Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Tanay Jenő: Veszprémi karsztvíz-feltárások

Tanáy J.: Veszprémi, karsztvíz-feltárások Hidrológiai Közlöny ld58. 3. sz. 177 Csatári források a gerinc mögö

tt Bal lejti Unger galéria o gerinc mögött o gerinc mögött Fejesvölgui aknás kútsor Endrödi u-i házak HIHIH

I Pleisztocén lösz ggggg

j Mészkő, dolomit közé települve fíoibb is födolomit {szlelt és feltételezett retók 2. ábra. Vázlatos földtani szelvény a nyugati Séd-völgyben Puc. 2. CxeMammecKuü zeoAOiunecKuü pa3pe3 3anadnoü ÖOAUHU peicu llled Abb. 2. Schematisches geologisches Profil im westliclien Séd-Tal ki. Ezekből az adatokból is következtethetünk arra, hogy a Csatári források körzete igen jó tartalék területe lehet a veszprémi vízellátásnak. A Csatári forrásoknál kilépő vizek összefogása aknás-galériás kombinációval történhet és arra a reményre jogosít, hogy ezen a területrészen jó minőségű, 3000 l/p hozamot meghaladó vízmennyiséget szerezhet a város. 4. II. terület. Kutatás és feltárás a Sintér-dombnál Amíg a Csatári forrásoknál a márgára települt dolomitból a víz láthatóan és megfoghatóan szivárog elő, addig a Sintér-dombnál már vízszerzés céljából a vetőkereszteződést kereste a hidrogeológus. A jelek észlelhetők voltak : a dombot több ENY-DK-i irányú, tág repedés járja át, amelyben a karsztos járatok nyomai világosan felismerhetők. Tehát megvolt a valószínűsége annak, hogy az egyik legtágabb hasadékba telepített aknával megtaláljuk a völgybevágódás előtt még magasan járó karsztvizet. Az aknát természetesen nem a leszálló karsztvíz összefogására, hanem a mélykarsztba szándékoztunk telepíteni. Ezért az itt 220 m A. f. magasságon ismert karsztvízszint alá terveztük a lehatolást. Kedvező adottság volt a szivattyúház közelsége is. Az akna-indítás előtt 10 m mély kutató fúrást mélyítettünk, amit figyelőkúttá képeztünk ki. Ennek a segítségével — a geológiai viszonyok ismeretében — a hidrológiai helyzetet, a közeli Séd és a furat közti rétegek áteresztő képességét, a Séd és az ásott Sintérkút egymásra hatását is megfigyelhettük. A fizikai és kémiai vízvizsgálatok is megtörténtek, s minden irányban megnyugtató és biztató eredményt mutatott a próbakút (hőfok : 11,8 C°, össz.' kem.: 21,3 n. k. f. coli bac.: negatív). Ezekután adtuk ki a terveket és indult el a kutatófúrás mellett, a sziklahasadék tövében, az ún. Sintérkúti karsztakna mélyítése. A karsztakna építését a 4. sz. Mélyépítő Vállalat kezdte és a budapesti 1. sz. Mélyépítő Vállalat fejezte be a Fővárosi Mélyépítési Tervező Iroda végleges kiképzést célzó tervei szerint. A 10 m-es mélységig 3 m körátmérőjű, onnan a —22 m-ben levő talpáig 3x3 m négyzet alakú akna mélyítése, a vékony feltöltés harántolása után, a tág repedésekkel átjárt, karsztos, alsó raibli dolomitban folyt le. Az aknatalp felett 2 m-rel —20 m-en D-i, majd DDK-i irányban, 15 m hosszú, 2 m magas és kb. 4 m

2-es keresztszelvényű vízszintes tárót hajtattunk ki. A táró irányát a felszíni alakulás, ill. az akna falán látható törésvonalak mutatták. Célja további repedések harántolása és így a víz legjobb behatolási lehetőségének biztosítása volt. Mind az akna mélyítése, mind a táróhajtás előfúrással, robbantással, pneumatikus vésőzéssel történt. A függőleges mélyítés során először a —5 m-es mélység környezetében jelentkezett víz, amelynek mennyisége a mélységgel szinte arányosan nőtt. Az akna dolomitfalán — az észlelhető kisebb szivárgások mellett — helyenként tágabb járatokból erőteljesebb vízbetörések jelentkeztek és a 22 m-es aknamélység elérésekor 705 l/p vízhozamot mérhettünk. Ez a hozam a táróhajtás első négy méterénél alig növekedett, a 4 m elhagyása után azonban egy erős vízbelépés a percenkénti vízhozamot már 1000 l/p fölé emelte. A 15 m-es táróhossznál is csak kevéssel többet, 1270 l/p vízadóképességet állapíthattunk meg, tehát a hosszal már nem nőtt arányosan a vízmennyiség, így a további táróhajtást beszüntettük. A nyugalmi vízszint —2,80 m-ben (224 m A. f.) állapodott meg. Az 1270 l/p vízhozamot —20,0 m leszívási szinten termeltük ki. A vízhőfok 12 C° volt, a víz keménysége 21,3 n. k. f., minősége jó. Ilyen megfelelő eredmény után indult meg az új víztermelő hely végleges kiképzése, ami az 1956. év nyarán be is fejeződött, úgyhogy a csúcsfogyasztásnál a karsztakna üzemeltetése már éreztette hatását és biztosította a jobb vízellátást. Megjegyzem még, hogy a szokott biztonságból az akna vízadóképességét csak 900 1/p-re irányoztuk elő. A kiképzés, később pedig az üzemeltetés során — majd egy éven keresztül — folyt a szivattyúzás, s mindezideig még a hozam változatlannak mondható, amennyiben 1230— —1400 l/p közti mérések voltak a közelmúltig. 5. III. terület. Kutatás és íeltárás a Laczkó-forrás,' Kis-völgy körzetében Az előző feltárásnál is nagyobb reményeket fűztünk a Laczkó-forrás körzetében tervezett kutatás eredményéhez. Itt az Ungermalmi galériától DK-re nyíló Kis-völgyben több kis víz-