Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
4. szám - Juhász József: A Tisza és a Körösök vízhőmérsékletének összefüggése a léghőmérséklettel
Juhász J.: A víz- és léghőmérséklet összefüggése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz! 333 további osztályozás nem volt lehetséges. így a Körösnél 5 m 3lsec-ra, a Tiszánál 100 m^jscc-ra vettük érvényesnek a 2., illetve 4. ábrán bemutatott grafikont. A 2. és 4. ábra grafikonjait az egyszerűbb kezelés érdekében analitikusan is előállítottuk. Az általános egyenletből: AV = aAL + b (1) könnyű volt a két ferde egyenessereg egyenletét meghatározni. Az összefüggések. AV — 0,91 AL + 0,275 A (AL) (2) AV = 1,18 AL + 0,207 A (AL) (3) A két egyenlet együtthatóit a felvett két vízhozam alapján (5 és 100 m : i/sec) a különböző vízhozamokra általánosítottuk. Feltételezhetjük, hogy az együtthatók lineárisan függenek a vízhozamtól. Ebben az esetben a két együttható összefüggése a vízhozammal : a = 0,0467 Q -f 0,0946 (4) b = 0,0000686 Q + 0,265 (5) összevonva kapjuk tehát, hogy a vízhőmérséklet változás C°-ban : AV = (0,0467 Q + 0,946) AL + + (0,0000686 Q + 0,265) A (AL) A vízhozamot m 3/sec-ben, a léghőmérséklet változást C°-ban kell behelyettesíteni. Az (1), (4) és (5), illetve (6) összefüggés segítségével tehát bármely vízhozam esetén meghatározhatjuk az előző pentád léghőmérséklet átlaga és a hőmérsékletkülönbség alapján valamely pentád vízhőmérséklet értékét. Tapasztalatunk szerint a fenti képletek meglehetősen jól egyeznek a valósággal. Az összefüggés használata kétirányú lehet 1. valamely meglévő adatsor hiányzó részeinek kiegészítése, 2. önálló vízhőmérsékleti adatsor felállítása léghőmérséklet adatok ismeretében. Az első esetben szükség van hiánytalan léghőmérsékleti és vízhozam idősorra, valamint a kezdeti pentád vízhőmérséklet adataira. Ebből már minden esetben meghatározható a kettő közötti különbség is. A kiegészítésnél a pentád vízhozam átlagok (F) ismeretében az (1), (4) és (5) képletekből meghatározzuk az ismert pentád léghőmérséklet átlagok (2) alapján a pentád vízhőmérséklet átlagok különbségét (A V) és azt a kezdeti ismert értékből (V) levonjuk, illetve hozzáadjuk. Lényegében hasonló a helyzet akkor is, ha csak vízhozam és léghőmérsékleti adatokból akarnak vízhőmérséklethez jutni. Ebben az esetben azonban vagy magunk végzünk legalább 10 napig (két pentád) folyamatos vízhőmérsékletméréseket és ezekhez kapcsoljuk a sort, vagy pedig egy hosszabb téli fagyperiódus végéből indulunk ki amikor a vízhőmérséklet gyakorlatilag 0 C°-ra hűl le. Az eljárás megértésére végezzük el egy 128 napos időszak tiszai pentád vízhőmérséklet állagainak kiszámítását. Induljunk ki például az 1950. június 26—30 közötti pentádból. Erre az időszakra tényleges vízhőmérséklet mérés is áll rendelkezésünkre, így jó összehasonlítási alapunk van. A kiinduló adatok : Június 26—30 között : Vt = 23 C°, L = 20, C°, július 1—5 között L = 24 C° V t = 23 C°, végül július 6—10 között Vt = 24,7 C°, és L = 22 C° ezekből az adatokból kiindulva az I. táblázatban kiszámított AL és A (AL) alapján a 3. ábrából 1. táblázat Az 195(1. VI. 25. és X. 25. közötti időszak számított és inért vízhő mérsékleteinek összehasonlítása a Tisza tokaji méreeszelvényében Hó Nap L AL A(AL) AVsz V,z / \V,z\—\Vt\ V, VI. 25—30 20 23 VII. 1—5 24 4 23 23 6—10 22 —2 —6 —0,2 22,8 1,9 24,7 11—15 22 0 2 —0,5 22,3 23 0,7 23 16—20 23 1 -1 0,7 22,3 23 1 24 21—25 23 0 .—1 0,3 23,3 0,7 24 26—31 23 0 0 0 23,3 0,3 23 VIII. 1—5 20 —3 —3 1,8 2,5 0,5 22 6—10 19 —1 2 1,5 20,0 0 20 11—15 18,5 —0,5 0,5 0,5 19,5 0,5 20 16—20 20 1,5 2 0,8 20,3 0,7 21 21—25 20 0 — 1,5 0,4 20,7 0,3 21 26—31 22 2 2 1,3 22,0 1 23 IX. 1—5 20,4 —1,6 —3,6 —0,4 21,6 0,4 22 6—10 18 —2,4 —0,8 —2,1 19,5 0,5 20 11—15 19 1 3,4 0 19,5 1 20,5 16—20 16,5 —2,5 —3,5 — 1,4 18,1 0,4 18,5 21—25 13,2 —3,3 —0,8 —2,8 15,3 0,9 14,4 26—30 11,4 -1,8 1,5 —1,2 14,1 0,7 13,4 X. 1—5 13,6 2,2 .4,0 1,0 15,1 0,3 14,8 6—10 9 —4,6 —6,8 —2,4 11,5 1,5 10 11—15 9 0 4,6 —1,2 11,5 0,5 12 16—20 7,5 —1,5 — 1,5 —1 10,5 1,5 9 21—25 6,2 —1,3 0,2 s —1,2 9,3 1,3 8 26—31 6,0 —0,2 1,1 —0,3 9 1 8
