Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Bolberitz Károly–Hódos Györgyné: Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata
250 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Bolberitz K.—Hódos Gy.-né: Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata 1. táblázat Más szerzők sertésvágóliídi szenny víz vizsgálati eredményei Gottwaldov (Csehszlovákia) 1 München (117 minta átlaga) 2 % 38 amerikai üzem mérlegelt átlaga 3 Átlag értékek Ohio államban 3 Állatorvosi Főiskola (Budapest) vizsgálatai 4 pH 7,6 7,5 Oxigénfogyasztás mg 1 ()., 88 38,4 420—3930 Összes lebegő anyag mg 1 171 580 645 717 780—6656 Szerves lebegő anyag mg/l 1 18 498 582 «— 427—6202 Szervetlen lebegő anyag mg 1 53 82 63 — 353— 454 Összes oldott anyag mg/l 765 1206 — 1145—3930 Szerves oldott anyag mg/1 500 934 . — . Szervetlen oldott anyag mg, 1 265 272 — — Összes nitrogén mg/l 29 145 113 122 1 15— 237 Zsír mg/l _A 145 — — P 2O s mg/l — 18,7 —— K,0 — 28,7 — — — BOI, 202 838 909 1048 750 , zselatinán 20 C . 3,31 millió — .— .— — liaktenumszam : „o agaron 37 C .... 24,03 millió — — — 1 Hökl és Prokoupek ; Petravinerstri Zvcr. obz. 3(i. 2 Stecher és Rupprecht : Ges. Ing. 63 (1940) 151—155 old. 3 Rudolf, W. : Industrial Wastes, 91 old. 4 Csiszár, V. : Magyar Állatorvosok Lapja, 1955. VI. külön szám. zépső oszlop átlagértékeit az első és utolsó 03zlop egyes mintáinak az eredményeivel.) A budapesti sertésvágóhíd az üzemében felhasznált vizet részben, a Duna partján lévő saját kútjaiból, részben a Fővárosi Vízművektől kapja. A felhasznált saját víz óránként átlagosan 80 m 3, a vásárolt víz 40 m 3/óra. Az elcsorgási és párolgási veszteségek figyelembevételsvel az üzemből elfolyó szennyvíz mennyisége óránként 110 m 3-re tehető. A vízfelhasználás az üzemekben százalékosan a következőképpen oszlik meg: személyi szükséglet 4 % kazánház 2,, jégüzem 2,. udvarmosás 3 ,, helyiségek takarítása 10 „ vágócsarnök 20 „ húsfeldolgozó ' 5 „ sonkaüzem 2 ,, bélmosó 20 ,. zsírolvasztó 32 ,, 100%" Ellátja még a vágóhíd a telepén lévő kisebb sertéshízlalót is vízzel, ugyanennek adja át a húsfeldolgozás közben keletkező abalé egy részét is; a szomszédságában lévő lóvágóhíd pedig a zsírhűtővíz egy részét (10—12 m 3/órát) veszi át. Vizsgálatainkat csak a szorosan vett sertésfeldolgozásra korlátoztuk, ezért a sertéshizlaló szennyvizeit, valamint azokat a szennyvízféleségeket, amelyek jellege ismert (személyi szükséglet, udvarmosás, kazánház) figyelmen kívül hagytuk. Részletesen vizsgáltuk a vágócsarnok, a húsfeldolgozó üzemek, a sonkaüzem, a bélmosó és a zsírolvasztó szennyvizeit, valamint ezek kevert szennyvizét. Az egyes szennyvízféleségekből a mintavétel nem ütközött nehézségbe, mert az üzemrészek különálló épületekben vannak, így a gyűjtőcsatornába ömlés helyén lévő aknákban könnyen lehetett a kívánt szennyvízmintát venni. A nem' vizsgált szennyvizeket a telepen külön csatornarendszer gyűjti össze és a két gyűjtőcsatorna csak a kilépés helyén egyesül. A vizsgált üzemrészekben a munkaidő 7 h— lG h-ig tart, 8 órás munkával; kivételt csak a zsírolvasztó képez, amely éjjel-nappal dolgozik. Az üzemi műveletek a vágócsarnokban kezdődnek, ahol a sertéseket elektromos bódítás után elvéreztetik, leforrázzák, szőrtelenítik, bőrüket lenyúzzák, felhasítják és feldarabolják őket. Itt történik az állatorvosi vizsgálat is. Az itt keletkező szennyvizek az állatok lemosásától eredő piszkot, ürüléket, sok vért és a vízbe bekerülő takarítási hulladékokat tartalmazzák. A húsfeldolgozóban osztályozzák a vágásokból oda kerülő részeket és készítik belőlük aprítással, darálással, keveréssel és főzéssel vagy füstöléssel a különféle árukat. Az innen kikerülő szennyvizek főleg a főzésnél keletkeznek: ezek egy részét sertéshizlalásra használják fel, a többi a csatornáiba kerül. A sonkaüzem szennyvize a már elhasznált páclé. A bélmosást kádakban végzik, a kádak ürülékkel teli vize kerül a csatornába. A zsírkészítés kát fokozaiban történik. Az első a békeverés, amely után a hűtést köpenyes üstökben végzik az ipari vízzel (ennek a víznek egy részét adják át a lóvágóhídnak). Ezt követi a zsír fagyasztása, amelyet zárt rendszerben forgatott, a jég üzemben hűtött vízzel végeznek. Ennél az utóbbinál elhasznált víz nem keletkezik. Az első hűtésnél az elfolyó víznek kémiai szennyezést nem szabadna tartalmaznia, ennek ellenére a víz zavaros és szennyezett, mert a hűtőköpenyekből a víz szabadon folyik ki az alatta lévő tölcsérekbe és a munkások kezüket általában itt tisztogatják.
