Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Horváth József–Horváth Lajos: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése

Horváth J.—Horváth L.: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 279 A mérések elvi elgondolását és eredményeit a 4. ábrán tüntettük fel. A mérés sorozat folyamán egy kezdeti nyugalmi helyzet után — amelynek során csak a vízgyűjtő árok felső zsilipjén volt kb. 200—210 liter/perc túlfolyó víz — negyedóránkint, egyes esetekben ötpercenkint végzett mérésekből kívántuk megállapítani a Juventus, Attila II. és a vízgyűjtő árokból (összhozam) történő egyenkénti vízelvétel hatását a figyelt forrásokra. A kezdeti nyugalmi helyzetet 1952. október 6-án 20 órakor állítottak be. A méréseket 22 órakor kezdtük. A két órán keresztül tartott kezdeti állapot mérése után 24 órakor a Juventus kút vizét engedtük le a kútfejre épített leágazáson át a csatornába. A vízkivétel ekkor 860 liter volt percenként. Ez két óra hosszat tartott, majd 7-én éjjel 2 órakor a kutat' elzártuk és két órán át újra a kezdeti állapotot állítottuk vissza. Hajnali 4 órakor az Attila kút vizét csapoltuk meg a forrásvíz gyűjtő-árokba 210 liter/perc hozammal. Ezt a kutat két órás üzemeltetés után 6 órakor zártuk el újra és két órán át megint a kezdeti helyzetet állítottuk elő. 8 óra 20 perckor a vízgyűjtő árokrendszer alsó zsilipjét nyitottuk ki és 1,5 m-es vízoszlopot engedtünk le. Ez a zsilip nyitva volt a mérések befejezéséig. Az alsó zsilipen elfolyó víz hozama 450—500 liter/perc volt. 10 óra 50 perckor a Juventus kutat újra megnyitottuk és vizét a csatornába engedtük. 16 óra 45 perctől a Juventus kútra épített szivattyúval 960 liter/perc vizet vettünk ki a kútból 19 óráig. A méréseket 19 óra 15 perckor fejeztük be. A tervezett további fokozott vízkivétel (Attila kút szivattyúzása) a fürdő üzemeltetése miatt már nem volt lehetséges. A mérési sorozat alatt az alábbiakat tapasztaltuk : A Juventus kútból történő 860 liter /perc vízkivételkor már két perc múlva az Attila kútban süllyedni kezdett a vízszint. A nyitás után fél órával 10 cm-es nyugalmi vízszint süllyedés volt észlelhető, amely a további másfél óra alatt nem változott. Hozamcsökkenés volt észlelhető a Hungária I., Hungária II., és a Gül Baba forrásoknál is. A Juventus kút zárása után az Attila kútban a vízszint azonnal megemelkedett, azonban az eredeti szintet csak fokozatosan, nagyon lassan érte el kb. két óra múltán. Az Attila kútból történt 210 liter/perc vízkivétel alkalmával az előző jelenség a Juventus kútban nem volt észlelhető. Csak az Attila kút két óra múlva történő elzárása után kezdett a Juventus kútban süllyedni a nyugalmi vízszint és a nyitás után három és félórával, illetőleg a kút elzárása után másfél órával érte el a 8 cm-es maximális süllyedést. Megjegyezzük, hogy az Attila kút nyugalmi vízszintje ez után a próba után 2 cm-rel túlemelkedett az indulási szintnél. Az Attila kút vizét a gyűjtőárokba engedtük be, ahol 4—5 cm rendű vízszint emelkedést és az összhozam túlfolyó vizének növekedését okozta. Ez a vízszint emelkedés a természetes forrásoknál, sőt a Hungária II. sz. fúrt kútnál hozamnövekedést eredményezett. A gyűjtőárok vizének az alsó zsilipen történő elengedése nagymértékben érezhető volt a Juventus és az Attila kát, továbbá a Hungária I. sz. forrás kivételével az összes többi figyelt forrásokon. A forrásokból történt vízkivételek — az adott műszaki lehetőségeknek megfelelően — nem fokozott igénybevételt jelentettek, hanem csak a szokásos üzemi vízkivételt. A Juventus kúton történt szivattyúzással csak igen kismértékben tudtuk a normál üzemi viszonyoktól eltérően jobban igénybevenni a kutat. Ez a fokozott igénybevétel az Attila kútnál további 3 cm-es nyugalmi vízszint süllyedést okozott. A méréssorozat eredményeként megállapíthatjuk, hogy a Rudas-fürdő területén lévő források és kutak egymással összefüggnek. Akb. két óránként történt vízelvételek okozta depresszió az egész területre két óra alatt nem terjed ki. Különösen vonatkozik ez a fúrt kutakból történő víz elvételre, amelyeknek a hatása a távolabbi természetes forrásokra ilyen rövid idő elteltével nem volt kimutatható. Nagyobb mértékű az egymásrahatás a fúrt kutaknál, amennyiben a keletebbre lévő kútból (Juventus) történik a vízelvétel, tehát a kelet felől feltételezett hévvíz áramlás irányában előbb csapoljuk -meg a réteget, mintegy elszívatva a mögötte lévő kútból (Attila) a vizet. A visszaduzzasztott árokrendszerből történő vízelvétel (összhozam-elengedés) a mögötte lévő 3. ábra. Helyszínrajz a Rudas-fürdő forrásairól Puc. 3. nAüu ucmoHHUKoe nypopma ,,Pydaui" Abb. 3. Lageplan der Quellen des RudasBades