Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Horváth József–Horváth Lajos: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése

28Jf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Horváth J.—Horváth L.: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése Me>Kfly cymecTByiomHMH HCTOIHHIOMH H npoßypeHHbiMH KöJiOAuaMH, HaxortíiiHHMHCH OKOJTO KypopTa „Pynam". B KOJIOÄUaX H HCTOMHIlKaX HaßjlIOflaJIHCb H3MeHeHHH fleöiiTa H YPOBHÍI noKoameiíca BOÁM B cjiyiae OTnvcKa neŐHTa ecTecTBeHHbix HCTOMHHKOB H 3a5opa boám H3 npoöypeHHbix KOJIOAUCB HM. IOBCHTYC H AmiJia (nojiHbift ACÖIIT). no pe3yjibTaTaM H3Mepemiií II OTCMCTOB, npo

^eJianHbix Mepe3 Ka>KAbie 15 mhhvt B Teiemie 24 iiacoBoro nepHOAa MO>KHO őbijio ycTaHOBiiTb, HTO B cjiyliae 3aöopa BOÁM H3 KOJiOAua ,,K)BeHTyc", KOTÖpbift HaXOAHTCH (JjiHHce Bcex H3 npoßypeHHbix KOJIOAUCB K .QyHaiO, B eCTCCTBeHHblX HCTOHHHKaX H B OCTa.TblIblX npoőypcHHbix Kojioauax HaSjiipaaeTCH y

.weHbiueHiie aeöHTa II cHn>KeHne ypoBHH BOAbi. B cjiyiae 3a6opa Boabi H3 Kolonna „ATTiijia", KOTopuft HaxoaiiTCfl noaajibuie OT flyHaji, Taicoe BJIHJIHHC B Mcubiiieft Mepe Ha6jiioaajioeb B KO.nO

/tne „lOBt'HTyc". rio pe3yjibTaTaM HCCJieflOBaHHH Sbuio ycTaHOBJieHO, HTO KO.IOAUW H HCTOHHHKH Ha 3T0IÍ TeppHTOpHII HMCIOT CBÍI3b Me>Kfly C0Ö0ÍÍ. 25-oro II 26-oro anpejia 1954 roAa npoBOAH-rtucb HCCJieaoBaHHíi BJIHHHIIH MaKCHMajibHoro BOA03a6opa 113 HCTOMHiiKOB ceBepHoií rpynnbi na oci'ajibHbie ßyAaneuiTcKne TepMajibHbie HCTOHHHKH H KOJiOflUbi. H3 KOJIOAUCB Ha ocTpoBe HM. MapruT n Ha yjinuc jlarajib 0AH0BpeMCHHO 3a6npajiacb TepMajibHan B0«a c TeMnepaTypoíí CBbiuie 40° C Bcero 23 000 ji/MHH, B HOCJICACTBIIH KOTOporo B KOJiOAue ciiopTHBHOi'O KJiyöa „SjieKTpOMOui" II3MCpíIJI0Cb CHIIHCCHHC r0pH30HT3 nOKOHlHeHCJI BOflbl B 56 CM. Xlajice Ha6jiio«ajiocb cnnwccHHe ypoBHa boám B npy^e ,,Maji0MT0" KypopTa HM. JlyKan h B HCTOMHHKC HM. JlyiOM, TaK>i<e B TenjioBaTbix ncTOiHHKax npiiropo^a „Mnjuiarxeab". B ocTaJibHbix őyaaneuiTCKiix TepMajibHbix HCTOMHiiKax cymecTBeHHoe M3MCHeHiie He na6jiio«ajiocb noA B03«eíícTBHeM MaKCHMajibHoro BOAO3a6opa, npoAOJiH<aioiueroc5i B TeneHHe 2 nacoB. Ha ocHOBaHim nojiyqeHHbix no CHX nop 0nbiT0B nun HIICJlCHHOrO BblHCHeHHH CBJI3H MOKflV HCTOHHHKaMH peKOML'HAyeTcn npoBeaeHHe AajibHeíiuiero Sojiee npoAOJi>KIITCJIbHOrO HCCJieflOBaHIia 3THX CBH3CÍÍ C IiplIMeHCHIieM cooTBCTCTßylomnx penicTpiipyiomwx npiiőopoB. I'her einen Zusammenhang zwischen den Thermal-Heilwässern in Budapest ,/. Horváth und L. Horváth Die Möglichkeit einer Kommunikation zwischen den Quellen und gebohrten Brunnen, die die Heilbäder in Budapest mit Thermalwasser versorgen, ist bei der Erschliessung neuer Thermalwasser von ausserordentlicher Wichtigkeit. Die Anlage neuer Brunnen kann nicht zugelassen werden, wenn diese die Ergiebigkeit der bestehenden Quellen und Brunnen wesentlich beeinträchtigen würden, da dies zweifelsohne eine Verminderung deren Temperatur und Qualität zur Folge hätte. Über den Zusammenhang zwischen den Thermalquellen und Brunnen in Budapest hat eine Arbeitsgemeinschaft am Lehrstuhl für Mineralogie und Erdkunde der Technischen Universität Budapest Untersuchungen eingeleitet. Die erste Versuchs-Messreihe wurde im Jahre 1951 durchgeführt und deren Ergebnisse bereits früher bekanntgegeben ('Hidrológiai Közlöny, 1952, Heft 7—8). Im Zuge einer neueren Untersuchung (am 6—

