Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Dr. Lesenyei József: Radioaktív szennyvizek hatástalanítása

60 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. Dr. Lesenyei J.: Rádióaktív szennyvizek hatástalanítása 4. Straub : Observations on the removal of radioactiv materials from waste solutions. Sew. and Ind. Wastes. 1951. 188. 5. Straub, Morton, Placak : Studies of the removal of radioactiv contaminants of water. Am. Water Works. Assoc. 1951. 773. 6. Rohde, H. : Kontrollmessungen mit radioactiv Isotopen auf der neuen Kläranlage Kettwig des Ruhrverbandes. Ges. Ing. 1953. 9—10. 14.7. 7. fírowder: Liquid waste disposal at Oak-Ridge National Laboratory. Ind. Engng. Chem. 43. 1951. 1501. 8. Kaufmann : Radio-isotope removal in modern waste treatment. Proe. Am. Soc. Civ. Engng. 1953. 26. 9. How II anion I evaporates fissions waste. Chem. Engng. 1953. 184. 10. Straub: Treatment, and disposal wastes New-York 1953. Renihold Publishing Corp. 11. Straub: Entfernung radioaktiver Abfälle aus dem Wasser. Nucleonics. 1952. 40—44. 1

2. Ruchoft, Gartner, Ohristenson

: Wastes containing radioactive isotopes. Ing. Engng. Chem. 1952. 545. 13. Laxy, William J., Kahn H. : Survey meters and electroscopes for monitoring radioactivity in water. Journ. Aww. 1954. 55. 14. Whitehouse és Putmann: Radioaktív izotópok. Bp. Akadémiai Kiadó. 1955. 15. New use for raditien : waste treatment by fission products. Engng. News. Ree. 1955. 39. 1

