Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Horváth József–Horváth Lajos: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése

Horváth J.—Horváth L.: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 283 letes vizsgálatok eddig csak azt bizonyították kétségtelenül, hogy az egymás közelébe telepített azonos repedésrendszert megcsapoló források és fúrások összefüggnek egymással. Esetleges újabb kutak telepítésénél a közölt eredmények tehát feltétlenül figyelembe veendők. Az összefüggések számszerű kimutatására azonban még további rendszeres összefüggési mérések és megfigyelések szükségesek. A további eredmények elérése érdekében rendszeres vízhozam és hőmérséklet mérések, továbbá kémiai vizsgálatok volnának szükségesek. A vízhozam, a vízállás és a hőmérséklet méréseket közismert automatikus regisztráló műszerekkel kellene észlelni és a hidrológusok, mérnökök szerepe tulajdonképpen csak az értékelés és az ellenőrzés volna. Ez kétségtelen megbízható tervezési alapadatokat szolgáltatna a termálvizek gazdaságosabb felhasználásához és az újabb termálvizek esetleges feltárásához. További összefüggési vizsgálatokat kellene végezni, elsősorban a József-hegy körüli Lukácsés Császár-fürdők forrásainál, különös tekintettel a Malomtó szerepére, továbbá a Széchenyi-fürdő kútjaival kapcsolatban. Egyes forráscsoportnál történő vízkivételek hatását kellene vizsgálni több napos vizsgálati periódusokban a többi forrásoknál. Eddigi megfigyeléseink és tapasztalataink alapján — fokozva a hidrológiai adatgyűjtést (rendszeres mérések) — lehet csak a nemzetgazdasági érdekeknek megfelelően, amely feltétlenül azonos a gyógyfürdők érdekeivel a gyógyforrások vizének hasznosítása terén, a jelenlegi termál gyógyvizek fokozottabb felhasználásáról, illetőleg mint meleg energiáról és annak hasznosításáról beszélni. A rendszeres megfigyelések és összofüggési méréssorozatok eredménye alapján — a gyógyfürdők igényeit szem előtt tartva — szükségesnek látszik az egyes forráscsoportokon belül (pl. a Rudas- és Imre-fürdő környékén) az elöregedett, főleg a természetes források felújítása. A védőterületi szempontok figyelembevételével Budapest fürdőváros fejlesztése céljából eddigi megfigyeléseink alapján megvan a lehetősége új termál gyógyvizek feltárására. Űj termálvíz feltárás javasolható a már működő olyan fürdőknél, ahol az jelenleg nem áll rendelkezésre, pl. a Pesterzsébeti Jódos-fürdő területén. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a termál gyógyvizek felhasználása és feltárása elsősorban hidrológiai és hidrogeológiai probléma, tehát kell, hogy minden termálvízzel kapcsolatos tervezési, felhasználási és feltárási munkálatot megelőzzön a rendszeres hidrológiai megfigyelés és akkor termálvizeink gazdaságosan lennének felhasználva, akár gyógyvízként, akár mint meleg energiát kívánjuk hasznosítani azokat. IRODALOM; [1] Bóckh János: Igazgatósági jelentés M. Kii'. Földtani Intézet évi jelentése 1896-ról. [2] Csirák ÍJ József : Korreláció számítás a Duna vízállás és a Szent Imre gyógyfürdő forrásainak vízhozama között. Hidrológiai Közlöny XXIX. 1949. [3] Horváth Lajos : Adatok a budapesti gyógyforrások összefüggésének kérdéséhez. Hidrológiai Közlöny XXXII. 1952. [4] Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros geológiai viszonyairól. Földtani Közlöny 1933. [5] Kalecsinszky Sándor : A budapesti Eskü-téri hídfő munkálatai alkalmával kitört artézihévvíz kémiai elemzése. Földtani Közlöny XXVIII. 1898. 16] Koinlósy Zsolt: Légnyomás és Duna-vízállás befolyása a Rudas fürdő Juventus és Attila forrásainak vízhozamára. Hidrológiai Közlöny XXIII. 1943. 1

