Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Bolberitz Károly–Hódos Györgyné: Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata
Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 2If9 S7FNNYVT7TÍS7TITAS A z iP a rb a n előálló szennyvizek helyes megmintázása sok nehézséget O/J-Lmn i okoz. A szerzők jó megoldásra tesznek javaslatot. A budapesti sertésvágóhíd szennyvizének elemzése során mutatják be elgondolásukat. Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata* 40 BOLBERITZ K Áll OLY, HÓDOS GVÖEGYNÉ A szennyvíztisztító berendezések tervezéséhez szükséges adatok a házi szennyvizeknél meglehetősen ismertek; ismerjük összetételüket, a keletkező szennyvizek mennyiségét, a napszakonkénti és évszakonkénti ingadozásokat. Nem állítható azonban ez az ipari szennyvizekről. Bár az utóbbi években mind több adat jelenik meg róluk, ez még mindig kevés ahhoz a nagyszámú változathoz képest, amely az ipari szennyvizeknél előfordul. Még azoknál az üzemeknél is, amelyeknél több szerző adatai állanak rendelkezésünkre, gyakoriak a nagy eltérések, amelyek magyarázatra szorulnak. Ez részben érthető, mert az egyes gyáraknál a helyi és a termelési adottságok, a munkamódszerek stb. igen változóak lehetnek. Van azonban egy másik tényező is, amely az egyes, ipari szennyvízvizsgálatokat többnyire összehasonlíthatatlanná teszi, és ez a mintavétel kérdése. Helyes átlagmintát venni az ipari szennyvizeknél rendkívül nehéz. Bár újabban többféle átlagmintavevő készüléket is javasoltak, aligha hihető, hogy ezeket a szerzőkön kívül más is használná, annyira körülményes a velük való bánásmód.** Ha volna is tökéletes átlagmintavevő, ez is csak azoknál az üzemeknél volna használható, amelyeknél a 8-órás vagy 24-órás átlag az állandó helyzetet tükrözi vissza. Az olyan üzemeknél, amelyéknél az üzem igénybevétele naponként vagy időszakonként változik, természetesen még egy átlagmintavevő sem biztosíthat kielégítő eredményt. Legnagyobb mértékben jelentkezik a megbízható átlageredmények megállapításának a nehézsége a mezőgazdasági iparoknál, ahol a feldolgozott anyag mennyisége és néha minősége is naponként változik és készülékei szakaszos üzemmel dolgoznak. Emellett ezek a szennyvizek erősen rothadóképesek, ami átlagmintavevők alkalmazásánál hűtést vagy konzerválást tenne szükségessé. Az előbbiekben említett hibák és nehézségek elkerülésére olyan mintavételi rendszerrel próbálkoztunk, amelyről feltehető volt, hogy az így kapott vizsgálati eredményekből számított különféle átlagok helyes képet nyújtanak a szennyvizek összetételéről, ezek ingadozásairól és ezáltal a tisztító berendezések tervezői részére megbízható adatokat szolgáltatnak majd. Ahhoz, hogy változó terheléssel dolgozó mezőgazdasági ipari üzemből távozó szennyvíz * Közlemény az Orsz. Közegészségügyi Intézet vízügyi osztályától. ** Kersner, F.: Sew. Ind. Wastes 25. 11. sz. 1325. o.; Henderson, W.: Sew. Ind. Wastes 27, 9. sz. 1036. o. átlagos összetételét és ennek ingadozásait megismerjük, elengedhetetlen, hogy az üzemben keletkező összes szennyvízféleséget külön-külön megvizsgáljuk. Ismernünk kell ezenkívül az egyes szennyvízféleségekből keletkező mennyiségeket is, és azt, hogy állandó jelleggel vagy szakaszosan keletkeznek-e ezek. Végül nem elegendő ezt egyszeri vizsgálattal megállapítanunk, hanem ki kell választanunk egy erős és egy gyenge terhelésű napot, lehetőleg ezeket a vizsgálatokat még egy átlag-nappal is ki kell egészítenünk. Amennyiben az üzemnek nem minden része dolgozik az egész nap folyamán, úgy okvetlenül, ellenkező esetben pedig ajánlatos, egy napon át szabályos időközökben is mintavételt végezni a napközben tapasztalható ingadozások megismerésére. Elgondolásunknál abból indultunk ki, hogy az üzemek kevert szennyvizeinek gyakran szélsőséges összetételingadozásában két tényező játszik közre: 1. az egyes üzemrészek szennyvizeinek különböző jellege és változó keveredési aránya, 2. a termelésingadozásokból eredő különbségek, amelyek a szennyvizeknek jellegét nem befolyásolhatják, csupán töménységüket. Ez az utóbbi, tapasztalataink szerint, nem mutat nagy eltéréseket, 'és ha helyes átlagértékeket állapítottunk meg, az esetleges ingadozások az összetételben gyakorlatilag nem jelenesek. Ezzel szemben az egyes szennyvízféleségek hányadainak változása rendkívül szélsőséges eltolódásokat okozhat. Ezt a mintavételi rendszert az elmúlt év folyamán a budapesti sertésvágóhídon próbáltuk ki. A vágóhidakat azért választottuk, mert ezeken a helyeken igen kellemetlen szennyvizek keletkeznek. Ezen belül a sertésvágóhídat azért, mert itt keletkezik a legtöbbféle ipari szennyvíz. A marha- és lóvágóhídakon, a kapott tájékoztatásak szerint ipari szennyvíz csak igen csekély mennyiségben keletkezik a sertésvágóhídakhoz képest. A több szenny vízféleség és a vágások számának nagy ingadozása, valamint a vizek erős szennyezettsége eléggé megvilágítja e szennyvizek megismerésének jelentőségét, mind a tisztítóberendezések, mind a befogadó terhelése szempontjából. Annál inkább látszott ez kívánatosnak, mert a vonatkozó szakirodalomban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az ilyen és hasonló üzemekről és ezek az adatok is, mint az 1. táblázat mutatja, igen szélsőséges határok között ingadoznak. Ebben természetesen jelentős a része a különböző technológiáknak, de a döntő tényező, nézetünk szerint, a véletlenek által befolyásolt mintavétel. (Hasonlítsuk össze a táblázatban a három kö-