Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Szesztay Károly: A havi közepes vízhozam meghatározása a középvízállás alapján

140 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Szesztay K.: A havi közepes vízhozam meghatározásamination of corresponding AQ values is indicated in the graph in Fig. í). The construction of the graph is illustrated in Table 1 by a numerical example. Notations : e - (KÖV — H

b

0) : AH = the excentricity of the monthly mean stage F = the catchment area, sq. kilometres H = the stage, eentimetres H

2

5 = KV + 0,25 AH = the lower quarter of stage variations (KV — low water) H

s

o = £7+ 0,50 AH = the center of monthly stage variations H.

5 = KV + 0,75 AH = the upper quarter of stage variations. AH — NV — KV = the rangé of monthly stage variations (A

r V = high water) k = AQ/U = the relatíve correction factor KÖQ = the monthly mean discharge, cu. m/sec KÖ V = the monthly mean stage, eentimetres KV = the lowest stage observed- during the month in consideration, cent metres n = the exponent governing the curvature of the rating curve JVF = the highest stage observed during the month in consideration, eentimetres p = the required degree of accuraey, per cent Q = the discharge, cu. m/sec Q (KÖV) = the discharge pertaining to the monthly mean stage, cu. m/sec AQ = KÖQ — Q (KÖV) = correction, cu. m/sec t = L \x\ : 30 = the mean deviation of daily stages, eentimetres x = H — KÖ V = the deviation of the daily stage from the monthly mean, eentimetres z = the number of occurence of stages between H.,. and K.

s values U — the horizontal distanee between the rating curve and the ehord thereof, cu. m/sec Z7

5

0 = U value pertaining to the stage H

5

0, cu. m/sec Uköc = U value pertaining to the stage KÖV, cu. m/sec. A pozsonyi Vízgazdálkodási Kutató Intézet 15)55. évi kutatási eredményei Lapunk 1957/2. számában megemlékeztünk arról, hogy a szlovák Vízgazdálkodási Kutató Intézet az elért kutatási eredményeiről rövid évi beszámolók kiadását kezdte meg. Most érkezett meg ennek a kiadványnak 2. száma, az 1955. évi intézeti szakmai beszámoló. A kötet összesen 11 közleményt tartalmaz, amelyek közül 3 a folyók és a felszín alatti vizek hidraulikájával, egy a műtárgyak modell-kísérleteivel, egy az erózióval kapcsolatos vizsgálatokkal, 6 pedig a vízminőségi és vízszennyeződési kérdésekkel foglalkozik. Szolgay és Almer 7 szlovákiai folyón végzett hordalékmérések eredményeit tárgyalja és közli a hordalékszállítás évi átlagértékeit. Sajnos, ha összehasonlítjuk ezeket az eredményeket az 1954. évi adatokkal, úgy igen nagy eltéréseket láthatunk. Pl. Pozsonynál 1954. évben az átlagos 1974 m

J/s vízhozam mellett a szállított hordalékmennyiség 232,6 kg/s volt, míg 1955-ben 2417 m

3/s átlagos vízhozam mellett ez az érték a szerzők szerint 133,7 kg/s. A nagy eltérés bizonyítja a hordalékszállítással összefüggő kutatás további erőteljes folytatásának szükségességét. A Vág folyón épülő vízlépcső rendszerekkel kapcsolatban a pozsonyi Intézet részletesen foglalkozik a folyó kavicsszállításának meghatározásával és erre legmegfelelőbbnek a Mayer—Petrov-féle képletet találta. Gyalókay Miklós kutatásai a Csallóköz talajvíz viszonyaival foglalkoznak a vízháztartási mérleg alapján. A Csallóközbe érkező felszín alatti vízhozzáfolyás maximális értékét a szerző 138 m

;

!/s-re becsüli. A modellkísérletekkel foglalkozó téma a Vágón épülő duzzasztó kísérleteit tárgyalja és igyekszik meghatározni a legmegfelelőbb modellméreteket. Közlik kutatásai kimutatták, hogy már minden 2°-nál nagyobb lejtőnél jelentkezik a számottevő eróziós hatás és noha a vízszintes művelés nagymértékben csökkenti a talajpusztulást, nem lehet egyedüli megoldásnak tekinteni. Megemlékezik a különböző talajművelésekkel elérhető eredményekről és a hóolvadásnál jelentkező nagyobb erózió kialakulásának lehetőségeiről. A legtöbb kutatási téma a víz szennyeződésével, kapcsolatos, ami könnyen érthető, hisz az erőteljes iparosodás útjára lépett Szlovákia vizeinek az ipari vizek beeresztésével kapcsolatos szennyeződése egyre növekszik, minthogy kisebb vízhozamú folyókat terhelnek nagy töménységű szennyező anyagok. Ezek a kérdések magyar szempontból is igen figyelemreméltóak, hisz Szlovákia vizei mind felénk igyekeznek és így nem közömbös, hogy milyen minőségű vizek lépik át országhatárunkat. A kérdés különben egyre időszerűbbé válik és már több nemzetközi tárgyalás foglalkozott a problémának egyes helyi részletkérdéseivel. Szlovákiában a szennyeződéssel kapcsolatban felmerült az a gondolat is, hogy az ipari vállalatoknak fizetni kell az előidézett szennyeződésért, az eddigi mutatószámok és mérési módszerek azonban még nem eléggé megbízhatóak a kérdés helyes számszerű elbírálásához. A szlovák nyelven megjelent 150 oldal terjedelmű beszámoló orosz és német nyelven elég kiadós kivonatokat tartalmaz és így a közölt eredmények felhasználása részünkre komolyabb nyelvi nehézségbe nem ütközik. Csehidi Géza Vyskumriy ústav vodohospodársky. Sbomík vyskumyoh práe1955. Bratislava 1957.