Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Markó Iván: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok

Markó I.: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. áö.Ó PiSSiü' TULLN ROSSATZ Krrms KORNEUBURG cjl [ngelharlsiel, ASCHACH U OTTENSHEIM UN

ZHAUTHAUSEN 1 YBBS-PERSEHBEU

OI i Grern • MELK PETRONELL WALLSEE ETO RSZAG }KACHLET

\ / rv^üivlJlbernjelhp Y

UÖCHENSTEINI /» Xkm GRAFENWORT VÍZLÉPCSŐ Vízlépcső Helye /lolyam km] Duzzasztás ,71A / Hosznás m-nél [m] Kiépitési vízmennyiség H, [nP/sec] Kiépítési teljesítmény KÖVnélfMwJ EvF munka [milliá kworo] OOCHENSTEIN Z203.3 290,3 10,15 1750 140,0 040" ASCHACH 7162.7 780,0 15,13 1750 716,8 1329 OTTENSHEIM 2145,5 764,0 8,44 1750 120,0 750 LINZ 7131,0 254,5 5.68 1750 79.5 507 MAUTHAUSEN 7113,3 747,0 6,17 1800 89,6 574 WALLSEE 2034,0 239,5 3,13 2000 146,9 997 YBBS-PERSíNBEOB 2060.4 776,7 11,03 2100 189,3 1252 MELK 2034,8 213,5 8,12 2150 136,5 907 R0SSA 77 2010,2 203,0 7,47 2150 126,0 838 BRAFENW0RTH 1934,9 194,0 10,72 2150 181,6 1203 TULLN 1965,9 132,0 8,14 2250 142,5 952 K0RNEJBUR0 1933,0 171,8 10,06 2300 181,3 1206 WIEN 1920,B 159,8 6,35 2200 102,0 636 PETRONEU 1890,0 152.0 10,40 2300 193,0 1280 WOLFSTHAL 1873,0 141,0 10,00 2400 192,0 1330"" " Fel mennyiség Bajorországé £ 2071,0 13561 ' * Fe/ mennyiség a Csehszlovák népköztársaságé 3. ábra. A dunai vízlépcsők helyszínrajza és adatai a Dunai Erőművek Rt. 1957. évi terve szerint Fig. 3. General arrangement and main data of the Danube barrages according to plans of 1957 nia.de available by Donauwasserkraftwerke AG Fig. 3. Lageplan und Kenngrössen der Donaukraftstufen laut Entwurf 1957 der Donaukraftwerke AG arány 43 : 57) miatt kiválóan alkalmas folyami vízlépcsők létesítésére (2. ábra) és Ausztria vízerőkészletének kereken 1/3 részét képviseli. Az osztrák Duna és a Duna—Rajna—Majnacsatorna vízgazdálkodási keretterveinek összefüggése Az osztrák és bajor dunaszakaszok vízhasznosítása (3. ábra) szorosan beleilleszkedik a Duna— Rajna—Majna-összekötés tervébe. Közép- és Kelet-Európa szempontjából és így hazánk számára is ez a tervezett csatorna a legjelentősebb, mert összekapcsol Nyugat-Európa legcivilizált abb t erületével. A nyugatnémet állam a Duna—Majna— Rajna-csatornára évenként 50 millió DM-t fordít és ilyen ütem mellett annak elkészülte az 1970. évre várható. Ez a 764 km hosszú óriási jelentőségű víziül három szakaszra tagozódik : 1. a 208 km hosszú dunaszakasz öt vízlépcsővei, 2. a Majnát a Dunával összekötő 171 km hosszú csatorna 11 vízlépcsővel és 3 hajóemelőyel, 3. a 385 km hosszú csatornázott Majna, amelyen 37 vízlépcső szükséges. Összesen tehát 53 vízlépcsőt terveztek, amely bői eddig 34 elkészült (64%), négyet (7,5%) most építenek, 15 vízlépcső (28,5) még megvalósításra vár. A legnagyobb beruházást a három hatalmas hajóemelő mű igényli. Ennek a gigászi méretű víziútnak egy részét képezi tehát a Duna felső szakasza, amelynek bajor és osztrák részén 3 nagy folyami vízlépcső létesült. A Duna—Majna—Rajna Rt. az 1922. évben Passau felett, bajor területen építette az első dunai vízlépcsőt Kachlet sziklazátonyánál. A 9 m hasznos esésű, 42 MW teljesítményű, 8 egységből álló erőmű évi teljesítménye 270 millió kWóra. A 4. ábra az erőmű belsejét ábrázolja a generátorokkal. Az elmúlt több, mint 30 év technikai fejlődése jól érzékelhető, ha a kaghleti lépcső képét összehasonlítjuk a két újabb dunai erőművel (4—5. ábrák). A második világháború után Ausztria és Bajorország közös erővel megépítették a határt képező dunaszakaszon a jochensteini vízlépcsőt (6. ábra), most pedig Ausztria az Ybbs-persenbevgi vízlépcső építésében kb. 80%-ig jutott (7. ábra). Az osztrák Duna vízgazdálkodási kerettervének főbb jellemzői A jochensteini és Ybbs-persenbeugi lépcsők nemcsak vízerőhasznosítási, hanem egyben hajózási, üzemvízellátási és öntözési célt is szolgálnak, és szervesen beleilleszkednek az osztrák Duna vízhasznosítási kerettervébe, amely szerint összesen 15 vízlépcső létesülne. Az első dunai vízhasznosítási kerettervet még 1942-ben a Bécsi Víziutak Igazgatósága készítette el (3. táblázat). A 17, viszonylag alacsony lépcső az osztrák folyamszakasz energiakészletének csupán 65%-ál: hasznosította volna. Három év eltelte után az Alpesi Villanyművek javaslata már meré-