Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Karkus Pál: A szivattyús és duzzasztóműves vizkivétel gazdasági összehasonlítása
Karkus P.: A szivattyús és duzzasztóműves vízkivétel Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. 95 teljes öntözőrendszer, a duzzasztó által elért évi megtakarítás kisebb az átlagosnál, a hatékonysági tényező nagysága az öntözőrendszer vízkivételének növekedésével együtt növekszik. A vízlépcső beruházásából az öntözést terhelő rész megtérülése akkor következik be, amikor az elképzelt szivattyútelepekkel történő fejlesztés költségösszege egyenlő a duzzasztóműves vízszolgáltatás költségösszegével. Ez a megtérülési idő azonban csak viszonylagos, mert bevételi oldalon a szivattyútelepek elmaradt beruházási és évente visszatérő költségei szerepelnek. Abszolút értelemben a vízlépcső megtérülési ideje az egész kiszolgált öntözőrendszertől nem különíthető el. A vízlépcsőből az öntözést terhelő rész az öntözés teljes beruházásának csak egy szerény része. A tanulmánynak célja csupán a kétféle vízkivételi mód: a szivattyús és a duzzasztóműves vízkivétel összehasonlítása. A SZIVATTYÚS ÉS DUZZASZTŐMÜVES VÍZKIVÉTEL KÖLTSÉGÖSSZEGEZŐ FÜGGVÉNYEI Az egyes költséggörbék alakját az 1. ábra tünteti fel. Térjünk rá az egyes költségösszegező függvények elemzésére. A későbbi számítások megkönynyítése érdekében a függvényeket analitikus alakban állítjuk elő. a) Szivattyús üzem költségének összegező függvénye Jelölések : Q — a vízlépcső üzembehelyezése előtti évben a vízlépcső leendő bögéjéből kivett öntözővíz júliusi legnagyobb értéke m 3/s-ban. q — az öntöző vízkivétel évenkénti növekedése m 3/s-ban, minden évben azonos növekedést tételezve fel, F — a fejlesztés végén elérni kívánt vízkivétel m 3/s-ban, S — 1 m 3/s szivattyúteljesítményre eső beruházás millió Ft-ban, a — a szivattyúzott öntözővíz 10 millió m 3-ére eső önköltség millió Ft-ban (1 m 3/s kapacitás 10 millió m 3 öntözővizet szolgáltat egy idényben), t — az eltelt évek száma a duzzasztómű üzembehelyezése előtti évtől számítva. A duzzasztómű üzembehelyezésekor t — 1. A szivattyútelepek beruházási költsége a fejlesztés alatt t időpontig tqs millió Ft. Az üzemköltség a következő : első évben (Q + q) a második évben (Q + 2q) a harmadik évben (Q + 3q) a w-edik évben (Q + nq) a 1. ábra. A szivattyús, illetve duzzasztóműves vízkivétel költségösszege az idő függvényében Рис. 1. Сумма затрат по водозабору при помощи насосной станции и плотинного водозабора в зависимости от времени Fig. 1. Total costs of water diversion by pumps, respectively gravitationally , plotted vs. time A í-edik év végéig az addigi összes üzemköltség n = t [Qt + V nq} a n — t А У и kifejezés a pozitív egész számok n = l összegét jelenti 1-től í-ig. Ez az összeg T( <2 + í>Valamely t időpontig az összes üzemköltség [<2í + y + í)] -a millió Ft. A szivattyús vízkivétel költségösszege a beruházás és az üzem ráfordításainak összege P l = tqS + [Qí + -~ (í 2 + t) j a millió Ft. (1) A képlet azonban csak a fejlesztés idején érvényes, tehát esetben. A fejlesztés befejezése után t^tp esetben az összes szivattyútelep kész, a beruházási költség összege í-től független állandó, q = 0, a minden évben megismétlődő és minden évben egyenlő üzemköltség egy évi összege a.F millió Ft. A fejlesztés befejezése utáni t időpontig az összes ráfordítás két részből tevődik össze, mégpedig a tp időpontig elköltött t FqS + [Qt F + J- (t 2 F + összegből és a fejlesztés befejezése után ráfordított (;t — íj?) aF költségből.
