Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Markó Iván: Bécs város csatornázása és szennyvíztisztítása

37 If Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. Markó J.: Bécs csatornázása V.\ VI. | VII. \ VIII. I IX. X. XAL XI. XII. | M | XIV. J'0,í'L L-5100,3m J-0.6Z. L~29l1,3m J-0.it L-mSrn 33^\]/W,0m J-0A%. L-5780,0m és o Wien-f olyó egyide jű árvize esetén Hossz-szelvény mértéke A mintaszelvények mértéke Hosszakra: n oo^ o ma zrn 3000 m mm i o i z j < Í e i s s iom to" S 0 5 to 15 ZO ZSm ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' 2. ábra. A Duna csatorna melletti jobbparti főgyűjtő hosszszelvénye és mintakeresztszelvényei Fenékszint Terepszint Kilométer 0 1 v. , vi. VII. vili. A bécsi 12. kerület ( Altmannsdorf— Helzen­dorf) vízgyűjtőterületének 4,7 km- nagyságú részén lakó 16 000 fő szennyvizét a Ziesingr-patak fogadja magába. A patak közepes vízhozama 240 l/sec, a közepes szennyvízmennyiség 60 l/sec. Az elméleti hígítás tehát mindössze négyszeres. Itt létesült az ún. inzersdorfi korszerű mechanikai és biológiai szennyvíztisztító telep, amelyet a továbbiak során még részletesen megismerünk. Szétválasztó rendszer szerinti csatornázás csak 74 km 2 nagyságú területen van, amelynek lakos­száma 58 000 fő. Az összes közcsatorna hossza 1 200 km. (Bu­dapesten kereken 1 700 km.) A lakóházak 65, a lakosság 80%-a a csatornázáshoz kapcsolódik. A házi csatornák hossza több mint 2000 km. Bécs város belsőségének legnagyobb része a Duna jobbpartján terül el. Itt a Duna-csatorna, illetőleg az ebbe torkoló Wien-{o\yó a természet­adta főgyűjtő. A Wien-í'olyó és a Zhma-csatorna két partján fekszik a két nagy városi főgyűjtő csatorna, amelyek a városi belsőségeken kívül a Duna-csatornába ömlenek. A főgyűjtő hossz­szelvénye és mintakeresztszelvénye a 2. ábrán látható. A főgyűjtő torkolati szakaszán levő 9,5 m széles és 4,85 m magas belső méretű boltozott szelvény impozáns képet nyújt, mert mérteinél fogva kétirányú vasúti közlekedésre is alkalmas volna. (A budapesti körút alatti főgyűjtő leg­nagyobb mérete 4,50 m sugarú félköralakú donga­boltozat.) A bécsi dunajobbparti szennyvizek gravitációs úton jutnak a folyamba, minden tisztítás nélkül. A főgyűjtő torkolatánál Bécs városa óriási mé­retű központi szennyvíztisztító telepet tervez lé­tesíteni 1,7 millió lakos szennyvizének mechanikai tisztítására, szennyvíziszap és gáz termelése cél­jából. A Duna balparti árvédelmi gáthoz ( Hubertus­damm) négy gyűjtőcsatorna szállítja a szenny­vizet, amelyek közül a legújabban épült schirling­grund-i a legkorszerűbb (1. ábra). Dunai árvizek alkalmával a szennyvizet az árvédelmi töltésen szivattyúkkal kell átemelni. Bécs város csatornázási műveinek saját ter­vező irodája és a házikezelésben végrehajtott kisebb kivitelezésekre építési csoportja van. A csa­tornatisztítással és karbantartással foglalkozó részleg összes létszáma 4 mérnök, 41 csatorna­mester, 5 gépmester, 9 szakmunkás és 246 csatornamunkás. A nagyobb tervezési és kivi­telezési munkákat magánvállalatokkal végeztetik. Az új bécs-inzersdorfi szennyvíztisztító telep A legkorszerűbb osztrák szennyvíztisztító telep Bécsben az altmannsdorfi-csatorna Liesling patakba történő betorkolásánál létesült (1. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents