Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Gánti Tibor: A naszályi karszt

Gánti T.: A naszályi karszt Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 383 tások ennek a feltárására irányultak, mert reméltük, hogy ezek kibontásával alulról sikerül a barlangrendszerbe bejutni. Reményünkben megerősített a járatokból előtörő huzat. Egymás közelében több, szűk keresztmetszetű járatot találtunk, amelyeknek a forrásdelta jellege világosan felismerhető. A két alsóbb járatot kövek és agyag, a felsőbbeket csak laza törmelék tömte el, ezért először az egyik felsőbb járatot kezdtük el bontani, de vele párhuzamosan az egyik alsó az öt közül a legtágabb járatban is folyt a munka. A felsőbb járatokban talált laza törmelék főként szerves hulladéknak látszik, benne sok szőrt és bogárvázat találtunk. A járatot évezredeken keresztül lakhatták állatok, mert a kőzet kiállóbb sarkaiból több helyen cm-es rétegeket csiszoltak le szőrükkel tükörsimára. A felsőbb járatban kb. tízméteres rész kibontása után egy tágasabb terembe értünk, amelyet felülről, a barlangból érkező hatalmas kövek töltenek ki. A köveknek a méretei azonban meghaladják a forrásjáratoknak az átmérőjét, így a további részeket járhatóvá tenni nem sikerült. Minthogy az alsóbb járatok több reménnyel nem kecsegtettek, a kutatást ott is abbahagytuk. A forrásbarlangok és a Szinlő-barlang víznyelője egy törésvonalba esnek, ez valószínűvé teszi, hogy azonos barlangrendszerhez tartoznak. Megerősíti ezt a feltevést a forrásbarlangokból előtörő huzat, valamint a bennük található törmelék Ny. Ptncevolggi bg 7. ábra. A Naszály hegy barlangjai. is. A hipotetikus teljes barlang tehát típusos eróziós átmenő karsztbarlang. Jelenleg feltárt részei alapján a Szinlő-barlang tipikusan felsőszakaszjellegű, erősen erodált, lejjebb egyre inkább korrodált törmelékes barlang, kevés cseppkőképződménnyel. Meg kell jegyezni, hogy a cseppkövek a felszín alatt 10—12 m-rel már megjelennek (Terítőrojt, Szalonnák). Az alsó feltárt rész viszont tipikusan forrásbarlangjellegű, jól felismerhető forrásdeltákkal és az alsóbb járatokban borsókőszerű képződménnyel. A víz nagymennyiségű kvarchomokot sodor be a nyelőn, de nem ismerünk olyan forrást, ahol ez a homok előtörne. Vízfestést nem tudtunk végezni, egyrészt mert ez csak hóolvadás idején volna lehetséges, másrészt, mert a források rendszeres figyelése egyelőre leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Ha a néhány méteres eltérésektől eltekintünk, a barlangok és a vízj áratok mind az északi, mind a déli hegyoldalon ugyanabban a magasságban helyezkednek el (7. ábra). Ez azt jelenti, hogy a hegynek ez a magassága valamikor hosszabb ideig a karsztvízszinttel egyezett meg. Ezért ala6. ábra. A Szinlö barlang hossz-szelvénye Abb. 6. Längsschnitt durch die Szinlö-Höhle kulhattak ki a barlangok ugyanabban a magasságban. Ebből azt is megállapíthatjuk, hogy a Szinlő-barlang víznyelője már ebben az időszakban is aktívan működött. A Szarvashegy tömege valamivel magasabbra emelkedett és a vetődés éppen a Szinlő-barlangon megy keresztül. Ez a vetődés lehetett az oka, hogy a barlang felett a kőzet megAbb. 7. Die Höhlen im Naszály-Berg repedezett, meggyöngült és a nagyobb termek fölött be is szakadt. A további kutatásokra két terület alkalmas. Az egyik a Szinlő-barlang területe, ahol legcélravezetőbbnek valamelyik zsomboly kibontása látszik. Feltételezhetjük, hogy a barlang emeletes, mert a forrás járatok egyrészt inaktívek, másrészt mintegy 300 m-rel a mai karsztvízszint fölött helyezkednek el. Lejjebb egyre erőteljesebb a csöpögés, az alsóbb részeken bár kicsi, de állandó vízfolyásra következtethetünk. A másik kutatásra alkalmas terület az északkeleti letörés, ahol hévforrásos barlangokat várhatunk. Legbiztatóbbnak az ÉK-i mészkőbánya fölött található, egy szinten hat szűk járatból álló rendszer kibontása látszik, mert a járatok feltehetően néhány méteren belül egyesülnek. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Gánti Tibor: A barlangok keletkezésének kémia vonatkozásai. Hidr. Közi. 37. évf. 1957. 3. szám. [2] Gánti Tibor : A nagyszáli cseppköves barlangról. Pestmegyei Természetjáró Ért. 4. szám 1953. nov. [3] Kadiö Ottokár: Jelentés a Barlangkutató Bizottságnak 1912. évi működéséről. Barlangkutatás, I. köt. 1913. p. 68. Szan/aihe^y Szinlő bg. forrásjáro/oi / Szinlő bg Násznép bg ^Horomlguk bg. Sárkány Iguk ^ ^Zsemlye bg