Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Ungár Tibor: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása
Ungár T.: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 37 0 0.05 0.1 0.2 0.3 OA 0,5 Közepes szemcseótméró, D x [mm] • 1 ®3 Oi 1. ábra. Talajfizikai jellemzők közti összefüggések. 1. humuszos minták, 2. 40%-nál több mészkarbonátot tartalmazó minták, 3. szikes minták, 4. egyéb minták Puc. 1. 3aeucuM0cmu Mencdy (ßu3UKo-MexaHUiecKUMU xapaKmepucmuKdMU 1. eyMycoebie o6pa3ifbi, 2. o6pa3iibi, codepvcaiyue ÖOACC 40% Kapöonama KOAbifua, 3. coAOHiaxoebie oöpa3iibi, 4. npoHue oőpa3iibi Fig. 1. Relationships between physical characteristics of soils. 1. — top soil samples, 2. = samples containing calcium carbonate in excess of 40%, 3. = samples of alkali soils, 4. — other samples szuszpenziót alkotnak. Az adszorbeált kalciumion a diszperzitás fokát csökkenti, „pehely-szerkezet" keletkezését segíti elő. Pávai Vajna I. [12] ugyanannál a talajnál az adszorbeált kationt mesterségesen kicserélte, a talajt bárium-, kalcium-, magnézium-, ammónium-, illetve nátriumtalajjá alakította át, majd Wiegner-módszerrel mérte szemcseösszetételüket. A legtöbb finom rész a nátrium-talajban mutatkozott, rendre kevesebb az ammónium-, magnézium-, kalcium- és báriumtalajban. A diszperzitás foka tehát a kationok ún. liotrop sorának szabályát követte. A valóságban — tehát a szemcsék geometriai méretét illetően — azonos szemcseeloszlású kötött talajminták közül a szikes, nátrium-talaj az ülepítő szemnagyság-elemzésnél finomabbnak mutatkozik, mint a kalcium-talaj. 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 Arany-féle kötöttségi szóm, K A 5 10 15 20 5 órás kapilláris vize met és [cm] 2. ábra. Talajfizikai jellemzők közti összefüggések. I. humuszos minták, 2. 40%-nál több mészkarbonátot tartalmazó minták, 3. szikes minták, 4. egyéb minták Puc. 2. 3aeuciiMocmu jnexcdy ipu3UK0-MexaHUHecKUMii xapaKmepiicmuKaMU 1. eyMycoebie oöpa3iibi, 2. oőpa3i)bi, codepMcaufue őoAce 40% Kaőponama KüAbi]UH, 3. COAOHHOKOSbie oőpa3ifbi, 4. npoHue o6pa3ifbi Fig. 2. Relationships between physical characteristics of soils. 1. = top soil samples, 2. = samples containing calcium carbonate in excess of 40%, 3. — samples of alkali soils, 4. — other samples A fentiekhez hasonló összefüggések mutatkoznak, bár halványabban a közepes szemcseátmérő és az Arany-féle kötöttségi szám között (1. ábra, B rajza). Az 1. ábra C rajzán feltűnő a szikes talajok igen alacsony kapilláris vízemelése. Leglazább a kapcsolat a plasztikus index és az 5 órás kapilláris vízemelés közt (2. ábra, B rajz). A 2. táblázat valamint az 1. és 2. ábra adatai alapján készült a földtani, talajmechanikai és talajtani beosztás kapcsolatát kifejező „kulcs" (3. ábra). Az üledék-, illetve talajfizikai jellemzők közti kapcsolat statisztikai jellegéből következik, hogy a „kulcs" is csak statisztikai érvényű. A táblázat segítségével tehát az állapítható meg, hogy pl. az az anyag, amelyet a talajmechanikus homoklisztnek nevez, az az agrokémikus nevezéktana szerint legtöbbször vályognak felel meg. A kulcs használatának egyéb korlátai is vannak. Látható pl., hogy a talajmechanikai beosztás „kövér agyag"-ja a földtani beosztásban megfelelhet ,,agyag"-nak, „homokos agyag"-nak, sőt „agyagos liomok"-nak is. Másrészt a földtani beosztás „finomszemű homok v. kőzetliszt" elnevezése három talajmechanikai csoportot foglal magában (sovány agyag, iszap, homokliszt). Feltűnő, hogy a beosztások anyagcsoportjai közt igen nagy a különbség.
