Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán: Az Eger patak öntisztulása

Dr. Szabó Z.: Az Eger-patak öntisztulása Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. 159 EZ3 (3mezoszaprob W<

i a-mezoszaprób poliszoprób 0 1955 C 30 0'~ 750l/s b 1955nH a--18m

3/s C 1956 M 20 U- -750 L/s Q=~ 750 l/s g-a 3. ábra Az Eger-patak öntisztulása 1956. július végén <t>ue. 3. CaMOOHUiyeHue pynbH 3eep e KOHife UIOAH 1956 i. Pacxod np. 750 A/ceic. 06o3naneHUH CMompu na iftueype 1. Macuimaö nacmu A na ipuzype manoü me e KM-ax om ycmbH, naic na (fnu. 1. u 2., a Maaumaö nacmu E dea pa3a CoAbiue paccmmym, neM na nacmu JJ, u3-3a Aymueü McnpunuMaeMocmu pe3yAbmamoe uccAedoeamin ceMu npoö e3nmbix Mencdy cmeopaMu 4 u 5. Abb. 3. Selbstreinigungsfahigkeit des Eger-Baches Ende Juli 1956. Wasserführung ungejühr 750 l/sec. Zeichenerklarung siehe in Abb. 1. Der Km-Majistab des Teiles D entspricht jenemin Abb. 1. mid 2., wáhrend der Teil E zweijach vergrössert dargestellt ist, um die Untersuchungser gebnisse von 7 Probeentnahmestellen zwischen den Probeentnahmestellen 4 und 5 darstellen zu können n i I i| üi t] 10 20 30 W 50 80 4. ábra. Az Eger-patak terhelésének változása <t>ue. 4. ripoiieiimitoe lUMenenue 3aepa3nennocmu pynbH 3zep e Mae 1955 i. Kpueau a), e aeeycme 1955 Kpueau b), e uioAe 1956 e. Kpuean c). Ha ocu aöciiucc omKAadbieaAUCb cmeopbi e3ümun npoö e KM-ax om ycmbH, a na ocu opdunam nonasanbi eeAUHWM 3azpn3neHH0cmu « %-ax Abb. 4. Veránderlichkeit der Belastung des Eger-Baches in % im Mai 1955 (Kurve et), im August 1955 (Kurve b) und im Juli 1956 (Kurve c,). Dargestellt sind : an der Abszisse die Probeentnahmestellen in Plusskilometern des Lüngsschnitles, an der Ordinate die Belas'tungswerte \ víznél 5 és 30 közt, nagy víznél 2,5 és 7,5 közt változik. A mellékágakon : Villó-pataknál 3,0 nagy víznél, ugyanakkor a Berva-patakon 11,0, míg a Rima árapasztónál kisvíznél 8,5, nagyvíznél viszont 1,2 értékű volt. 7. A 2. és 3. mintavételi helyek körüli vízszennyeződés előidézésében és fokozásában a Bélapátfalva-i és .Mónosbél-i ipari település kellően nem tisztított szennyvizei játszanak szerepet. A 4. és azt követő mintavételi helyeken a 7-es helyig szereplő súlyos, komoly vízszennyezésnek a Berva patak teljesen szennyvízcsatorna jellege, majd Eger városában sorban a tejüzem, szeszfőzde, a közkórház egyik épülete, mosoda, városi fürdők és a vágóhíd egyáltalában nem tisztított szennyvizei és a város szennyvíztisztító telepének hiányosan és rosszul történő üzemeltetése során elfolyó szennyvíz az okozója. A Berva patak még lemérgezést is okozott (lásd 2. ábra a 4. mintavételi helyen), ami a szevezetek összlétszámának jelentékeny csökkenésével is járt. Emiatt e vízminta szennyezettség! foka, az ún. szaprobitása nem is volt megadható. Minthogy a vonatkozó szakirodalomban a bizonytalan szaprobitásfokú, meg nem határozható szennyezettségű vizek minősítésére a bioló12J3 | tVJt] 7f 10 20 30 iO 50 80 70 fkm o 1955 V. 30 ű • ~ 750 t/s b 1955 VIII 2i 0 • ~ Hm

3/sec 1 5. ábra. A terhelési szám változása <l>m. 5. H3Menenue H0Ka3ameAH 3aepH3nenuocmu (M) pyibH 3?.ep eo npeMH nepeoeo uccAeOoeaiiuH (Maii 1955 e.) Kpueau a u eo epeMH emopoeo uccAeőoeauua (aezycm 1955 e.) Kpuean b, e KM-ax om ycmbH no npoiíOAbnoMy npotpuAbw Abb. 5. Veránderlichkeit der Belastungsnummer (M) am Eger-Bach zur Zeit der ersten (V. 1955, Kurve a.) und zweiten (VIII. 1955, Kurve b) XJntersuchung in den einzelnen Flusskilometern des Langenschnitts