Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Dvihally Zsuzsa–Pónyi Jenő: A Kistelek-környéki szikes vizek kémiai összetétele és crustacea faunája
262 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Dvihally Zs.—PonyiJ.: A Kistelek-környéki szikes vizek összetétele ványosan is, megtalálható bennük, mert ha kevésbé is, de mégis szikes jellegű vizek. 3. A vadvizek típusa lényegileg megegyezik a Varga-féle „tocsogó" elnevezéssel, azzal a különbséggel, hogy ezek mindig alföldi rét, legelő elöntést jelentenek. A víz színe minden esetben sárgásbarna, kémiai összetételükre jellemző a Na+, Mg + + ,C0 3 11C0 3 kiugró mennyisége. Állatai kevés fajból, de nagy tömegből állanak, így Eucypris virens, Arctodiaptomus Kupelwieseri, Cyclops strenuus (1. tábl. 11. sorszám). A fenti három csoportba sorolható vizeken kívül olyan vizek is vannak a vizsgálati területen, amelyek a fenti három típustól élesen elütnek mind kémiai, mind rákösszetételük alapján (1. tábl. 12., 13., 14. sorszám). Ezek a vizek — sokszor állandó jelleggel — zömmel a vasúti töltés két oldalán sole km hosszúságban húzódó csatornák, elöntések. Vizükre a Na +, Ca + +, Mg +_ t , HC0 3" döntő többsége a jellemző, C0 3 ~-ot nem tartalmaznak. Rákjai közül a szikes vizet kedvelő fajok szinte teljesen hiányoznak. A Daphnia pulex, Simocephalus mixtus hungaricus, Cycloeypris ovum, Arctodiaptomus Kupelwiezeri, Cyclops strenuus, Synurella ambulans domináló tömege található meg. Összefoglalás A Nagy Magyar Alföld egyes szikes területein négy éven át végzett vizsgálatainkat röviden összegezve megállapíthatjuk, hogy kémiai összetétel és rákpopuláció alapján Kistelek környékének szikes vizei három csoportra oszthatók : 1. Sziksós vizek. Kémiai összetételüket a Na+, C0 3 , IiC0 3 kiugró mennyisége jellemzi. Rákjai közül jellemzőek a Daphnia Atkinsoni, Macrothrix hirsuticornis, Arctodiaptomus natronophilus, Arctodiaptomus Wierzejskii, Limnocythere fajok, esetleg Branchinecta ferox. Ezek közül a fajok közül 1—2 faj tömeges, vagy 3—5 fajnak szórványos előfordulása tapasztalható minden esetben. 2. Szikes vizek. Vizük kémiai összetételére a Na +, Mg + +, HC0 3~ elöntő mennyisége a jellemző. Többnyire szennyezett vizek. Legjellegzetesebb állata a Daphnia magna. A tipikus sziksós vizek állatai közül 2—3 faj szórványosan mindig megtalálható. 3. Vadvizek. Alföldi rét, legelő elöntések. Kémiailag a Na +, Mg +, C0 3~~ , 11 CO., ~ ionok a jellemzői. Allatai kevés fajból, de nagy tömegből állanak : Eucypris virens, Arctodiaptomus Kupelwiezeri, Cyclops strenuus. IRODALOM [1] Andrásai /, I. : (1952) Drei neue Arten aus der Superfamilie Tylenohoidea Nematologische Notizen 3. Ann. Biol. Univ. Hung. 2. p. 9—15. [2] Ábrahám, A., Bende, S., Horváth, A., Megyeri, J. : (1951). Adatok Putnok környékének hvdrobiológiai viszonyaihoz. Ann. Biol. Univ. 1. 341—350 p. [3] Bemim, A. 77.: (1941) KJiaaocepa Kannaaa. BHJIOK. BIIOJI. CraHU. Hapi<0M. Tpy3. C.C.P. Tpy3Merfly3 — TSHJIHCH. [4] Boros, L. : (1929). PristicephalUs carnuntánus emésztő készülékének anatómiai, szövettani vizsgálata. Acta Biql. Szeged, 7. 