Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Dvihally Zsuzsa–Pónyi Jenő: A Kistelek-környéki szikes vizek kémiai összetétele és crustacea faunája
Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 2If9 LIMNOLÓGIA A tanulmány a Nagy-Magyar Alföld egyes szikes területein négy éven át végzett vizsgálatokat összegezve, megállapítja, hogy kémiai összetétel és rákpopuláció alapján Kistelek környékének szikes vizei három csoportra oszthatók : szíksósvizek, szikesvizek és vadvizek. A Kistelek környéki szikes vizek kémiai összetétele és crustacea faunája DVIHALLY ZSUZSA és PONYI JENŐ Bevezetés Kistelek község környékén húzódó szikes vizek vizsgálatát 1951 novemberéhen kezdtük el. A vizsgálatok első eredményéről ,,Hidrobiológiái vizsgálatok a kisteleki halastavon" c. dolgozatunkban számoltunk be 1954-ben. Vizsgálatainkat azóta is folytatva, most vált lehetővé, hogy az itteni vizekről kémiai tulajdonságuk, illetve az ezekhez a viszonyokhoz alkalmazkodott rákpopuláció alapján egységes képet kapjunk. Tettük ezt azért, hogy jellemezni tudjuk az európai viszonylatban egyedülálló hazai szikes vizeket, amelyekre már 20 évvel ezelőtt felhívta Naumann [18] a figyelmet, amikor azt írta, hogy elsősorban a magyar és a szovjet limnológusok feladata a saját munkaterületükre annyira jellegzetes és sokféle sós vizek tanulmányozása. A további cél az, hogy különbséget tudjunk tenni az egyes fokozatok között. Ez alatt azt értjük, hogy ne úgy kelljen a szóban forgó szikes vizeket megnevezni, hogy „erősen szikes", „közepesen erős szikes" vagy „gyengén szikes" víz, hanem egy pár állat (rák) és a víz jellegzetes ionjai alapján azt pontosabban lehessen meghatározni. Dolgozatunk keretén belül lényegében csak rövid vázlatát adjuk a monografikus terjedelmű 4 éves vizsgálatnak. Hidrográfiai és topográfiai jellemzés Kistelek a Duna—Tisza közének DK-i részén, Szegedtől É-i irányban, 30 km távolságra fekszik. Talaja a szerkezet nélküli szikes talajok szódás altípusába tartozik. Környékének vizei a kiskunhalasi, kiskunfélegyházai és Szeged környéki szikes vízrendszerbe tartoznak, s a kisebb-nagyobb vízés pocsolyarendszer az árkokkal egységes rendszert alkot. Többnyire állandó jellegű vízállások, tavak alkotják ezt a rendszert, amelyek azonban a szárazabb évszakokban összehúzódnak az erős párolgás és a talajvíz lesüllyedése folytán. A Kistelek környéki vizek egy része Szeged felé húzódik, ahol a szegedi F'ehértó mint egy nagy vízgyűjtő medence szerepel (a Fehértó tengerszintfeletti magassága 80 m, egyben az Alföld legmélyebb pontja, Kistelek pedig 92 m). A vizsgált tavakat általában legelők fogják körül. Anyag és módszer A kémiai elemzések a Maucha-féle félmikro helyszíni módszerekkel történtek [15]- Kivétel a S0 4 meghatározása, amelyet laboratóriumban, gravimetriás úton hajtottunk végre. A Ca + + -ot K oleáttal, a Mg + + -ot az összes keménységből K palmitáttal, a CO-f ~-ot HCl-el és Na 2COral, a HC07ot HCl-el, a CKot AgNO : ral való titrálás1. táblázat A vizek kémiai összetétele (abszolút mennyiség fmsr/1]) Sorszám A vizsgált víz neve Merítés ideje pH Na + + + K+ + + 3S o tJO 1 1 n D Q o M O j M Összsót artalom 1. Kisteleki Nagyszéktó .... 1955. VII. 25. 10,58 1552,9 15,0 156,6 920,9 2356,8 341,9 102,9 5484,0 2. Kisteleki Kisszéktó 1955. VI. 12. 1.0,10 1082,4 0 30,8 363,7 1822,9 189,9 106,7 3596,5 3. Szikes árok I 1955. VI. 12. 10,10 5990,9 0 0 1488,1 11804,9 1059,5 184,4 19727,8 4. Szikes árok II. ... 1955. VI. 12. 10,48 7847,8 0 0 2092,6 14001,8 1369,5 156,9 25468,6 5. Kubikgödör 1955. VIII. 30. 9,55 1313,2 0 0 217,9 2047,5 451,9 168,4 3898,9 6. Péteri tó 1955. VIII. 27. 8,24 160,9 19,9 81,9 0 757,2 21,8 78,9 1120,6 7. Kisteleki Malom tó 1955. VI. 10. 7,85 597,1 37,4 139,6 0 1382,4 294,7 399,1 2850,3 8. Kisteleki Halastó 1955. VI. 8. 8,38 266,9 0,6 61,6 0 716,1 127,8 78,9 1257,9 9. Pusztaszeri 8,38 266,9 0,6 61,6 716,1 127,8 Kishalastó 1955. VI. 8. 8,44 358,8 24,4 93,2 0 1316,4 48,6 73,1 1914,5 10. Kfélegyházi tanyák 8,44 358,8 24,4 93,2 1316,4 48,6 felett levezető csatorna 1955. VI. 11. 7,79 232,5 7,5 104,5 0 •984,7 5,5 132,9 1467,6 11. Bikalegelő 1955. VI. 12. 8,96 350,4 9,3 264,6 130,1 1675,9 32,9 198,5 2661,9 12. Pusztaszeri árok . . 1955. VI. 8. 8,38 117,2 117,4 100,6 0 1096,6 6,6 51,1 1489,5 13. Petőfiszállás árok 1955. VI. 11. 7,48 103,7 76,6 40,8 0 672,3 3,2 27,8 924,4 14. Kiskunfélegyházi 7,48 103,7 76,6 40,8 672,3 3,2 27,8 924,4 tanyák és Petőfiszállás között árok 1955. VI. 11. 7,58 78,5 50,4 33,8 0 511,3 2,1 12,9 689,0
