Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Szabó László: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése a megelőző időszak vízterhelésével
Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 2If9 I I I I ) l 1?( lí 1 í 1 1 OPT A ^ felszíni talajréteg nedvességtartalma számos hidrológiai jelenség llluilV7V7LiVJjVUm alakulását befolyásolja. A gyakorlati feladatokban — részletes észlelési adatok hiányában — általában közvetett eljárásokra vagyunk utalva. A szerző a Gödöllő környéki erdőtalajon végzett rendszeres talajnedvességmérés adatait dolgozza fel. A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése a megelőző időszak vízterhelésével* SZAlt Ő J. A SZÍ. Ó J. Bevezetés A felszíni talajréteg nedvességtartalma a meteorológiai, talajtani, topográfiai és ökológiai adottságoktól függően állandóan változik. Egy területen belül a nedvességtartalom változó napi középértékének ismerete vízgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból egyaránt fontos lehet. A belvízmennyiség meghatározásához és előrejelzéséhez, az öntözés időpontjának és vízszükségletének megállapításához, továbbá egyes agrotechnikai műveletek gazdaságos alkalmazásához — hosszabb vagy rövidebb időszakon át — a felszíni talajréteg nedvességtartalmának naponkénti értékét ismernünk kell. A talaj nedvességtartalmát mintavételes eljárásokkal (1. pl. Ballenegger [1]), vagy talajba épített és folyamatos mérést biztosító jelző-, ill. íróműszerekkel (Colman és Hendrix [4], Bouyoucos [3] és Kazó [7]) közvetlenül, vagy a megelőző időszak meteorológiai adataiból tapasztalati összefüggések alapján (Thornthwaite [21], Linsley— Kohler—Paulhus [12] és Bavel— Wilson [2]) közvetve határozhatjuk meg. A nedvességtartalom meghatározásának közvetlen módjai tömeges mérésekhez hosszadalmasak, vagy költséges beruházásokat igényelnek. Ezért alkalmazásukkor legfeljebb kis kiterjedésű kísérleti területre szorítkozhatunk. A közvetett módszerek alkalmazásához csak az egyébként is észlelt meteorológiai adatokra van szükségünk. Természetesen a közvetlen eljárások mindig megbízhatóbb eredményeket szolgáltatnak, mint a közvetett módszerek. Mégis gazdaságossági okokból és a régebbi adatokkal egyidejű rendszeres nedvességtartalom-észlelések hiányában a közvetett módszerek alkalmazása mindinkább terthódít. A közvetett módszerek közül hazai viszonylatban különösen az a számítási eljárás terjedt el, amely a felszíni talajréteg nedvességtartalmának meghatározásához csak a megelőző időszak esőés hóié-adatainak, vagy röviden a vízterhelésnek ismeretét igényli (Szesztay [19], [20] és Salamin [15], [16], [17]). A talaj pillanatnyi nedvességtartalmát a vizsgált időponttól számított' megelőző vízterhelések egyre kevésbé befolyásolják, ezért a vízterhelések adatait súlyozottan kell figyelembe vennünk. Hosszabbidejű nedvességészlelések hiá* A vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (igazgató : Ihrig Dénes) 1955. évi megbízásából végzett vizsgálatok alapján készült tanulmány. 1 nyában a súlyozási arányszámokat eddig külföldi vizsgálatok adatai nyomán, vagy közelítő megoldásokkal pl. a vizsgált területről lefolyt vízmennyiségek mért adatainak függvényeként határozták meg. Nyilvánvaló, hogy ezek az eljárások — különösen a helyi területi párolgásnak (a talaj- és vízfelszín párolgásának és a növényzet párologtatásának) ismerete nélkül — a felszíni talajréteg nedvességtartalmára csak becslésszerű adatokat szolgáltalhatnak. Ezért indokolttá vált, hogy az eddig használatos súlyozási arányszámokat hazai nedvességészlelési adatok alapján is ellenőrizzük. Az ellenőrzéshez — a kisebb számú befolyásoló tényező miatt — fagymentes időszak adatsora kedvezőbb. Ilyen hiányában Ravasz Tibor adatait használjuk fel, aki 1954/55 telén Gödöllőn végzett naponkénti szárítószekrényes nedvességtartalom-meghatározásokat. A többhónapos megfigyeléssorozat ismertetése, az adatok értékelése és a segítségükkel megállapítható helyi súlyozási arányszámok meghatározása, ill. a megelőző időszak vízterhelésével jellemezhető nedvességtartalom számítási képletének ellenőrzése tárgya vizsgálatunknak. 2. A vizsgálat területének és talajviszonyainak vázlatos ismertetése A talaj nedvességtartalmának naponkénti vizsgálatát Ravasz Tibor a gödöllői Agrártudományi Egyetem illetményföldjének területén végezte. A mintavétel helye az Egyetem épületétől keletre kb. 450 m-re, az észak-déli vonulatú dombhát vízválasztójának közelében fekszik (1. 1. ábra. A gödöllői víztartalommeghatározási vizsgálatok vázlatos helyszínrajza Puc. 1. CxeMaTHtecKHH njiaH onbiTHoro ynacTKa y c rátájúié, rae npoBiizuunicb oiipe/ieji emiH BJiawcHoeru rioiBbi Fig. 1. Schematic diagram of the moisture content observations at Gödöllő »
