Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán: Az Eger patak öntisztulása
158 Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. Dr. Szabó Z.: Az Eger-patak öntisztulása III. 0 Y/ A fi-mezoszoprób Y/ A a-mezoszaprób ííZl poliszaprób p-a 1. ábra. Az Eger-patak öntisztulása 7,955. május végén <t>ui. 1. CaMOomuifeHue pyiba 3eep e Koiaje 1955 e. Pacxod Hodbt np. 750 A/ceic. Ha ocu aőct)ucc omKAaöbieaAucb cmeopu 63HtnuH npoö eoObi 8 icM-ax om ycmbH no npoíoAbiiOMy npotpUAbw. Ha ocu opőuiiam noKü3aHbi cyMMapubie eeAUHUHbi H Me3ocanpo0nbix MUKpoopiamuMoe, o6o3Ha•laioiijux MüAyw 3aipH3uemwcmb « nepeoM nsapmaAe, u npodoAMCtimeAbnocmu cmoHnoeoOnbix noAiicanpoőiibix, OuouHduKamopnbix MUKpoopíamuMoe. ílpu omöeAbimx cm&opax 83fimuH npoö nanucanbi u cmenenu canpoőiiocmeű (KeaAUipUKaiiuu). Ha ocu aúciiucc paccmoHHUH A—B 03Hanaem pyteü Pewa, a paccmomiue B—C pyneü 9zep. noő HUCAOM III u3o6paMcaemcn eni) eodocöpoca PUMÜ Abb. 1. Selbstreinigunsgfáhigkeit <ler Eger-Baches Ende Mai 1955. Wasserjührung ungefáhr 750 l/sec. An der Abszisse sind, die Probeentnahmestellen im Lángsschnitt nar.h Flusskilometern aufgetragen. An der Ordinate hingegen sind im I. Viertel die Hüufigkeitsnummern der jür die geringe Belastung kennzeichnenden p Mesosaprob-Bioindikator-Mikroorganismen dargestellt, im 1 V. Viertel hingegen die Summe der Haufigkeitsnummern der jür starke Belastung kennzeichnenden a. Mesosaprob- und Abwasser-Polysaprob-BioindikatorMikroorganismen. Zu den einzelnen Entnahmestellen wurde auch der Grad der Saprobitát (die Qualifikation) hingeschrieben. An der Abszisse entspricht die Entjernung A—B dem Recska- Bach, die Entfernung B—C hingegen dem Eger-Bach. III. ist das Bild des RimaEntlasters Az ábrák áttanulmányozása alapján a következők állapíthatók meg : 1. Az Eger-patak mentén a kulturális szenynyezettség, lakott vidék hatása végig érvényesül. A szennyezettség %-a seholsem éri el a nullát. A szennyezettségi mutatószám (M) se éri el a tiszta vizekre jellemző 1 és 0 közötti értéket (4. és 5. ábra). 2. A szennyezettség maximumai ott jelentkeznek, ahol ipartelepek és Eger városa ereszti be a szennyvizét. Ez megfigyelhető valamennyi ábrán a 2., 3., 5. és 6. mintavételi helyeken. 3. Az Eger-patak a fentiek ellenére öntisztulásra hajlamos felszíni vízfolyás és eredményesen igyekszik küzdeni az őt érő terhelő inzullusok ellen, lásd 4., 7. és 8. mintavételi helyek vizsgálat i eredményét. 4. A vízhozam növekedése, természetesen ha nem árvizi jellegű, előnyös az Eger patak öntisztulási viszonyaira is. Az 1955. évi május és augusztus havi vizsgálat között kereken 25-szörös vízmennyiség különbség van. A hígítás szépen látszik mint hatásmechanizmus a 4. és 5. ábráinkon. Megnyilvánul ez a biológiai képen is az 1., 2. és 3. ábrák. 5. Egy év leforgása alatt lényegében nem javult, de nem is rosszabbodott az Eger patak szennyezettsége, 1. és 3. ábrák. 6. A kémiai adatokból számított szennyezettségi mutatószám változásai (M) 5. ábrán alátámasztják a biológiai öntisztulás képét az 1. és 2. ábrán. Illetve a biológiai történés kiegészíti, magyarázza és indokolja a kémiai viszonyszámok változását. Az M értéke az Eger-patakon kis A 4. ábra az Eger-patak szennyezettségi viszonyaira ad képet, itt %-osan tüntettük fel a terhelést jelző erősen szennyezett vízre és szenyvízre jellemző a — mezoszaprób és poliszaprób jellegű szervezetek viszonyát valamennyi egyéb szervezethez. Az 5. ábra viszont a kémiai vizsgálatok adataiból kiszámítható (vö. irodalom 3.) szennyezettségi mutatószám (M) ingadozásait mutatja be az első két vizsgálat alkalmával. Az ábrák elkészítéséhez, tehát a biológiai vizsgálatok összeállításához mintegy 200 bioindikátor mikroorganizmus előfordulásának gyakorisági számviszonyai szolgáltatták a szükséges adatokat. Az organizmusok szisztematikai listája a gyakorisági számokkal mintavételi helyenként merőben hidrobiológiái szempontokból érdekes csak, ezért ennek közlésétől eltekintek. Az ábrák egymagukban elégségesek ahhoz, hogy az Egeipatak hidrobiológiái képét, a szennyezettség változásait és az öntisztulás folyamatát követni és megállapítani tudjuk. 2. ábra. Az Eger-patak öntisztulása 1955. augusztus végén 0ue. 2. CüMOonuitieiiiie pynbx 3?ep e Komié aeeycma 1955 E. Pacxoő np. IS P. 3LCEK. Iloi) HUCAOM A moúo3nataemca pyteü BUAAO, nod II enadeHue pyibfi Bepea, noő III eoöocőpoc PUMO. OcmaAbiibie ofío3naienua KÜK HÜ tpue. 1. Abb. 2. Selbstreinigungsfáhigkeit des Eger-Baches Ende August 1955. Wasserjiihrung etwa 18 m 3/sec. Es bezeichnet I. den Zujluss des Villó-Baches, II. jenen des Berra - Baches, III den Rima-Entlaster. Die übrigen Erklárungen siehe bei Abb. 1. E3 a-mezoszaprób V/ M poliszaprób Q°~18m 3/s
