Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Theodor Radoslawoff: A nagyvízi szabályozást szolgáló átvágások mértékadó vízhozamának meghatározása

24 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. A tanulmány gazdaságossági alapon határozza meg a vízfolyások árvízi szabályozásával kapcsolatosan sorrakerülő mederkorrekciók és átvágások méretezésénél mértékadó vízhozamot. Rámutat arra, hogy alaptalan és megengedhetetlen özeknek a tervezésénél azonos valószínűséggel megismétlődő vízhozamot venni figyelembe. A nagyvízi szabályozást szolgáló átvágások mértékadó vízhozamának meghatározása

1 Prof. dr. Ing. THEODOR RADOSLAWOFF, Sofia Vízfolyások nagy vízi szabályozásánál elsősorban az ún. mértékadó vízhozamnak a meghatározása szükséges. Ez az a vízhozam, amelynek alapján az átvágásokat méreteznünk kell. A feltett kérdés megoldásánál abból az ismert meggondolásból indulunk ki, hogy minél nagyobbra választjuk a mértékadó vízhozamot, annál ritkábban lesznek elöntve a partmenti, mezőgazdaságilag művelt területek. A méretezésnél figyelembevett vízhozam növelésével azonban együtt növekszik mind a létesítési, mind az évi fenntartási költség. Mértékadónak azt a vízhozamot tekinthetjük, amelynél az elöntési veszteségek további csökkentéséhez szükséges többlet-ráfordítás nagyobb lesz, mint az ezáltal elhárított kár.

2 A mértékadó árvízi vízhozam meghatározása tehát matematikailag szélső érték megállapítására vezethető vissza. Mértékadó az a vízhozam lesz, amelynél a szabályozás költségének és az árvízi elöntésekből eredő veszteségeknek az összege minimális : f (Qmax) = r k + T e = min. (1) Az (1) egyenletben E k = ki + k

2 + k

3 [Leva/év] (2) ahol £ k az évi költség k

v az amortizációs költség (1%) és a főjavítás (0,3%) összege, vagyis összesen 1,3% K, amelyben K a létesítési költség, k

2 a fenntartási költség (1%), az alkalmazottak munkabére (0,2%) és a különféle alapok, illetőleg egyéb költségek (~0,5 %), cLZctZ db teljes k

2 költség ~1,70% K. k

a az állami leírások összege, amely folyószabályozással kapcsolatos költségek esetében általában 1%-ra vehető. Az elmondottak alapján tehát a teljes évi költség r ifc 4% K. A U e a művelt területek elöntése következtében előálló átlagos évi veszteség, amelynek meghatározására a következő összefüggést fogadhatjuk el : £ e = p L m x ß y • [Leva/év] (3) F ahol )JL = a közepes árvízi modulus, az évente L elöntésre kerülő művelt terület közepes értéke, osztva a szabályozott 1 A tanulmányt németnyelvű eredetiből fordította Peccol Erasmoné, magyarra átdolgozta Kovács György. - B. V. Poljakov : Gidrologicseszkij analiz i raszcseti Leningrad, 1946. p. 318. A. Ludin ; Die Wasserkraftanlagen, Berlin, 1934. p. 192. szakasz hosszával [ha/km], Ebben az F az elöntött terület ha-ban, L pedig a szabályozás (átvágás) hossza km-ben. Az F érték meghatározásánál figyelemmel kell lennünk az előfordulási valószínűségre. m egy hektár elöntetlen művelt terület bruttó hozama

3 a 1 és 2 között változó tényező, amely öntözetlen területen x = 1, öntözött területen viszont x = 1,5~2. ß redukciós együttható, amellyel az adott (az előfordulás valószínűségének tetszőleges megválasztásával felvett) vízhozamhoz tartozó, árvíz által okozott évi közepes kárt veszszük figyelembe, pl. tízéves valószínűséggel előforduló árvíznél, azaz ha p = 10%, akkor ß = —, míg ha p = 20%, akkor ß = — stb. D y redukciós együttható, amely arra szolgál, hogy az árvíz következtében előálló kárt a mezőgazdaságilag művelt terület teljes hozamának a százalékában fejezzük ki. Szélső értéke y = 1, ha az elöntés a teljes mezőgazdasági termést elpusztítja, ami tudvalevőiegritkán fordul elő, illetőleg y — 0, ha az árvíz a termésben semmi veszteséget nem okoz, pl. ha az árvíz a termés betakarítása után következik be. A 0<y<l intervallumon belül a valószínű értéket a helyi adottságok részletes vizsgálata alapján becsléssel határozzuk meg. A fentiek alapján a mértékadó vízhozam meghatározása a következő lépésekben hajtható végre : 1. Az árvízi vízhozamok valószínűségi görbéinek meghatározása

4 a matematikai statisztikai módszerek segítségével történhet. A számításhoz felhasznált paraméterek a következők :

5 3 Bulgáriai viszonyok között m = 1200—1400 Leva/év. 4 B. V. Poljakov : Gidrologicseszkij analiz i raszcseti (1. 2. lábjegyzet). 5 V. V. Lebegyev : Gidrologicseszkije iszledovanija i raszcseti pri projektirovanii mosztov i trub. Leningrad, 1949. p. 166—167.