Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Szesztay Károly: A havi közepes vízhozam meghatározása a középvízállás alapján
132 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Szesztay K.: A havi közepes vízhozam meghatározása: ' : • A és ff 7 5 vízállások közötti adatok száma : ' : • 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 5-26 F ^ 10 000 km 2 0,44 0,41 0,38 0,35 0,33 0,31 0,30 0,28 0,26 0,25 0,24 o;23 0,22f F > 10 000 km 2 0,50 0,47 0,45 0,43 0,41 0,39 0,37 0,36 0,34 0,32 0,31 0,30 0,29 A táblázat 27. rovatában összefoglalt adatok mutatják, hogy a z érték bevonásával az eljárás pontossága kismértékben tovább fokozható. Összefoglalás A 2. táblázattal kapcsolatos adatfeldolgozások tapasztalatai alapján a havi közepes vízhozamnak a havi közepes vízállásból történő meghatározására a fentebbi megoldási lehetőségekből az alábbi eljárás állítható össze : I. Ha a vizsgált szelvényben csak néhány évnyi időszakot kell feldolgoznunk : 1. Első teendő a Q {KÖV) értékek leolvasása a vízhozamgörbéről. 2. Ezután a (9) képlet szerint kiszámítjuk az UKÖV ívmagasságokat és meghatározzuk a UKÖVIQ {KÖV) viszonyszámot. 3. A 3. táblázat bal oldalán a megkívánt pontosságnak megfelelő sorban kikeressük, hogy a kérdéses UKÖVIQ {KÖV) viszonyszám melyik csoportba esik. A táblázat alsó része megmutatja, hogy melyik képlettel kell számolni, ill. milyen eljárást kell alkalmazni. II. Ha a vizsgált szelvényben 2—3 évnél hosszabb időszakra kell a havi közepes vízhozamokat meghatározni, a követendő eljárás kiválasztásához célszerű segédletet szerkeszteni. A 9. ábrán a Szamos csengeri szelvényére p = 2% megkívánt pontosság mellett szerkesztett segédletet láthatunk. A segédlet szerkesztéséhez az 1. táblázat és-, a 3. táblázat jobb oldalán (5—8. rovatában) összefoglalt adatok adnak támpontot. Előbb az. 1. táblázatban foglalt számítások szerint megszerkesztjük az U so = f (#50> AH) összefüggést ábrázoló vonalakat, majd a 3. táblázat jobb oldalának első sorában foglalt adatok szerint kijelöljük az a-a, b-b és c-c határvonalakat, ill. az ábra mezőnyének 1, 2, 3 és 4 jelű tartományát. A segédlet használatához csak a H b 0 — = {KV + NV):2 és AH = NV — KV értékek kellenek, tehát nincs szükség az U ívmagasságok esetenkénti számítására sem. Az ábrán megjelölt számpélda {NV = 640 cm, KÖV = 410 cm és KV — 300 cm) esetében a H^ = 470 cm és AH = 340 cm értékek szerint ábrázolt A pont a 2. jelű tartományba esett, vagyis a AQ javítás leolvasható a (8) képletnek megfelelően a AQ = = 0,34 U io arány szerint szerkesztett felső skálárólHa az A pont az 1. tartományba esik, a javítás gyakorlatilag elhagyható, a 3. tartomány esetében a (10) képlet szerint, vagyis az UKÖV ívmagasság alapján kell számolni, végül a 4. tartományba eső adatoknál a napi közepes vízhozamok alapján kell a KÖQ értéket meghatároznunk. Nagyobb vízfolyásoknál a napi vízhozamok meghatározására — amint a 2. táblázat 28. és 29. rovatából is kitűnik — még p = 2% pontosság esetében sem igen kerülhet sor, erősen görbült vízhozamgörbéjű kisebb vízfolyásoknál is többnyire csak egy-egy egészen szélsőséges vízjárású hónapban. 3. táblázat A haTi közepes vízhozam meghatározására javasolt eljárások összefoglalása Table 3. Summary of methods suggested for the determination of monthly mean discharges. (1)—(4) Arithmetical method for isolated investigations covering a few years; (5)—(8) Oraphical method according to Fig. 9. for investigations extending over 2—3 years •s _ > te -íi, w SC M o o c S . o <1 ft Esetenkénti számítás néhány évnyi adatanyag feldolgozására A 9. ábra szerinti grafikus megoldás 2—3 évnél nagyobb terjedelmű feldolgozás esetére Az alkalmazandó eljárást ,,p" és UKÖV-Q (KOV) C7 5 0 :Q (KOV) szerint a táblázat alján olvashatjuk le (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) 2 0— 4 4— 20 20— 25 > 25 0— 5 5— 20 20— 30 > 30 5 0—10 10— 40 40— 50 > 50 0—15 15— 40 40— 60 > 60 10 0—20 20— 80 80—100 >100 0—30 30— 80 80—120 > 120 20 0—40 40—160 160—200 >200 0—60 60—160 160—320 > 320 KÖQÍV f^Q (KÖV) (10) képlet (11) képlet Napi vízhozamok KÖQK f^Q (KÖV) (8) képlet (10) képlet Napi vízhozamok
