Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Bolberitz Károly–Hódos Györgyné: Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata
Bol beritz K.—Hódos Gy.-né: Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1Ö57. 3. sz. 255 kungen ain den Abwässern von Schweineschlachthöfen zu bestimmen. Die angeführten Kennwerte geben eine sicherere Grundlage für die Bemessung der Kläranlagen von Schweineschläohtereien und für die Berechnung des Verunreinigungsgrades im Verfluter. , Investigations on Hog Slaughter House Waste Water K. Bolberitz—Gy. Hódos (Mrs.) Foreign and Hungarian data on the composition of slaughter house waste water vary within extreme limits. This is mainly due to the fact that there is no generally accepted method for sampling, which would ensure the collection of reliable average data. The most suitable sampling method appears to be that which takes samples from the various waste waters — with the operational conditions of the plant in view — originating from the plant. Sampling should be carried out on a "weak", on a "strong" and on an "average" day. Analizing the waste waters of the Budapest hog slaughter house with the method described above, it could be stated that reliable data with conforming order of magnitude may be obtained as regards the composition of certain agricultural industrial waste waters as well. On basis of the analyses the character, physical, chemical, bacteriological contamination and the maximum value thereof as well as the degree of waste water fluctuation originating from slaughter houses could be determined. Data published facilitate the computation of the dimensioning of slaughter house waste water treatment plants and the charging of the recipient on safer grounds. A Magyar Hidrológiai Társaság 1957. július 5— (>.-i Egri Vízellátási ankétja a következő határozati javaslatot fogadta el : I. Vízellátás 1. Egerben és környékén felmerült hidrogeológiai problémák tervszerű megoldásának első lépéseként rendszeres hidrogeológiai vizsgálatokat kellene megindítani a vízellátás és fürdőfejlesztés megjavítása érdekében. E célból az Ankét javasolja, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság ezt a munkát a Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával végeztesse el. 2. Eger vízellátásának megjavításával kapcsolatban javasoljuk, hogy a további langyosvízfeltárások, illetve a hidegebb terraszkavics felhasználási lehetőségeit egy komplex bizottság vizsgálja meg és tegyen javaslatot az esetleg szükséges további vizsgálatokra. A Magyar Hidrológiai Társaság vállalja, hogy ezt a kérdést egy komplex bizottsággal felülvizsgáltatja. 3. Az Ankéton elhangzott előadások és hozzászólások alapján megállapítást nyert, hogy az utóbbi időben az engedély nélkül végrehajtott és szakszerűtlenül végzett fúrások rendkívül nagy mértékben elszaporodtak, ezért felhívjuk a figyelmet, hogy a vízügyi igazgatóságok fokozottabb mértékben ellenőrizzék a fennálló intézkedések betartását. 4. Az Ankét helyesli azt az álláspontot, hogy a közkutak létesítése helyett a megye területén is át kell térni a törpe vízművek fokozott mértékű létesítésére. Egyes településeknél — így Monosbéí, Mikófalva, Felnémet — a tervek részben elkészültek. A további lehetőségek feltárására ikülön műszaki bizottságot kellene létesíteni a megyének. Így a helyzet felmérésével egyidőben a megvalósítás sorrendjét illetően is javaslattétel történhetne. A műszaki alapok kimunkálásához a Magyar Hidrológiai Társaság segítséget nyújt. 5. Az Ankét helytelenítette azt a gyakorlatot, hogy az Egri Vízművek karbantartási munkáit külön vállalat látja el. Az egri Víz- és Csatornaművek olyan mértékű fejlesztését javasolja, hogy az a karbantartási munkáknak házi kezelésben való elvégzésére is alkalmas legyen. 6. Az ipari nagy vízfogyasztóknak a városi vízművekről való leválaszthatóságának kérdése országosan tanulmány tárgyává teendő és ahol ez gazdaságosan megoldható, ott rövid időn belül tervet kell készíteni a leválaszitás megoldására, az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz való felterjesztés céljából. 7. Az Ankét javasolja, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság dolgoztasson ki az ország összes vízműveire alkalmas gazdaságossági vizsgálati metodikát. II. Szennyvízkezelés Az 1., 2., 3. pont alatti javaslatokat a Társaság Elnöksége azzal a célzattal emeli ki. és ajánlja az Országos Vízügyi Főigazgatóság figyelmébe, hogy ezek nem csupán az egri és a környező településekre vónatkoznak, hanem országos jelentőségűek. 1. A szennyvíztisztító berendezések részére szakképzett kezelőszemélyzet biztosítására és megfelelő dotálására van szükség. Ez a határozat ismét tükrözi azt a nagy hiányt, ami még mindig fennáll, hogy sokmilliós költséggel a népegészségügy érdekében létesített szennyvíztisztító berendezéseknek nincs megfelelő, szakképzett kezelő személyzete és így az azokba befektetett népgazdasági értékek haszon nélkül hevernek, sőt sok esetben pusztulnak. Ezenkívül rámutat arra a visszásságra, hogy az ilyen szennyes és egészségre veszélyes munkával megbízott munkavállalók részére népgazdasági érdekből gondoskodni kell olyain dotálásról, ami arányban áll a munka nehézségével és veszélyességével. 2. A ikiis szennyvíztisztító berendezések kezeléséhez közös vállalat szervezésére és annak szakemberekkel való ellátására lenne szükség. Ezt a határozatot az a felismerés hozta létre, hogy a II. 1. pont alatti szakképzett kezelés — kis berendezéseknél — legtöbbször gazdaságossági és személyzeti nehézségek miatt megoldhatatlan. Felmerült az a gondolat, hogy az ilyen berendezések üzemeltetésére közös vállalatok létesüljenek, mert egy-egy kis berendezés szakszerű kezeléséhez egy teljes dolgozó munkaideje nem vehető igénybe, mivel az rendszerint gazdaságtalan lenne. 3. Települések tervezésénél elsősorban a vízellátás és a szennyvízelvezetés problémáinak megoldására kell gondolni. Helyi jelentőségű, de nem kevésbé fontos megoldandó problémának minősítette az Ankét az alábbiakat:
