Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Szabó László: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése a megelőző időszak vízterhelésével
Szabó L.: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 273 Ilyen esetben a nagy vízgyűjtőtér jellemző talajtípusain pár m 2-es kísérleti területeket kell kijelölnünk és ezeken a vízzel telítetlen talaj átlagos szivárgási tényezőjének és a nagy vízgyüjtőtér lefolyási idejének ismeretében meghatározhatjuk a lefolyási időhöz tartozó beázási mélységet. A kísérleti területekkel képviselt talajfajták nedvességtartalmának mutatószáma a beázási mélységgel lehatárolt talajrétegek nedvességtartalmának hosszabbidejű megfigyeléseiből — a gödöllői példához hasonlóan — is meghatározható. A nagy vízgyűjtőtér talajnedvességének mutatószámát most már az előbbi mutatószámoknak a képviselt talajtípus területaránya szerint végzett súlyozása szolgáltatja. Az elmondottak alapján javasoljuk, hogy az ország területén már több helyen is kijelölt mintavízgyűjtőtereken a talajnedvesség mutatószámának meghatározását a vázolt kísérleti úton is végezzük el. Az eső- és a hóolvadási adatok alapján így nemcsak a felső talajréteg nedvességtartalmát tudnánk előrejelezni, hanem a felszínen összegyülekező és lefolyó víz mennyiségének, továbbá az árhullámok vízhozamának és levonulásának meghatározásához, illetőleg előrejelzéséhez és az öntözés üzemi adataira is megbízhatóbb adatokat kapnánk. IRODALOM [1] Ballenegger Róbert: Talaj vizsgálati módszerkönyv. Bp. 1953. [2] Bavel, H. M. — Wilson, T. W. : Evapotranspiration Estimates as Criteria for Determining Time of Irrigation. Agricultural Engineering. New York, 1952. 7. sz. [3] Bouyoucos, O. J. : Nylon Electrical Resistance Unit for Continuous Measurement of Soil Moisture in the Field. Soil Sciente 1949. 4. sz. [4] Colman, E. A. —Hendrix, T. M. : The Fiberglass Electrical Soil-Moisture Instrument. Soil Sciente 1949. 0. sz. [5] Fekete Zoltán : A talaj vízgazdálkodási tényezőinek összehasonlító vizsgálata. Hidr. Közlöny. 1950. 7—8. sz. [6] Hansen, V. E. : Infiltration and Soil Water Movement During Infiltration. Soil. Soi. 1955. 2. sz. [7] Kazó Béla : Új módszerek a talajnedvesség folyamatos mérésére. 1956. Kézirat. [81 Kézdi Árpád: Talajmechanika. I—II. Bp. 1954. [9] Kosztyakov, N. A. : A melioráció alapjai. Bp. 1555. [10] Kreybig Lajos: A talajok hő- és vízháztartása. Bp. 1951. [11] Kuznyik, I. A. : Víznyelési kísérletek a Volgántúl. Pocsvovedenie. Moszkva 1951. 10. sz. [12] Linsley—Kohler—Paulhus : Applied Hydrology. New York 1949. [13] Mados László dr. : Öntözési és vízgazdálkodási tanulmányok a tiszafüredi öntözőrendszer területén. Öntözési Közlemények. 1939. 1. sz. [14] Salamin Pál : Vízháztartási vizsgálatok. Kézirat. Bp. 1954. | 15] Salamin Pál: Belvízrendszerek tervezése. Kézirat. Bp. 1956. [Ki] Salamin Pál: Wasserwirtschaft und Wasserhaushalt der Böden. Kongress für Bodenkunde Bp. 1956. [17] Salamin Pál: Síkvidéki vízgyűjtőterek osztályozása talajfizikai alapon. Sajtó alatt. 1956. [18] Szesztay Károly: A folyók vízjárásának előrejelzése. Módszertani tanulmány. Kézirat. 1954. [19] Szesztay Károly: Gyakorlati példák a hidrológiai előrejelzések köréből. Bp. 1955. [20] Szesztay Károly: Belvízmennyiségek meghatározása és előrejelzése csapadékból. Vízügyi Közlemények. 1956. 2. sz. [21] Thornthwaite, C. W. and others: Report of the Committee on Transpiration and Evaporation. Trans. Am. Geoph. Un. 1944. 