127—191 p. |5] Daday, J. : (1888). Crustacea Oladocera Faunae Hungarieae. M. Term. tud. Társulat Budapest. [ti] Daday, J. : (1893). Beiträge zur Kenntnis der Mikrofauna der Natronwässer des Alföldes. Math. Term. tud. Értesítő, 12. 286 — 321 p. [7] Daday. J.: (1900). Ostracoda Hungáriáé. Magyar Tud. Akad. Budapest. [8] Daday, J. : (1904). Mikroskopische Süsswassertiere der Umgehung des Balaton. Zool. Jahrb. Abt. f. Syst. 19. 37—98 p. [8a] Dudich, E. : Állatrendszertan. Egyetemi jegyzet. Kézirat. I 9] Dvihally, Zs., Ponyi, J. : (1956). Adatok a Vörösvári völgy hidrobiológiái viszonyaihoz. Hidrol. Közi., 36. 211—217 p. [10] Entz, B. : (1947). Qualitative and quantitative studies in the coatings of Potamogeton perfoliatus and Mvriophvllum spicatum in lake Balaton. Annál. Biól. Tihany, 17. 17—37 p. [11] Gelei, J. : (1951). Néhány szó a esillósok Trichostomata alrendjének rendszertanához. Ann. Biol. Univ. Hung., 7, 351—360 p. [12] Kertész, Gy. : (1955). Die Anostraca-Phyllopoden der Natrongewässer bei Farmos. Acta Zool. Acad. Seien. Hung., 1. 309—312 p. [13] Kertész, Gy. : (1956). A new Anostraca species belonging to the genus Pristicephalus (Phyllopoda). Acta Zool. Acad. Seien. Hung., 2. 193— 198. p. [14] Maucha, Pi.: (1947). Újabb szempontok a vizek termelőképességének megállapítására. Magyar Kémikusok Lapja, 2. 293—297, 324—329, 350—354 p. [15] Maucha, R. : (1947). Hvdrochemische HalbmikroFeldmethoden. Arch. f. Hydrobiol. 41. 352—391 p. [16] Megyeri, J. : (1952). A tavak nyári plrktonjának összehasonlító vizsgálata. Előtanulmány. Annál. Biol. Univers. Hung. 2. 441—449 p. [17] Meschkat, A. : (1934). Der Bewuchs in den Röhrichten des Plattensees. Arcli. f. Hydrobiol., 27. 436—517 p. [18] Naumann, E. : (1932). Grundzüge der regionalen Limnologie. Stuttgart. [19] Ponyi, ./.. Dvihally Zs. : (1954). Hidrobiológiái vizsgálatok a kisteleki Halastavon. Eötvös L. Tud. Egyetem T. T. K. Évkönyve. 115—130 p. [20] Ponyi, E. : (1955). Neue Cladocera-Formen aus Ungarns. Zool. Anz., 155. 312—317 p. [21] Ponyi, E. : (1956). Die Diaptomus-Arten der Natrongewässer auf der Grössen Ungarischen Tiefebene. Zool. Anz., 156. 257—371 p. [22] Ponyi, E. : (1956). Eine neue interessante Form von Simocephalus (Crustacea, Cladocera) aus Ungarn. Zool. Anz. [23] Ponui, L. : (1956). Neuere Hydrachnellae-Formen aus Ungarn. Ann. Mus. Nat. Hung. 7. 443—450 p. [24] Sars, G. O. : (1903). On the Crustacea Fauna of Central Asia. Annit. Mus. Zool. St. Petersbourg. 8. 157—264 p. [25] Stiller, J.: (1941). Einige Gewässer der Umgebung von Szeged und ihre Peritrichenfauna. Arch. f. Hydrobiol., 38 , 313—435 p. [26] Varga, L. : (1954). A ,,tó" fogalmáról, figyelemmel hazai állóvizeinkre. Állatt. Közi., 44. 243—255 p. [27] Woynarovich, E. : (1941). Néhány magyarországi víz kémiai sajátságairól. Annál. Biol. Tihany. 8. 302—315 p. XHMHMECKMK COCTAB H OAYHA PAK00BPA3HblX COJIOHMAKOBblX BOH B OKPECTHOCTH H. KHU1TEJ1EK )K. HeuxaAjiu n Ft. rionu KpaTKO cyMMHpyn uccJieaoBamitt, npoue,neHHbic 3a Merwpe róna Ha OT«ejibHbix e0JT0HMai<0Bbix TeppuTopujix Bojibuioft BenrepcKOÜ Hn3MeHH0CTH, MO>KHO ycTanoBiiTb, MTO no XHMHMECKOMY cocTaBy 11 paKononyjiíimiH cojiOHnaKOBbie BOílbl B OKpeCTHOCTII fl. KlILUTejieK pa3flejIHIOTCH Ha Tpn rpynnw :
