Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Szabó László: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése a megelőző időszak vízterhelésével

Szabó L.: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 265 Terepszín Vita gas szürke, humusz- r~r\ Kí/úgzósi szegény futóhomok kw szint § Vörös, vastartalmú, mész te len fin Világos barna mésznyomokkot zavart Q finomhomak ömhomok 8 Felhalmozódási V szint iS <=s Világos szürke, meszes, mészgöbös u finomhomok ^ Alapréteg 2. ábra. A mintavételi hely talajszelvénye Pnc. 2. Pa3pe3 NOMBBI HA MCCTC B3>ITIIH npoö Fig. 2. Soil section at the site of sampling ábra). A felszín itt mintegy 3%-kal esik nyugati irányba. A mintavétel parcellája a talajazonosság biztosítása érdekében kis területű, kb. 5x3 nies bevetetlen felület volt. A külvizeket övárokkal A talajtani térképlapon mintavételi helyünk közelében nem találtunk talaj vizsgálati szelvényt. Ezért a tőle északra (kb. 820 m) és keletre (kb. 1200 m) feltüntetett 26. és 34. szelvények rövid jellemzését említjük meg. A 26- és 34-es szelvényeknél megtalálható az erdőtalajokra jellemző vasrozsdától barnára festett felhalmozódási B-szint. Ballenegger szerint ezek az ún. barna erdőtalajok, amelyek a mezőgazdasági művelés hatására kalciumtalajokká alakulnak át. Humuszban, tápanyagokban elég szegények. Mintavételi helyünkön a talaj szelvényét Ravasz Tibor adatai szerint (2. ábra) t üntettük fel. Vízgazdálkodási szempontból a talaj igen nagy vízvezetőképességű. Az 15 órás kapilláris vízemelés meghaladja a 300 mm-t. A talajvízszint mélysége igen nagy, átlagosan 25—28 m. A talaj szemeloszlási görbéjét a Vízgazdálkodási Tudományos Kidató Intézet talajmechanikai laboratóriuma határozta meg (3. ábra). Ebből kitűnik, hogy a finomhomok-szemcsék az összes 3. ábra. A fagyveszélyes talajtartományok és a gödöllői homoktalaj szemeloszlási görbéje Pnc. 3. NOMBEHHBIE 30HU C ONACHOCTBK) 3AMEP3AHH>I H rpacjHiK rpaHyjiOMeTpimecKOro cocTaBa neci<a y c. RAAAJUIE Fig. 3. Soil regions endangered by frost and the gradation curve of the Gödöllő sandy soil. vezették el. Az övároktól 1 m-re húzódott 10 cm-es hálózatban a mintavételi fiiggélyek sora. Minden mintavételkor két soron következő függélyből vettek mintát. A mintavevő a leszúrás alkalmával 2 cm átmérőjű és 5 cm magas talajhengert emelt ki. így minden függélyből 50 cm mélységig összesen 10 db mintát vettek. A minták kiemelése után a függélyek üregét lezárták, hogy esőzéskor a befolyó víz a következő napi talajminták nedvességtartalmát meg ne hamisítsa. Hó esetén a mintavétel előtt a hóréteg magasságát megmérték, majd a mintavétel hélyóről elkotorták. A talajtani viszonyokat a talajtani térkép jegyzőkönyve (dr. Teöreök László) nyomán foglaljuk össze. A felszín tagolt, hullámos. Anyaga laza homok, amelyen az erózió erősen érvényesül. Ezért mélyebb rétegű humuszos szint nem alakulhatott ki. A feltalaj kilúgozása csak mérsékelt, amit az erősen meszes altalaj is késleltet. 4. ábra. A térfogatsúly függélymenti változása Pnc. 4. M3MeHemie oö-beMHoro Beca no BepTHKajm Fig. 4. Vertical variation of volumetric weight