Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán: Az Eger patak öntisztulása

Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. llf.3 I \1 \()l í jí

1 JA A Magyar Hidrológiai Társaság 1957. június 5—6-án rendezett Egri HIuilULUvjlü Vízellátási Ankétján foglalkozott a Heves megyei befogadók állapotával. Heves megye legszebb fekvésű befogadója a megyeszékhelyen is keresztül folyó Eger-patak. A szerző ennek a pataknak mai állapotát mutatja be. Az Eger-patak öntisztulása Irta : ifj. D r. SZABÓ ZOLTÁN Heves vármegye DK-i részének legszebb fekvésű patakja a 87,4 km hosszú Eger-patak, melynek vízgyűjtője 1378,6 km-. E vízgyűjtő területen 26 település van. Ezek közül egy város, a megye székhelye : Eger. Nyolc viszont különböző jellegű ipariüzem, mellettük lakóteleppel, míg 17 község, melyek közül többen van kisebb jellegű, de helyi szennyezési szempontokból sokszor jelentős üzem (mint pl. tejüzem, malom, egészségház stb.). Az Eger-patak vízgyűjtő területén a sok évi átlagban mindig vizet szállító mellékágak, kisebb patakok és erek száma 26. Ezek közül szennyezettség szempontjából a Recska, Villó és a Berva-patak a legjelentősebb. Az Eger-pataknak Füzesabonynál ágazik ki egy malomága az ún. Rima árapasztó, melynek vízszállítása az Eger-patak vízhozamától függ. Az Eger-patak vízhozama igen ingadozó. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet IV. Vízgazdálkodási Osztályának adatai szerint az Eger-patak vízhozamának a következő jellemző értékei lehetségesek : 33 évi gyakoriságú nagyvíz ... 50 m

3/sec (NQ 3%) Évi átlagú nagy víz 18 m

3/see (KNQ) Közép víz 750 l/sec (KöQ) Legkisebb víz 20 l/sec (KLQ) Fenti értékek az egri városi vízmércére vonatkoznak. Ez a mérce a Tűzoltólaktanyához legközelebb eső híd lábánál van, az eredettől 29,9 fkm-re illetve a Kis-Tiszába való torkolástól 57,5 fkm-re. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet III. Vízminőségi Osztálya 1955-ben két izben végzett fizikai és kémiai vizsgálatot az Eger-patak vízgyűjtőjén összesen 19 mintavétellel, míg magam e 19 mintavételnél a szokásos biológiai szaprob minőségi vizsgálatot a biocönózis mennyiségi vizsgálatával egészítettem ki és 1956-ban csak biológiai vizsgálatot végeztem 10 mintavételi helyen. A mintavételek Vízállás az egri Kb. vízhozam időpontjai vízmércén 1955. május 30—31. 16 cm 750 l/sec. 1955. augusztus 22—24. 24 cm 18 m

3/seo. 1956. július 19—20. 14 cm 750 l/sec A mintavételi helyek : 1. Bélapátfalva előtt kb. 3 km-rel 1,5 fkm. 2. Bélapátfalva után Mónosbél előtt 7,2 fkm. 3. Mónosbél alatt kb. 2 km-rel 13,5 fkm. 4. Eger előtt, Felnémet után az első hídnál 28,3 fkm. 5. Eger alatt, a városi szennyvíztisztító után 35,2 fkm. 6. Andornaktája és Maklár között 37,5 fkm. 7. Füzesabony előtt 47,6 fkm. 8. Négyesfalu előtt 74,8 Ikm. 4. és 5. mintavétel között az 1956. évi július 19—20-i vizsgálatkor : a) Eger városban a Malomúthídnál 29,2 fkm. b) Eger városban a Széchenyi út 29-el szemben 29,5 fkm. c) Eger városban a vízmércénél 29,9 fkm. d) Eger városban a Népkerti felső híd előtt 31,0 fkm. e) Eger városban a Népkerti felső híd alatt 31,3 fkm. f) Eger városban a szennyvíztisztító telepnél '. 34,9 fkm. Megmintázott mellékágak : I. Villó'patak betorkolása Szarvaskőnél 20,0 fkm. II. Berva-patak betorkolása Eger felett 26,0 fkm. III. Rima árapasztó, kitorkolás az Egerpatakból 38,5 fkm. a mintavétel helye 46,0 fkm. Megjegyezni kívánom, hogy az 1. és 2. mintavételi helyek nem az Eger-patak, hanem a Recskapatak mentén fekszenek. Az Eger-patak Balaton nevű község felett ered és terheletlen ág addig, amíg a Recskával a 8. fkm-nél nem egyesül. A Recska hozza magával a Bélapátfalva-i és Mónosbél-i ipariüzemek és csatornázott lakótelepek szennyvizeit. Az első (1955. május havi) vizsgálat alkalmával derült ki, hogy a (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és III. sz. mintavételi helyeken) vett nyolc vízminta vizsgálata után további kiegészítés szükséges úgy, hogy a második (1955. augusztus havi) vizsgálatkor már (1—8 és I., II., III.) összesen 11 mintát vettünk. A harmadik (1956. július havi) vizsgálat feladata főleg az volt, hogy egyrészt ellenőrizzük 1 év változásait, másrészt hogy a 4. és 5. mintavételi helyek közötti szennyezettség okaira fényt derítsünk. így ez alkalommal az első három minta (1., 3. és 4. helyek) után hat Eger városi (a—/) mintát vettünk. Az első két mintavételezés (1955. május és augusztus hó) sórán részletes fizikai és kémiai feldolgozás is volt a biológiai vizsgálat mellett. Ennek adatait a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet „Felszíni vizeink vízminőségi viszonyai" c. kiadványában jelennek meg a f. évben. A harmadik alkalommal csak biológiai feldolgozás történt. Fent idézett kiadványban — sajnos — nem jelennek meg a részletes biológiai vizsgálati eredmények, abban csak szapróbminősítés fog szerepelni, márpedig abból az öntisztulás fokára, mérvére és folyamatára következtetni nem lehet. A biológiai vizsgálat eredményeit, az öntisztulás folyamatát az Eger-patakon a Knöpp—Muhits elv szerint (vő. irodalom 1, 2) ábrázolva szemléltetően mutatják be az 1\, 2. és 3. ábrák.