25. sz. XAPAKTEPMCTHKA BJlA>KHOCTH IIOBEPXHOCTHOrO CJ105I IIOMBbl C BOflHOK HArPY3ROfl nPE fjibi rqyiiiEro IIEPHO/IA Jl. Ca6o 3 HMOÍÍ 1954/55 rr. CORPY^HHKAMH KATJJE/ipbi noqBOBeAeHHJI CeJIbCKOX03HHCTBCHHOÍÍ AlOfleMMH B T. FSflSJlJlS NPOBOFLHJIHCB ONPEAEJIEHUA BJI3>KHOCTH noiBbi Ha OTKpbiTOM onbiTHOM yiacTice B 15 M- (CM. pnc. 1. H 2.). Bjia>KHOCTb noHBbi onpe«enHJiacb e>KeAHCBHO B cyiiiHJibHbix UIKA^AX no CJIOHM nepe3 5 CM AO rjiyßHHbi 50 CM. IlonyMeHHbie 0T i<a(}>eflpbi BCJIHIHHH BJI3>KHOCTH nocjie HCCJieAOBaHHH noHBbi no onacHOcra 3aMep3aHHH H nocjie onpeaeJieHHH cpe/meii BejiHmiHbi oöieMHoro Beca no 5-11 caHTHMe-rpoBbiM CJIOHM 6biJin npe06pa30BaHbi B PHA r0M0reHHbix flaHHbix, BbipaweHHbix nepe3 BO^HHOH CTOJiö (puc. 3.). BejiHMHHbi MeTeopojionmecKHX 3JieMeHTOB B3HJlHCb H3 >KypHaJ10B ŐJUOKaflllieH MeTeopojiornMecKoii CTaHUHii. CyTOiHbie KOJinnecTBa Tanoii BO^bi onpeflejiiiJiHCb no MeTOAy UlanaMHHa (1956/a) c yneTOM TCMNEPATYPBI B03AYXA. Ha OCHOBAHHH BOAOX03ílflCTBeHHbIX paCMeTOB B pe>KHMe flOKAbfl Ii TajIOH BOflbl, COCTaBJieHHOM no MOMeHTaM B3HTHH npo6 nOWBbl, pa3flejiHJiHCb pacxoflbi BOAM no Hcnapennio, no CToi<y H no 4)HJibTpaiinn. 3TH MeTeopojiornnecKHe H BJia>KH0CTHbie AaHHbie npiiBeAeHbi Ha pncyHKe 6. noKa3ameAb sAamnocmu noiebi onpedeAtiemcfi eucomoü eodüHOzo cmoAöa, xpawHHOio e noeepxnocmnoM CAoe noiebi 3a epeMH doöeeamin cmona na eodocßopnoü riAOiifadu. noamoMy no npueedemmM daHHbiM MOMCHO onpedeAumb eeAii'iuny noK.a3ameAR eMvaiocmu noiebi ÓAR uccAedyeMoeo yiacmna, UAU MOMCHO KonmpoAupoeamb eo3M03KHOcmb MecmHoeo npuMenenua do cux nop ynompeöAfieMbix Memodoe paciema. C NPEFLBIFLYMEII NEJIBIO ONPEAEJIHJIHCB BEJIHMHHBI noKa3aTejieii no (JiopMyjiaM (1) — (7). M3-3a Manofi njiomaflH 0CH0B3HHH onbiTnoro yqacTKa rjiyßHHa npoMoneHHoro CJ10H noMBbi 3a BpeMH AOőeraHiiH CTOIO npHHHMajiacb B 5 CM. Taw KaK noKa3aTejiHMH, onpeaejieHHHMH no <j)opAiyjiaM, nojiyqaioTCH BejnmiiHbi B.ia>KHocTH, K0T0pbie oweHb pa3JiHiaioTCH OT B/ia>KHOCTii 5 CM-oro CJIOH noiBbi, fljia HCCJieflOBaHHH pacxojK/icHiiii oiipeflejiHJHicb npe«ejibHbie B0fl0X03HHCTBCHHbie 3HaMÜHIIH nOMBbl. T3KHM OŐpa30M nOBepXHOCTHblfi CJIOH nOMBbl He MO>KeT flOCTHraTb COCTOHHHJI nojiHoii HacbiuieHHOCTM fla>Ke B cjiyiae JIHBHCÍÍ 11 CHerOTajlHHH, H BJiaWHOCTb nOMBbl He MO>KeT ÖblTb Sojibuie, MeM : npu He 3aMep3uieii noMBe 10,5 MM npH 3aMep3meä noHBe 25,0 MM H npu CBepxy oTTaHBaromeiiCH 3aM0P03KH nOMBbl 16,0 MM C ytemoM npedbidyujux npedeAbHbix eeAWiun u noica3ameAeű, onpedeAennux no cßopMyAe (2/a) yotce xopouio CAedywm eAaeocodepxcanuw uccAedyeMoeo ynacmna, KÜK euöHO U3 puc. 7. H3 npiiBeaeHHbix iiccjieAOBaHiifi cflejiaioTcn c^eflyiomne BbiBOflbi : H3-3a pa3Hbix (ßu3unecKux ceoücme noiebi HeAb3H damb oßu/yio 0opMyny ÖAH onpedeAenuH NOKA3AMEAA GACiytCHOcinu. flame e CAynae odunaKoebix <fiu3utecKux ceoücme 3aeucuMocmb, ycmanoeAeHHan ÖAH OÖHOÜ eodocöopHOÜ nAOiyadu Mowcem damb docmoeepHbie EEAUTUHBT ÖAH dpyzoü eodocöopHOü iiAoiifadu moAbKO npu 6AU3KO OÖUHCIKOeoü eeAuiuHbi epeMeHU npodOAbHOzo doöeeaHUH crnona. IlpaBHJibHoe ROFLOBOC H3MEHEHHE COCTOHHHH noBepxHOCTH nOMBbl H 3aM0p03KH nOMBbl OMeHb CHJlbHO BJ1H5110T Ha BeuHMHHy NOI<a3aTejiH BJia>KHOCTH noHBbi. Il03T0My ycmaHOBAeHHbie ÖAH omdeAbHbix nepuodoe 3aeucuM0cmu He UMewm cuAy ÖAH nepuodoe dpyeoeo xapatimepa. íloKa3ameAb BAajtcfiocmu nonebi HÜ öoAbuioü eodocßopnoü nAOUfadu MOJtcem őbimb onpeőeAen Ha ocnoeaHuu naŐAiodenuü 3a eAaeocodap^canueM notebi MÜAUX onumnbix ynacmKoe. B TaicoM cjiynae Hy>KHO HaMeriiTb onbiTHOií