Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Horváth József–Horváth Lajos: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése

28Jf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Horváth J.—Horváth L.: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése 2. ábra. Méréssorozat a Duna vízállás és Rudas-fürdő forrásainak hozamával kapcsolatos összefüggésre Puc. 2. Pad u3Mepenuü ommcumejibno cea3U Meotcdy ypoeneM eodbi « pene JJynaii u deßumoM ucmonnuKoe Kypopma ,,Pydaui" Abb. 2. Versuchsreihe zum Nachweis des Zusammenhanges zwischen dem Donau-Wasserstand und der Ergiebigkeit der Quellen des Rudas-Bades. +40 +20t 0• -20-40-60• 500• worn 200 100 soso7060 50 40 30 20 10 0 3,0 2,0 1,0 0,0 -[cm] a Duna leszívó hatása következtében a Duna vonala felé, mint depressziós vonal felé fokozatosan csökken. Ez a depressziósszint kialakulása jellemző a termál források és kutak nyugalmi vízszintjére is. A mellékelt 1. számú ábrán tüntettük fel a budapesti gyógyfürdőket, a termálvizet adó forrásokat és kutakat. 1952. okt. 6.—7.-én végeztük második nagyobbszabású összefüggési vizsgálatunkat a Rudas-fürdő forrásainál és kútjainál (2. ábra). Ez a szűkebb terület is az általános földtani és hidrogeológiai viszonyoknak megfelelően zavart. Az alapkőzet, a dolomit, — amelyből a hévvizek közvetlenül törnek elő —• vetőkkel átjárt, összetöredezett. Bizonyítja a terület zavartságát a területen mélyített fúrásokból kikerült fúrómagokon mért elválási és csúszási lapok sokasága is. A dolomit a felszín alatt északkelet felé haladva mind nagyobb mélységben található meg. A hegy lábánál a felszínen lévő dolomitból tör elő a melegvíz. Az Attila kút fúrásánál 27,5 m mélyen találták meg a dolomitot. A Döbrentei-téri fúrásban 132 m mélységben érték el az ép dolomitot. Az ép dolomit fölött porló dolomit, dolomit iszap található. Efölé északkelet felé vastagodó budai márga települt. Erre a rétegre ülepedett le a pleisztocén és holocén dunahordalék, a kavicsos, homokos iszap, amelynek a vastagsága 4—5 m. Erre a területrészre vonatkozólag az Erzsébet-híd építkezése, valamint újabb fúrások létesítése során már végeztek értékes hidrogeológiai megfigyeléseket, amelyeket részletesen az irodalomban közölt címjegyzékben felsorolt dolgozatokban ismertetnek az egyes észlelők [5], A vizsgált területen 16 névszerint elkülönített természetes forrás, illetőleg forráscsoport és hat fúrt kút van. Ezek délről északra haladva a következők : Árpád IV. (fúrt kút), Árpád III. (fúrt kút), Árpád II. és I., Mátyás, Beatrix, Dianna, Hygiea, Gül-Baba. Török, Rákóczi. Musztafa, Hungária II. (fúrt kút), Kossuth, Névtelen, Attila I., Attila II. (fúrt kút), Juventus (fúrt kút), Udvari, Hungária I. sz. forrás, valamint a Döbrentei téri fúrt kút. Ezeknek a forrásoknak és fúrt kutaknak kiképzéséről részletes rajzokat és leírásokat Papp Ferenc „Budapest meleg gyógyforrásai", illetőleg Kunszt János „Rudas-fürdő monográfiája" c. munkájába találhatunk. A felsorolt források a vízhozammérés és a rendszeres megfigyelés szempontjából mind nem különíthetők el egymástól. Az összefüggési kísérlet során vízhozamot mértünk a vízgyűjtőárok túlfolyójánál (összhozam). a Juventus, Attila II., Hungária I., Kinizsi. Török, Gül Baba, Mátyás forrásoknál, valamint vízállásokat mértünk a Juventus, Attila II., Hungária II., és Árpád III. fúrt kutaknál. A többi forrásnál és kútnál a műszaki adottságok olyanok voltak, hogy azok vízhozamának, vagy vízállásának mérése csak aránylag nagy költséget igénylő műszaki beavatkozással lett volna megvalósítható. Megnehezítette a méréseket, hogy automatikus regisztráló vízhozam, vagy vízszintmérő készülékek nem álltak rendelkezésünkre.