1956. évi jelentésében megállapítja, hogy az elkövetkezendő 10—20 év gazdasági fejlődése miatt az energiaszükséglet oly nagy lesz, hogy komoly nehézségek léphetnek fel a hagyományos energiahordozókkal való ellátásban, mielőtt az atomenergia nyújtotta új lehetőségeket ki lehetne aknázni. Lesz tehát egy időszak, amikor a hagyományos energiahordozók már, a nukleáris energia pedig még nem elégítik ki a gyors ütemben emelkedő szükségleteket. Ennek fő oka, liogy a széntermelés további fejlesztésének akadályai vannak, mert a termelés csak lassan emelkedik, a termelékenységi mutatók állandóan kicsinyek és végül ami a legfontosabb a munkaerőhiány a szénbányászatban állandósult tünet. A szenet jól helyettesi! hető folyékony tüzelőanyagot más világrészből kell Európába importálni. A kőolaj ezért a nagy szállítási költség és a bizonytalan világpolitikai helyzet miatt mint fő energiahordozó nem jöhet tekintetbe. A szuezi válság empirikusan, mindenki számára érthető módon megmutatta, mennyire bizonytalan helyzetben van az energiát importáló államok gazdasági helyzete. Az atomenergia kihasználása ma még csak a kísérletezés stádiumában van. Innen adódik, hogy az európai államok figyelme egyre inkább a földgáz és a vízerőhasznosítási lehetőségek kihasználása felé fordul. Ma már az európai vízerőhasznosítás, a technika fejlődése folytán, nem műszaki kérdés többé, hanem csupán pénzügyi, beruházási feladat. 2. táblázat Európa vízenergia termelése Ország A gazdaságosan kihasználható vízerő 1955-ben termelt vízerő A hasznosított energia (milliárd kWó) Norvégia Törökország Svédország Franciaország Olaszország Ausztria Svájc Island NSZK Egyéb 105 90 80 08 50 40 27 25 23 25 23,4 0,1 24.0 26,0 30,4 7,5 15.1 0,4 10,6 5,5 22 0,1 30 39 61 19 56 2 46 22 Összesen (átlag)* . . 533 142,4 27 Vizsgáljuk meg Ausztria vízerőhelyzetét az OEEC tagállamainak tükrében a 2. táblázat adatai alapján. Ebből kitűnik, hogy Ausztriában a gazdaságosan kihasználható 40 milliárd kWóra, vízenergiából az 1955. évben még csak 7,5 milliárd kW órát hasznosítottak, tehát 19%-ot, amely a tagállamok 27%-os átlagos kihasználási arányához képest kis szám. A táblázatból megállapíthatjuk továbbá, hogy a legtöbb elektromos áramot fogyasztó nagy államok : Francia-, Olasz- és Németország ma már vízenergiájuk nagy részét kihasználják, Ausztriának előnyös kulcshelyzete van központi fekvése miatt. Ezt a fontos szempontot Ausztriában felismerték és a vízenergia export tanulmányozására „Interalp" elnevezéssel már régebben kutató vállalatot alapítottak. Az osztrák vízenergiahasznosítás kérdése azonban nemcsak a növekvő energiaigény és az export lehetőségek miatt vált időszerűvé. A kérdés aktualitása összefügg még a napi és évszakos csúcsfogyasztások gazdaságos fedezetének problémájával is. Az évszakok csúcsfogyasztását jól kompenzálja a hőerő- és folyami vízerőművek kooperációja, a napi ingadozásokat pedig a hidraulikus tározók hivatottak kiegyenlíleni. Osztrák viszonyok között, közepes vízhozamra számítva, az energiahordozók ideális megoszlása a következő lenne : folyami vízerőmű 70%, kondenzációs hőerőmű 10% és hidraulikus tározó 20%. Ausztriában az 1955. évben 10 751 millió lcWóra villamosenergiát termeltek, amelyből hőerőművek 2846 millió kVVórát, azaz 26,5%-ot szolgáltattak. Nincs messze tehát az az időpont, amidőn az osztrák műszaki emberek az energiafejlesztés során megvalósíthatják az energiahordozók előbb említett ideális megoszlását. Az osztrák vízerőhasznosítási program legnagyobb és leggazdaságosabban megvalósítható feladata az osztrák dunaszakasz vízlépcsőinek kiépítése lesz. Ausztria legnagyobb energiahordozója ugyanis a Duna, amely kitűnő esés viszonyai és kiegyenlített vízhozama (a téli és nyári vízhozamKözepes vlzmenni/iséf Folyomkilomclfr A Szovjetunió nélkül. (jobb porion) 2. ábra. A Duna átlagos esése és közepes vízmennyisége az osztrák szakaszon Fig. 2. The average slope and mean discharge of the Danube River over the Austrian section Fig. 2. Durchschnittliches Qefülle und mittlerer Durchfluss an der österreicliischen Donaustrecke