Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Karkus Pál: A szivattyús és duzzasztóműves vizkivétel gazdasági összehasonlítása
96 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Karkus P.: A szivattyús és duzzasztómuves vízkivétél A ráfordítások összege tehát ebben az idő- 1 m 3/s szivattyúteljesítménnyel 10 millió m 3 intervallumban öntözővíz szolgáltatható ki egy öntözési idényben. r q , n 6 m-re emelve ezt a vízmennyiséget a szükséges P 2 — t FqS+ | Qt F — + (íj? + t F) j-<i + nettó munkamennyiség : + (t — t F)aF millió Ft (2) 6 m x 1000 kg X 10' = 6 X 10" mkg = = 2,22 X 10 5 LEÓ. Az állandó tagok meghatározása A hajtómotor átlagos fajlagos tüzelőanyagfogyaszAz S nagyságát 0,5 millió Ft-ra becsüljük tása 210 g/LEó, kenőanyagfogyasztása 5 g/LEó. m 3/s-onként. * A kifejtett LE a motortengelyen értendő. A vízAz F értéke a tiszaburai vízlépcső esetében emelés eredő hidraulikus hatásfoka kedvező eset87 m 3ls. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv ben éri el a 0,5 nagyságot. Ebbe beleértjük a sziugyanis közvetlenül a tiszaburai bögéből 93 m 3/s vattyú hatásfokát és a csővezeték összes vesztevíz kivételét veszi a fejlesztés előrelátható határának, ségét. ezenfelül 4 m 3/s a Sajó—Hernád völgyi öntözés, Az évi tüzelőanyagfogyasztás : amit azonban a vízlépcső építése nem érint. A 2,22-10 5-0,21 93 m 3/s-ból levonásba helyezzük a tiszafüredi ~~ q 5 = 93 300 = 93,3 t stabil szivattyúteleppel kivett 6 m 3/s-ot, így 87 Az é y. kenőolaj8zük3égle t. m 3/s marad. J ° ' 5 Az a nagysága 0,32 millió Ft. 1 m 3 öntözővíz 93,3 = 2,2 t emelésének önköltségi ára ugyanis 3,2 fillér, amit az alábbi számítással kívánunk alátámasztani: 1 m 3/s évi kiszolgálási költsége : . 93,3 t gázolaj 1170 Ft/t (1954-es térvár) 109 000 Ft 2,2 t kenőolaj 8200 Ft/t (1954-es térvár) 18 000 Ft Berendezés amortizációja 15 év, évenként 33 000 Ft Fel és leszerelés, vele kapcsolatos nagyjavítások, karbantartás, segédanyagok stb 80 000 Ft Személyzet folyamatos üzem mellett 7 fő 5 hónapig + szoc. teher á 2300 Ft/hó .... 80 000 Ft 320 000 Ft Az önköltségi ár elektromos üzemnél kb. azonos. Ekkor ugyanis a telep költségein kívül még távvezeték, trafó stb. is szükséges. Az (1) egyenlet az állandók behelyettesítése után : P, = 0,5 tq + [<?« + -1 (í 2 + t) j 0,32 kifejtve és rendezve P l = 0,16 qt* + 0,66 qt + 0,32 Qt {la) ha t ,87 — Q A fejlesztés befejezése utáni időszakra vonatkozó egyenlet az állandók és 87 — Q tp = helyettesítéssel : Q 87 — q ) 0,32-87 Rendezve P 2 = 27,841 Érvényes 1211,04 — 27,84 Q + 0,16^2 ' 1 — 0,66 0 + 57,42 (2a) b) Duzzasztóműves üzem költségének összegező görbéje További jelölések : D — a vízlépcsőből és a kapcsolt költségekből az öntözésre háruló beruházási költség millió Ft-ban, d — a vízlépcsőből és a kapcsolt beruházásokból az öntözést terhelő évi költség millió Ft-ban. Az építés megkezdésétől számított ötödik év tavaszán a duzzasztómű üzembehelyezhető. Valamely t időpontig a vízlépcsőre történő ráfordítás összege két részből tevődik össze, egyrészt a D beruházási költségből, másrészt a í év alatt elköltött td évi költségösszegekből, tehát összesen : K = D + td (3) Az állandó tagok meghatározása A duzzasztómű; az átvágás, a böge mentén a duzzasztás káros hatásainak elhárítására szükséges berendezések teljes, valamint a közös használatú beruházások (lakótelep, utak stb.) arányos részének összes öntözést terhelő befektetési része 190 millió Ft, az évi költség 6,32 millió Ft. Az évi költség 55 éves átlagos amortizációból, mintegy 0,5%-os javítási költségből és átlag 1%-ot kitevő karbantartási, üzemelési költségből tevődik össze. A D — 190 és <i = 6,32 helyettesítés után a (3) egyenlet a következővé alakul: esetén. K = 6,32 t + 190 (3a) A