6. Hours, R. : Les traeeurs radioactifs en hydrologie. Houille Bl. 1955. 264. 1

7. Meinck, Stooff, Kohlschiitter

: Industrie-Abwässer II. Auflage. Stuttgart. Gottischer. 1956. 18. Simonyi : A reaktorfizika és reaktortechnika alapjai. MTI kiadás. Budapest. 1956. 19. Fenyves Ervin : Atommagsugárzások mérése. Budapest. 1956. OBE3BPE)KMBAHH E PAflHOAKTHBHblX CTOMHblX BOfl Jd. Jleuieneu (Ipa oöpaöoTKe ypaHOBOií py«bi, npu HflepHbix peai<Topax, npiiMeHHeMbix AJIH ii3r0T0BJieHiiH H3OTOIIOB, a TaK>Ke ripn npaKTimecKOM iipiiMeHeHim N30-RONOB BO3HMKaiOT oxjiaairrejibHbie u CTOMHwe BOÁM, paAiioaKTHBHOCTB K0T0PBIX CJIBILUKOM 3HAMITENBHA II KOTOPWE REM caMbiM 0Ka3biBaH)T Bpe/iHoe B03AeiícTBne Ha OKpywaiomyio cpe/iy, a i\naBHbiM 06pa30M Ha MejioBenecKHH opraHH3M. Bpe^Hoe BJiiiaHiie 3aBiiciiT OT Toro, IOKHM II3ÜTOnOM H K3KIIM ei'O II3JiyMeHIieM OHÖ BbI3bIBaeTCH, KaKOBa ÄOJiroBeMHOCTb (BpeMH nojiypacriaAa) ii3ororia n B KaKoií KOHNEHTPAMM OH RIPUCYTCTBYET. /JoiiycTiiMbie BejuimiHW B03«eíícTBim Jiyqa (A03bi) y>Ke onpefle^eHbi. OxJiamiTejibHan Bo«a aAepHbix pegi<TopoB npeAcTaBJraeT COROH őojibmoe KOJiimecTBO, HO mmTOHoiyio ai<THBHocTb, eani nepBOHaiajibHaH Boffa ne őbijia 3arpH3HeHa. npeaBapiiTejibiiaH omicTKa oxjiaAirrejibHoii BOflbl OÓOCHOBaHa. C TOMKII 3pCHIIÍl 06e3Bpe>KIIBaHIIH B CJiynae npeflBapinejibHO omnneHHOü oxjiaAirrejibHoii BOÁM oßbmHO AocraTOHHO HecKOJibKOAHeBHoe xpaHeHiie. flpii cTOHHbix BOAax c őojiee cepbe3HbiM ACHCTBHCM h3JlyqeHHH eAIIHCTBeHHOÍÍ B03MO>KHOCTbIO HBJlíieTCH KOHneHTpnpoBaHiie, r. e. CTecHeHne aKTiiBHbix Beiueerö Ha Hegojibiuoií oß-beM, raK Kan AJIH npenpameHiiH M3JiyHeHiiH HET BO3MO>KHOCTII. 3roro MO>KHO npoii3BOAiiTb nyreM BbinapiiBaHim, aacopőunu, xwvumecKOH KOHAencaami, oöMeHa 6a3nca, Aa>Ke u SuoJiorimecKiiM nyTeM. J^ajibHeHiuníí yxoA 3a K0HueHTpar0M MO>KCT 6biib peuieii TOJibKO nyTeM 3aKanbiBaHiiH. Aufhub der schädlichen Wirkung von radioaktiven Abwässern von Dr. J. Lesenyei Verfasser behandelt das Enstehen, die Bioaktivität und den Aufhub der schädlichen Einflüsse von bioaktiven Abwässern. Der Beitrag ist sehr aktuell und beachtenswert. Empirikus összefüggések az alaptörési veszély vizsgálatához (Empirische Ansätze zur Untersuchung der Grundbruchgefahr.) Dr. Ing. Siegfried Dyck. Berlin. Wasserwirtschaft, Wassertechnick 6. évf. 4. füzet (Berlin, 1956.) 108. oldal. Áteresztő altalajra épült völgyzárógátak, szilárd alaplemezzel rendelkező duzzasztóművek alatt szivárgás indulhat meg. Ez a tározótér vízvesztesége, az alaplemezre ható felhajtóerő kialakulása miatt veszélyes az építmény rendeltetésszerű használata szempontjából. A legnagyobb veszélyt azonban a hidraulikus talajtörés jelenti, ezért az építmény méreteit úgy kell megállapítanunk, hogy ennek lehetőségét mindenképpen kizárjuk. A szivárgó víz mozgásjellemzőinek meghatározására ma már több módszer áll rendelkezésünkre: matematikai számításmód, grafikus szerkesztő eljárás, hidraulikus és elektromos modellkísérlet stb. Régebben csak a már megépült gátaknál szerzett tapasztalatok alapján felállított empirikus összefüggések állottak a tervezők rendelkezésére. Ezek ma is jó szolgálatot tesznek a völgyzárógát alapozási méreteinek első közelítő meghatározása során. Különösen figyelemre méltók az empirikus összefüggések a hidraulikus talajtöréssel szemben biztonságos méretek meghatározása során. A potenciál elmélet segítségével történő' meghatározások ugyanis mindig idealizált feltevések alapján történnek és így -nem vehetik figyelembe a rétegzettség következtében adódó különleges geológiai adottságot, amit pedig az empirikus összefüggések mindig figyelembe vesznek. Ezeknek a szempontoknak a felvázolása után ismerteti a szerző az empirikus összefüggések fejlődését Bligh, Lane, Selim, Mallet és Pacquant munkái alapján. Minden eljárás alapja a függőleges szivárgási úthossz hatékonyságának a meghatározása. Ennek figyelembevétele során tekintettel kell lennünk arra, hogy az empirikus együtthatók meghatározásánál mindig szilárd alaplemez alatt kialakult szivárgás jellemzőt vizsgálták. Ezért részben a szivárgási vonalaknak a potenciál elméletek alapján megismert kialakulása alapján, részben a földgátak alattá szivárgásnak a szilárd alaplemez alatti vízmozgástól eltérő jellegének a figyelembevételével finomítanunk kell az empirikus összefüggések együtthatóit. Dyck a régebbi és saját kísérleteit összefoglalva táblázatosan közli a különböző vastag áteresztő réteg fölött épült földgátakra és különböző méretű vízfelőli oldaloin, illetőleg középen elhelyezett szádfal esetén érvényes együtthatókat. Ilyen módon finomítva az empirikus összefüggések együtthatóit — elsősorban a függőleges szivárgási úthossz hatékonyságának a figyelembevételét — ezek az összefüggése«; valóban alkalmasak lesznek nem csak az eLső közelítő méretek meghatározására, hanem a részletes tervezés során — úgy, ahogy a szerző erre rámutat —, a különleges geológiai adottságok figyelembe vételére is. Kovács György