Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Bolberitz Károly–Hódos Györgyné: Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata

256 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. SZ. Egri Vízellátási Ankét 4. Eger város szennyvíztisztítási kérdésének eldönitésót és ennek alapján a régi derítők bővítését, vagy új berendezés létesítésének kérdését kell vizsgálat tárgyává tenni. Amíg ez megtörténik, a meglévő berendezés 24 órás üzemeltetése szükséges. A Magyar Hidrológiai Társaság Elnöksége javasolja, hogy az egri Városi Tanács Végíreihajtó Bizottsága az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttesen vizsgálja meg Eger város jelenlegi szennyvíztisztító telepének bővíthetőségét, vagy a város fejlődését figyelembe véve egy újabb, a várostól távolabb elhelyezésre kerülő szennyvíztisztító telep létesítésének szükségességét. 5. A salgótarjáni és környékén lévő, főleg ipari szennyezések megszüntetése, illetve megfelelő tisztítása szükséges. 6. Gyöngyös .város szennyvíztisztító berendezésének sürgős megépítését és üzembehelyezését javasoljuk. 7. Hatvan részleges csatornázása és szennyvíztisztítása szükségessé válik. A hatvani és selypi cukorgyárakat rá kell szorítani a megfelelő szennyvízkezelésre. Az Ankét megállapította, hogy a hatvani és a selypi cukorgyárak szennyvízének kezelése nem történik korszerűen és kielégítő módon és a Zagyva folyó a cukorgyárak miatt időnként tűrhetetlenül elszennyeződik. A Zagyva mentén lejebb fekvő települések érdekében az Ankét szükségesnek tartja ennek a kérdésnek sürgős és gyökeres rendezését. 8. Az Ankét állástfoglalt amellett, hogy a Mátravidéki üdülőhelyek szennyvízelvezetését és annak tisztítását csoportos összefogás alapján oldják meg. 9. A mátrafüredi szennyvíztisztító építésének sürgős befejezése és üzemibehelyezése szükséges. Az Ankét részvevői igen súlyos hibának tartják, hogy az építkezés nem halad megfelelő ütemben és közvetlenül a város felett a Gyöngyös patak időközben erősen szennyeződik. 10. Az Eger feletti Berva-völgyi gyártelepet rá kell szorítani szennyvíztisztító berendezésének használatára és anak kifogástalan üzemeltetésére. A Magyar Hidrológiai Társaság Egri Ankétja megállapította, hogy a gyártelep berendezését nem használja és azt megkerülve, tisztítatlanul vezeti szennyvizét az Eger patakba. Ez mind közegészségügyi szempontból, mind Eger város fürdőjellegét tekintve, megengedhetetlen. Oda kell hatni, hogy a Berva-völgyi gyártelep használja szennyvíztisztító berendezését és ügyelni kell arra, hogy a berendezésből kikerülő tisztított szennyvíz az előírásoknak megfelelő módon, kerüljön a patakba. 11. A Magyar Hidrológiai Társaság Elnöksége kéri az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy a szennyvíztisztító berendezések műszaki átadásával és átvételével kapcsolatban elrendelt próbaüzemeltetésre adjon ki végrehajtási utasítást és abban írja elő, hogy a próbaüzemeltetés szakértők bevonása és ellenőrzése mellett történjék. Az utasítás továbbá írja elő a tisztított víz minőségének bizonyos idő elteltével történő ' megvizsgálását. III. Fürdőfejlesztés 1. Kijelölendő Eger gyógyforrásainak védőterülete. 2. Megvizsgálandó, ihogy Eger gyógyforrásaiinak a vizét gazdaságosan használják-e ki. Vizsgálat alá kell venni például, hogy az elfolyó meleg víz hőenergiáját miként lehetne hasznosítani. 3. Az Ankét javasolja, hogy az Országos Tervhivatal — figyelembevéve a küliöldi tapasztalatokat és igényeket — az egri melegvízforrások vizének alga és akvarisztikai növények mesterséges nagyüzemi tenyésztésére való felhasználását tegye lehetővé. 4. Az Ankét javasolja, hogy az Egészségügyi Minisztérium tegye lehetővé az egri gyógyvizek hatásmechanizmusának intézményes vizsgálatát. Magyarország hidrológiai atlasza, II. sorozat. Hidrometeorológiai adatok, 2. füzet. — Hőmérsékleti és párolgási viszonyok. Szerkesztette: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1957. 160 oldal 5 térképpel és 90 ábrával. A hazánk csapadékviszonyaira vonatkozó adatok összeállítása után a most kiadott 2. füzet a sokkal nehezebben hozzáférhető hőmérsékleti és párolgási adatokat adja közre. Mindezt olyan jól megválasztott részietekbe menő feldolgozásban, ami a rendelkezésre álló alapanyagot tekintve, nagymértékben kielégítheti nemcsak a mérnöki tervező és kiviteli munkák, hanem a mezőgazdaság és az ipari termelés gyakorlati igényeit is. A kiadvány hőmérsékletekkel foglalkozó része először a léghőméreékleti viszonyokról tájékoztat, nagyon hasznos öszefoglaló rajzok kíséretében. A jellemző hőmérsékleti középértékek mellett a szélsőségekről és gyakoriságukról is tájékozódhatunk. Építési ütemterveik összeállításához a pentádértékek és a fagypont körüli hőmérsékletek alakulásának. részletezése nyújtanak értékes segítséget. Érdekes képet adnak a több évtíizedes hosszabb időszakra kidolgozott középhőmérsékleti sorok. A folyamatos hőmérsékleti összegekről közreadott táblázatokat és rajzokat különösen a mezőgazdaság fogja hasznosíthatni. Először kapunk összefoglalást hazai vízhőmérsékleti észleléseinkről, melyekre az elméleti kutatásóknak és a gyakorlati életnek is egyre gyakrabban van szüksége. Különösen hasznos lesz a vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak közelítő meghatározására szerkesztett ábra. Gyakorlati célokra jó áttekintést kapunlk a talajhőmérséklet általános menetéről, a talajfagy alakulásáról és a talaj felmelegedéséről. Különösen érdeklődésre (tarthatnak számot a párolgás mértékére összeállított adatok. A szabad vízfelület párolgására közölték természetesen egyelőre csak erősen közelítő jellegűnek tekinthetők, viszont annál hasznosabbak lesznek a területi párolgás sokévi atlagáról képet adó térkép, valamint a havi átlagos és szélsőséges értékek meghatározására szerkesztett nomogrammok. Ezeik kitűnően alkalmazhatók lesznek az egyre gyakrabban előforduló és állandó adatszegénységgel küzdő víztárolási-vízháztartási vizsgálatoknál. A kiadvány az irodalmi adatok rövid összefoglalásával zárul. Babos Zoltán