Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Szigyártó Zoltán: A hidrológiai események visszatérési ideje

» • Szígyártó Z.: Hidrológiai események visszatérése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 329 Zeitpunkt des Jahres entstehende Pegelstand, Durch­fluss usw. in einem beliebigen Profil des Wasserlaufes. Im Zuge der Erhebungen beweist der Verfasser, dass im Falle, wenn die Wahrscheinlichkeit des unter­suchten Ereignisses p (c s pi I ) und dessen Zu­treffen oder Ausbleiben in nacheinanderfolgenden Jahren von dem Ereignis der vorhergegangenen Jahre unabhängig ist, die Wahrscheinlichkeit der Wieder­kehr eines Ereigniscs binnen k Jahren Pie < t) Vp(i —P)"­1 beträgt. Die Verteilung der Dauer der Wiederkehrzeit ist also eine sogenannte negative binomiale oder Pascal­sehe Verteilung. Die Funktionswerte der Po«coischcn Verteilung sind der Tabelle und der Abb. I . zu entnehmen, während die Veränderlichkeit dos zu erwartenden Wertes und der Standardabweichung in Abb. 2. dargestellt ist. Des weiteren weist der Beitrag darauf hin, dass man zur gleichen Streuung gelangt, wenn — von einem beliebig gewählten Anfangsjahr ausgehend die Verteilung der Zeitdauer bis zum ersten Eintritt des Ereignisses gesucht wird. Zu betonen ist ferner, dass es nur im Falle der Unabhängigkeit berechtigt ist, statt über ein Ereignis von der Wahrscheinlichkeit p über ein alle 1 /p Jahre wiederkehrendes Ereignis zu sprechen. Recurrence «f Hydrological Events By Z. Szigyártó The paper deals with the time of recurrence of liydrologieal events occurring once a year, e. g. river stage, discharge etc. appearing at a fixed time of the year in some section of a watercourse. In discussing the problem the author proves, that if the probability of occurrence of the investigated event is p (c ^ p ^ 1) and the occurrence or absence of the event in subsequent yeais is independent of the events of the preceding years, the probability of the event recurring within the following k years after the previous occurrence of same can be expressed by p(£ < k = V p(l— p)*­1 Thus the distribution of the length of tho recurrence period is a soeallcd negative binomial or Pascal distri­bution. The function values of the Pascal distribution are given in the Table and in Fig. 1., whereas the expected variations of the values and that of scatter are illustrated in Fig. 2. Tho paper also points out, that the same distribu­tion pattern will be obtained if, taking any arbitrary year as a start, tho distribution of time length up to the first occurrence of the event is being looked for. It is also emphasized, that the taking of the average 1/p year recurrence of tho event into account instead of that of p probability, is justified in case of indepen­dence only. >1. A. Mostkow : lluiKlbucii der Hydraulik. VEB. Verlag Technik. Berlin, 1956. 491 oldal, 105 ábrával, 193 táblázattal és számpéldákkal. Motskow szovjet professzor hidraulikai kézikönyve a Német Demokratikus Köztársaságban fordításban je­lent meg. A fordítók egyes helyeken — ahol a kül­földi igények mást követeltek — a táblázatokon és a szövegen módosítottak. Az összeállításnál a legújabb szovjet szakirodal­mat és a hidraulikai állandók megadásánál a legfris­sebb kutatási eredményeket vették figyelembe. Egyes helyeken több számítási módszerhez is ad segédletet és a használó tetszése szerint választhat a kevesebb fá­radtsággal járó közelítő, vagy a több munkát igénylő pontosabb eljárás között. Az általános bevezető fejezetben az elnevezéseket, jelöléseket, mértékegységeket, különböző állandók számértékeit, a sebességmagasság értékeit és matema­tikai számértékeket ad meg. A folyadékok tulajdon­ságai fejezetben a térfogatsúly, a nyúlósság, a rugal­masság. az összenyomhatóság, a hordalék ülepedési sebesség szerepel. A hidraulikai nyomás fejezetben a körszelvény nyomásközéppontja, a víznyomás és nyo­móerő számításához táblás, hengeres, szegmens és szektorgátakon táblázatok szolgálnak. A keresztszel­vény, a nedvesített felület és a hidraulikus sugár ér­tékét különféle szelvényalakzatok esetére adja meg. A fajlagos energia, a kritikus mélység és sebesség, a duz­zasztás a táblázatokkal még trapézszelvény esetén is könnyen szájrútható. A sebességi 1képletek elméleti alapjait, az érdessé­get szöveggel is magyarázza. A különböző képleteket, elméleteket és állandókat összehasonlítja. A sebességi tényezőt a legkorszerűbben a hidraulikus sugár és az éi'desség függvényében 14 oldalas táblázatban adja meg. Az átbukást a legközelebbi gát- és bukóálakon tárgyalja. Az átbukási tényezőre a bukó szélessége, a korona alakja és az átbukási magasság függvényében számos táblázatot közöl. A fejezetet a hidraulikailag legkedvezőbb gátszelvény, az oldal- és fenékbukók, a surrantok, a pillér duzzasztás számítására szolgáló kép­letek és táblázatok egészítik ki. A nyílásokon való kifolyáshoz a kifolyó nyílás alakja szerint változó vízhozamtényezőket ad meg. Acél- és beton vízvezetéki csővezetékek vízszállí­tását a 100 m-re eső nyomásveszteség, a csőátmérő és a középsebesség függvényében táblázatokban közli. A gazdaságos csőátmérőt! vízerőtelepek nyomócsöveihez táblázatban ajánlja. A csővezetékben történő zagyszál­lítás számítását is táblázatokkal könnyíti meg. Cső­vezetékek helyi veszteségeinek számításához sokféle szerelvényre és idomdarabra közli e veszteségtényezőt. A kosütést — a hirtelen zárás hatását — külön fejezet­ben tárgyalja. Nyílt medrek vízszállítását permanens állapotban és a mederszelvények méretezését, energiatörők mére­tezését és a nyíltfelszínű zagyszállítás számítását is táblázatokban állította össze. A csövekben és zárt ve­zetékben szabad felszínnel folyó víz számítására szol­gáló táblázatokat csőátereszek és szennyvízcsatornák méretezésénél lehet hasznosítani. A nem permanens vízmozgás, a duzzasztási és le­szívási görbék számítására többféle táblázatot dolgozott ki. A XVI. fejezetben az alsó és felső víz csatlakozási módjairól ír különböző műtárgyak esetében, míg a végső, a XVII. fejezetben a hullám-elméletet foglalja röviden össze. Szövegben csupán a legszükségesebb magyaráza­tokra szorítkozik és a fő részt a számítások megköny­nvitésére szolgáló számtáblázatok alkotják. A szám­táblázatoknak a grafikus segédletekkel szemben leg­feljebb egy hiányossága hozható fel: zömmel nem ad­nak közvetlen megoldást, hanem az előfltük levő rövid, szövegben szereplő képletek részmegoldásai és ezért talán kevésbé áttekinthetők. A hidraulika — minit tapasztalati rtudomány — számos állandó ismeretét követeli meg. A korszerű adatokat tökéletesen és könnyen felhasználható for­mában összefoglaló kézikönyv főként ezért számíthat érdeklődésre. Starosolszky Ödön

Next

/
Thumbnails
Contents