Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Dvihally Zsuzsa–Pónyi Jenő: A Kistelek-környéki szikes vizek kémiai összetétele és crustacea faunája

Dvihally Zs.—Ponyi J.: A Kistelek-környéki szikes vizek összetétele Hidrológiai Közlöny 37. évi. 1957. 3. sz. 261 Az Ostracoda-k közül érdekesnek bizonyult a Candona hungarica faj megtalálása. Ezt az állatot. Daday írta le [7] 1900-ban Kecskemét környékéről. Ezután nem találta meg senki. A külföldi irodalomban -— esősorban Klie és Bronstein munkáiban — nem található meg. Úgy látszik, hogy hazánkra jellemző állat. A Copepodá-k, de talán a Crustacea-k közül is a Diaptomus genus foglalja el a legfontosabb helyet a szikes vizek jellemzésében. Ezzel a kérdéssel teljes részleteséggel Pónyi az Állattani Szakosztály egyik előadásában („Az alföldi szikes vizek Diaptomus fajai") foglalkozott. Ezek a vizsgálatok megállapítják, hogy az alföldi szikes vizekben a tudományos dolgozatokban eddig még nem ismertetett, tehát az irodalmi közlések szempontjából új állat, az Aretodiaptomus natronophilus Ponyi él. Ezen a fajon kívül a L. (Noolovenula) Alluaudi, Hemidiaptomus ajnblydon, Aretodiaptomus spinosus, Aretodaptomus Wierzejskii fajok valamelyikének tömeges vagy 3—4 fajnak az együttes szórványos előfordulása tipikus szikes víz jellegére mutat. A kisteleki szikes vizek négy éves vizsgálata, valamint a mások által (elsősorban Woynárovich és Kertész) gyűjtött, szinte az egész Alföldre kiterjedő egyéb szikes anyag átvizsgálása azt mutatja, hogy szikes vizeink rákpopulációja — nyilvánvalóan a megegyező környezeti viszonyok miatt — nagyfokú hasonlatosságot mutat a közép-ázsiai szikes vizekkel. Ott ugyanúgy megtalálható a Daphnia Atkinsonii, a Daphnia carinata, Macrotthrix hirsuticornis, Aretodiaptomus spinosus, Aretodiaptomus Wierzejskii stb. által alkotott populáció, mint nálunk. \

rannak fajok, melyek szinte helyettesítik egymást. így az ázsiai szikes vizekben él az Aretodiaptomus acutilobatus Sars nevű állat. Nálunk ezt nem találtuk meg ez ideig. Helyette az ehhez a fajhoz közelálló állat, az Aretodiaptomus natronophilus Ponyi jellemző. Kertész György [12] is lényegében a fentieket bizonyítja, már mint azt, hogy a szikes vizeknek jellegzetes az állatvilága, amelynek kialakulása elsősorban a NallCO

;

! jelenlétére vezethető vissza. így lehetséges az, hogy Közép-Ázsiában és itt nálunk hasonló rákpopuláció alakulhat ki. Daday már 1893-ban [6] rámutatott arra, hogy a szikes vizek sajátos jellegét csupán kevés számú meghatározott faj állandó előfordulása adja meg. Dudich [8a] ezzel kapcsolatban a következőket írja : „Ezeknek az állatvilága még nem ismeretes kellően, de azt már tudjuk, hogy vannak natronophil fajok, melyek jellemzőek a szikes vizekre. Ilyenek elsősorban az alsóbbrendű rákok között vannak. Pl. Branchinecta ferox, Daphnia Atkinsonii, Limnocythere santi-patricii, Diaptomus spinosus stb." Stillernek 1941-ben [25] és Geleinek 1951ben [11] közölt véglényvizsgálatai, továbbá az Állatrendszertani Intézetnek, főleg az utóbbi években végzett szikesvízvizsgálatai csak fokozott mértékben megerősítették Dudichnak a szikes vizek állatvilágáról tett fenti megállapítását, sőt bizonyos mértékben módosították Daday véleményét is, hiszen már számos sziksós vizet kedvelő fajt ismerünk. A fentiekben említetteken kívül még szép számmal vannak, s az érdekesebbek közül egy párat megemlítünk. Gelei a szikes vizekből 8 új fajt, Stiller 1 új genust és 5 új fajt írt le. A farmosi szikes vizekből ismert a Scapholeberis echinulata Kertészi alfaj [12], Kertész [131 nemrégiben írta le a Pristicephalus hungaricus-t szintén a farmosi szikes vizekből. Ugyanerről a helyről került elő többek között egy új Nematoda, a Radopholus gigás [1], a Rotatoria-k közül pedig egy érdekesebb vízi forma, a Lepadella patella v. maximus Kertész [12], A Boros [4] által tanulmányozott Pristicephalus carnuntanus élete Szeged mellett szintén a szikes vizekhez kötött. A vizsgálatok bebizonyították, hogy az eddig alig tanulmányozott csoportoknál, mint pl. a Hydra carina-k, szikesvízkedvelő fajok találhatók, mint pl. a Hydryphantes (Polyhydryphantes) lamellatus nevű faj [23], Általános következtetések A Kistelek környékén végzett vizsgálatok lehetőséget adtak arra, hogy megkíséreljük az itteni vizek tipizálását, azaz hogy azokat bizonyos Crustacea populáció és a kémaiai sajátságok alapján csoportokba oszthassuk. Ezek a csoportok esetleg kisebb kiegészítéssel és módosítással az egész Alföld szikes vizeire érvényesek lehetnek, mert sok más gyűjtőhelyről vett mintát is figyelem lie vettünk, mint pl. Kertész Györgynek a Farmos határából közel három évig, rendszeresen gyűjtött mintáit, valamint Woynárovich Eleknek szinte az egész országra kiterjedő anyagát. Itt mondunk neki ezért hálás köszönetet. Vannak gyűjtéseink a lajosmizsei Sós tóból, Kakasszékről, a Szelidi tóból, a kiskunhalasi Fehér tóból és Sóstóból, Albertfalváról stb. A Kistelek környéki vizeket 4 csoportba oszthatjuk a víz kémizmusa, ill. a rákpopuláció alapján. A 2 első csoport nevét Woynárovich-ió\ vettük át (27). 1. Sziksós vizek. ,(1. tábl. 1., 2., 3., 4., 5. sorszám). A víz kémiai összetételét a Na

f, C0

3 , HC0

3 kiugró mennyisége jellemzi, rákjai közül jellemzőek a Daphnia Atkinsonii, Macrothrix hirsuticornis, Aretodiaptomus natronophilus, Aretodiaptomus Wierzejskii, Limnocythere fajok, esetleg Branchinecta ferox. Ezek közül a fajok közül 1—2 faj tömeges, vagy 3—5 faj szórványos előfordulása mindig megtalálható. 2. Szikes vizek. (1. tábl. 6., 7., 8., 9., 10. sorszám.) A víz kémiai összetételére a Na

+, Mg

+ + , HC0

3 döntő mennyisége a jellemző. Ezek a vizek többnyire erősen szennyezettek, hiszen jórésziiket kacsaúsztatásra stb. használják. Megjelenik a szennyezettséget kedvelő makronövényzet is, pl. a Ranunculus trichophyllus, mint azt Timár Lajos megállapította (szóbeli közlés). A vízben a Daphnia magna-n kívül, — mely a csoport vizeinek egyik legjellegzetesebb állata megtalálhatók a hinárkedvelők, mint pl. a Simocephalus vetül us és egyes Alona fajok. Természetesen a sziksós vizek állatai közül 2—3 faj, ha szór-