Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Juhász József: A Tisza és a Körösök vízhőmérsékletének összefüggése a léghőmérséklettel

3JfIf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. A tanulmány mérési adatok alapján korrelációs kapcsolatot állít fel a légliőmérséklet és a folyó vizének hőmérséklete között. Ötnapos átlagok figyelembevételével eljárást dolgoz ki a vízhőmérsékletnek ismert léghőmérsékleti adatokból való számítására. A Tisza és a Körösök vízhőmérsékletének összefüggése a léghőmérséklettel JUHÁSZ JÓZSEF x\ gyakorlati életben sokszor szükséges a folyóvizeink hőmérsékletadatainak ismerete. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Dunán, Tiszán, Körösökön és még számos vízfolyáson egy idő óta rendszeres víz és léghőmérséklet méréseket végez. Ezek az adatok azonban egyrészt a régebbi idők vízhőmérséklet adatait természetszerűen nem tartalmazzák, másrészt a meglévő adatsorok is több esetben hibásak, illetve hiányosak. Ezért felmerült annak a szükségessége, hogy az ipari célra egyre nagyobb mértékben felhasználásra kerülő folyóink vízhőmérsékletének a levegő hőmérsékletével való összefüggését megkeressük. Erre vonatkozólag már dr. Lászlóffy Woldemár [1] és dr. J. Frohnholzer [2] számos vizsgálatot végeztek és értékes megállapításaikkal nagymértékben szűkítették a feladatot. Vizsgálódásaink során megállapítottuk, hogy a léghőmérséklet és a folyóvízhőmérséklet napi, vagy pentád értékei között közvetlen összefüggést nem lehet találni. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a folyóvizek hőmérsékletviszonyait az időszaki léghőmérsékleten kívül még számos tényező, például a megelőző idő léghőmérséklete, a szél erőssége és iránya, vagyis a víz turbulenciájának és a levegő turbulenciájának mértéke, a lehűlő, vagy a felmelegedő tendencia, stb. erősen befolyásolják. Tapasztalatból tudjuk, hogy tavasszal általában a levegő hőmérséklet emelkedése megelőzi a vízét, ősszel pedig ez a jelenség fordítva ismétlődik meg. A léghőmérséklet-adatsorból való következtetés, a fenti jelenség becsült értékének figyelembevétele esetén is még 5—6 C°-os eltérést is adhat, ami már túlságosan nagy. Célravezetőbbnek látszott a víz és a léghőmérséklet közvetlen összefüggése helyett azok változásainak összefüggését megkeresni. Próbálkozásaink során a pentád-közép értékek változása közötti összefüggést kerestük meg, minthogy tapasztalat szerint a vízhőmérséklet öt nap alatti változásának mértéke alig haladja meg — átlagos körülmények között — az alább ismertetendő módszerrel való meghatározás hibáját. A víz és a léghőmérséklet közötti összefüggés minél több változójának figyelembevétele, illetve kiküszöbölése érdekében három változás összefüggést állítottunk fel. A függő változóként keresett pentád vízhőmérséklet átlagok változása (A V) mellett független változóként a pentád léghőmérséklet átlagok vátozását (A L) és paraméterként a megelőző pentád léghőmérséklet átlag változás és a vizsgált időszakhoz tartozó pentád léghőmérséklet átlag változás különbséget A (A L)-et, vettük fel. Ezzel az eljárással lehetővé vált, hogy magukon a változásokon kívül figyelembe vegyük a változást okozó A felrakott pontoknál a pentád léghömérsékletá/logok változása közötti különbség i(iL) -4- -2C kozott van A felrakott pontoknál a pentád léghimérsiktetátlagok változása közötti különbség í(tl) 0-'3Cközött von 1. ábra. A pentád léghőmérséklet-változás átlagok és a vízhőmérséklet változásának ötnapos közepei közötti összefüggés szerkesztése a Tiszán két hőmérséklet intervallumra Abb. 1. Zeichnerische Ermittlung des Zusammenhanges zwischen der fünftägigen Durchschnittswerten der Temperaturänderungen der Luft und des Wassers der Tisza für zwei Temperaturintervalle Fig. 1. Plotting the cort elation between pentade air temperatuie variation averages and water temperature variation mean values on the Tisza River in two temperature intervals