7] Linezbauer Ferenc: Die warmen Heilquellen der Ilaupstadt Ofen 1837. [8] Molnár János: A Lukács-fürdő forrásairól. Természet Tudományi Közlöny IV. [!)] Papp Ferenc: Budapest gyógyvizei. Hidrológiai Közlöny XX. 1940. [10] Papp Ferenc: Budapest meleg gyógyforrásai. Budapest. 1942. [11] Pálfy Móric : A budapesti hévforrások vízmennyiségének ingadozásáról. Hidrológiai Közlöny IX. 1929. | I 2] Pávai- Vajna Ferenc : A Tabán új termális gyógyforrásai. Hidrológiai Közlöny XVI. 1936. 113] Pávai- Vajna Ferenc: Új gyógyforrások Budán. Hidrológiai Közlöny XII. 1932. |I4] Sarló Károly: Űjabb adatok a Margit-szigeti hőforrások kémiai összetételéhez. Hidrológiai Közlöny XXIX. 1949. | 15] Schajarzik Ferenc: Budapest Székesfőváros ásványvíz forrásainak geológiai jellemzése és grafikus feltüntetése. Hidrológiai Közlöny IV—VI. 1924—26. [ 16] Schajarzik Ferenc: Budapest Székesfőváros legújabb geológiai térképezéséről. Mathematikai cs Természet Tudományi Értesítő XXXIX. 1921. [17] Szabó József: A budai melegforrások földtani viszonyairól. Természet Tudományi Társaság Évkönyve. III. [1<S] Szabó József: Budapest geológiai tekintetben. Budapest. 1879. | 19] Vendl Aladár: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. Hidrológiai Közlöny XXIV. 1944. [20] Vigh Gyula : Adatok a Rudas mellett mélyfúrással fakasztott három hévforrásnak a Szent Imre gyógyfürdő forrásaival való összefüggésének kérdéséhez. Hidrológiai Közlöny XXII. 1932. [21] Weszelszky Gyula : Budapesti hévforrások rádiumemanáció tartalmának eredete. Hidrológiai Közlöny XVI. 1936. [22] Weszelszky Gyula : A budapesti Hungária forrás vize hőmérsékletének változásáról. Hidrológiai Közlöny VII—VIII. 1927—28. CBH3b MEWjy TEPMAJlbHO-JlEMEEHblMH BO/JAMH B EyßAnELUTE Pl. Xopeam H A. Xopeam Ciiy'iaiÍHbic CBÍI3H Me>KÄV HCTOiHKaMH, cnaSwaioIUHMH TCpMajibHoit Boflofí ßyflaneurrcKHe KypopTbi, a TaioKe npoőypeHHbiMii KOJiOfluaMii, HMCIOT HCKJIIOMIITEJIBHO Sojibuioc 3HaMeHiie c TOMKII spemiH pacKpbirwi HOBWX TCpMaJlbHblX BOA. YCTpOHCTBO HOBblX KOJlOflUeB He pa3peiuaeTc>I B TOM cjiywae, ecjin STHMH KOJioflua.MH ACŐHTbl TepMajlbHblX MCTOHHMKOB H KOJIOflUeB B 3HaMIITCJibnoií iwepc cniiwaioTCH — Mewfly npoMHM OTHM HCC0MHeHH0 Bbi3biBaeTC?i yMeHbiuemie TeiunepaTypbi BOÁM cyiuecTByioumx TepMajibHbix HCTOHHHKOB H yxyAiueHne IIX KaiecTBa. — 3aBiiCHM0CTii Mc>KAy KOJiOfluawH H IICTOMHHKaMH, KOTOpbIMH CHaÖWaCTCfl JieHeŐHOÜ BOAOH ropoA EyAaneuiT, iice.neflOBa.nHCb coTpyflHHKaMH Ka(JieApbi MimepajiorHH n rcojioniH EyflaneuiTCKoro nojuiTexHmiecKoro HHCTirryTa. üepBaji cepun 3KcnepHMeHTajTbHbix H3MepeHHíí öbijia npoöeAeHa B 1951-OM roAy, pe3yjibTarbi KOTopux 6binu onyÓJiiiKOBanbi paHbwe (riiApoTexHimecKiiíi >l{ypnaji 1952. H° 7—8). Bo BpeMH HOBbix HccjieflOBaHiiíí (6—7 OKTHőpn 1952 rOAa) npOBOAHJIHCb H3MepeHHH OTHOCHTejIbHO CBH3H