1-7. Oktober 1952) kamen Messungen zur Durchführung, die die Aufklärung des Zusammenhanges zwischen den Quellen und Brunnen in der Umgebung des RudasBades zum Ziel hatten. Unter Entnahme aus den Bohrbrunnen Juventus und Attila sowie unter freiem Ausfluss aus den natürlichen Quellen wurden deren Ruhespiegellage und Ergiebigkeit beobachtet. Auf Grund der in einer Messperiode von 24 Stunden viertelstündlich durchgeführten Messungen und Ablesungen konnte festgestellt werden, dass bei einer Entnahme aus dem nächst der Donau liegenden Juventus- Brunnen in den übrigen Brunnen bzw. natürlichen Quellen Wasserspiegel bzw. Ergiebigkeit sinken. Bei einer Entnahme aus dem von der Donau weiter entfernten Attila

—Brunnen meldet sich diese Wirkung in schwächerem Masse. Als Ergebnis der Untersuchung konnte festgestellt werden, dass die Brunnen und Quellen dieses Gebietes miteinander in Zusammenhang stehen. Eine Untersuchung am 25. und 26. April 1954. sollte den Einfluss der maximalen Wasserentnahme aus der nördlichen Quellengruppe auf die anderen Thermalquellen in Budapest aufklären. Aus den Brunnen auf der Margitsziget (Margaretheninsel) und der Dagály utca wurden zu gleicher Zeit insgesamt 23 300 1/sec Thermalwasser mit einer Temperatur von über 40 C° entnommen, wobei sich im Brunnen des Elektromos S. E. eine Senkimg der Ruhespiegels um 56 cm zeigte. Weitere Spiegelabsenkungen konnten am Malomtó des Lwfcács-Bades, an der Lukács-Quellc sowie an den lauwarmen Quellen in Csillaghegy beobachtet werden. Bei den übrigen Budapester Thermalquellen traten im Zuge der 2 Stunden dauernden maximalen Entnahme keine erwähnenswerten Veränderungen auf. Auf Grund der bisherigen Erfahrungen erscheinen unter Zuhilfenahme von geeigneten Registriergeräten weitere Untersuchungen als erwünscht, die die zahlenmässige Erfassung der Zusammenhänge zwischen den Quellen für eine längere Zeitdauer ermöglichen. Nagy Z.—Rétháti L.: Ideiglenes műszaki előírás talajmechanikai vizsgálatokkal kapcsolatos talajvízszint-meghatározásra. (IME—30—56.) Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1956. Az építészeti hidrológia eredményei — gyakorlati hasznuk következtében — egyre nagyobb fontosságra tesznek szert. Az épületek pincevíz elleni védelme, az alapozási gödör kiemelésének előre való megtervezése, a betonra káros anyagokat tartalmazó talajvíz elleni védekezés és az üledékrétegek teherbírásának korszerű megállapítása nélkülözhetetlenné teszi az előzetes hidrológiai adatgyűjtést. Különösen fontos a létesítményinél előfordulható legmagasabb talajvízszint felderítése. Ennek megállapításáról nálunk először a 12/L/1952. Miniszteri Utasítás intézkedett, amely a helyszínen megállapított, addig előfordult legmagagasabb vízszinthez — a hidrogeológiai adottságoktól függetlenül — minden esetben 1 m biztonság hozzáadását írta elő. Nagy és Rétháti munkája lehetővé teszi a legmagasabb vízszintnek megbízhatóbb, s egyben a gazdaságos tervezés igényeit kielégítő megállapítását. Az előírás meghatározza a jellemző talajvízszintekkel és az épületek szárazsági követelményeivel kapcsolatos fogalmakat, miáltal egyértelmű nevezéktant alakít ki. Szabályozza a helyszíni hidrológiai adatgyűjtést és ezek értékelésének módjait. Megállapítható, hogy a módszerek használatával a talaj teherbírás felderítése céljából készülő fúrások elenyésző költségtöbblettel a hidrogeológiai viszonyok megállapítására is felhasználhatók. A szerzők számítási eljárást adnak, amellyel az esetek nagy részében a legmagasabb vízszint egyértelműen, számítással határozható meg, miáltal a legmagasabb talajvízszint megállapítása sokat veszít eddigi „becslésszerűségéből". A függelékben ismertetett szempontok alapján a várható maximális talajvízszint akkor is okszerűen állapítható meg, ha csak hiányos adatanyag áll rendelkezésünkre és becslésre vagyunk utalva. A függelék számos gyakorlati példát, bevált módszert mutat be. Ungár