Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Szabó László: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése a megelőző időszak vízterhelésével
266 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Szabó L..: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése 5. ábra. A felső 5 cm-es talajréteg súlyszázalékban és mm-ben kifejezett nedvességtartalma Puc. 5. BjiarocoflepHomie BepxHer"o 5 CM-OTO CJIOH IIOHBLI, Bbipa>KeHHOe B BCCOBWX npouenTax H B MW-ax Fig. 5. Moisture content of the 5 cm top layer expressed in percentage of weight and in mm anyag 75 súlyszázalékát adják. A talaj fajsúlya Ravasz Tibor szerint 2,66 g/cm a. A talajrétegek átlagos térfogatsúlyát 2x 72 db talajminta súlyának középértékéből számítottuk a minta vevőhenger köbtartalmának ismeretében. Az átlagos térfogatsúly változását a 4. ábra szemlélteti. Az ábra poligonjának menete az összes termőtalajokra általában jellemző. A felső 5 cm-es réteg nagyobb térfogatsúlya a csapadék és az elkerülhetetlen taposás tömörítő hatásával magyarázható. A felsőnél kisebb térfogatsúlyok mélysége az átlagos szántási mélységgel egyezik. Ezalatt egy 10 cm-es legnagyobb térfogatsúlyú réteg következik, amelyet a talajművelő eszközök már nem lazítanak, csak tömörítenek. Ezért ezt a réteget „eketalp''-rétegnek is nevezik, 3. A nedvességtartalmi adatsor homogénné tétele A vizsgálati időközből az 1954. XI. 18—-XII. 20-ig, tehát 33 napon át, minden nap történt észlelés. Ezután 21 nap kimaradt ós 1955. III. 14-ig általában naponként, ill. kétnaponként volt talajmintavétel a II. 16-tól 28-ig terjedő időszak kivételével. A nedvességtartalmi adatokat súlyszázalékban és térfogatszázalékban egyaránt kifejeztük. A változások vizsgálatához célszerű a rétegenként nedvességtartalom mm-ben kifejezett értékét használnunk, hogy azt a csapadékmagassággal összehasonlíthassuk. Ezért először a felső 5 cm-es réteg mm-ben kifejezett nedvességtartalmának naponkénti változását ábrázoltuk. Ezt az adatsort összehasonlítva a súlyszázalékban kifejezett nedvességtartalom ábrájával, a poligonok között meglepő eltéréseket tapasztalunk (5. ábra). Tekintettel arra, hogy a súlyszázalékban és a mm-ben kifejezett nedvességtartalmi értékeket ugyanazokra a talajmintákra határoztuk meg, a poligonoknak csak egy átszámítási értéknek megfelelően szabadna eltérniök. Ezzel szemben, az 5. ábra szerint, a két poligon egymásnak megfelelő szakasza sok esetben ellentétes irányban változik. Ez azzal magyarázható, hogy amíg a súlyszázalékban kifejezett víztartalom független a talajminta súlyától, addig a mm-ben kifejezett víztartalom nagysága a térfogatsúlytól, ill. az ezt meghatározó nettó száraz talajmintasúlytól függ. Tehát ha az azonos rétegből származó esetenkénti talajminták száraz súlya nem azonos, (ami még teljesen egynemű és azonos hézagtényezőjű talaj esetén sem lenne várható), akkor az említett két poligon megfelelő szakaszainak eltérő jellegű változása szükségszerű.
