Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Theodor Radoslawoff: A nagyvízi szabályozást szolgáló átvágások mértékadó vízhozamának meghatározása
Prof. dr. T. Radoslawoff: A nagyvízi folyószabályozás Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. l.sz. 25 Qmax, m — k 2«. í n Qmax, i Qmax, m (4) (5) Cv 'illetőleg V(^-i) 2 n— 1 ha n <30, Cv — ,han >30; C B = T 2 C 7 v , ha n > 80, 1 — «min illetőleg c, = 2 Ctrtől c, = áCv-ig, ha n < 80 (6) (7) A paramétereket a megfigyelt hidrológiai sorból meghatározott Qmaxi ; Qmax2 ; ... Q max« értékek alapján az ismert módon számítjuk, majd ezek segítségével a Foster—Ribkin táblázat felhasználásával meghatározzuk a keresett valószínűségi görbét. 2. A folyó vizsgált szakaszára érvényes mintaszelvényeket a vízhozam és a szállított hordalék mennyisége közötti kapcsolat alapján állapítjuk meg. Meghatározzuk ennek segítségével a mederképző vízállást, az ehhez tartozó vízhozamot és hordalékmennyiséget. 3. Kitűzzük megfelelő méretarányú 6 helyszínrajzon a szabályozás nyomvonalát, felvesszük a hossz- és keresztszelvényeket. 4. A mintaszelvény az erősen ingadozó vízhozamú, kisebb vízfolyásoknál általában kettős trapéz, amelynek az alsó részét a kis-, illetőleg a középvízre, a teljes szelvényét az árvízre méretezzük. 5. A keresztszelvények hidraulikai és morfológiai méretezése a 100, 20, 10, 5 és 3,33 évenként megismétlődő árvízi vízhozamra történik, tehát arra, amelynek az előfordulási valószínűsége p = 1%, 5%, 10%, 20%, illetve 30%. 6. A beruházási költséget (K) is a p = 1%, 5% stb valószínűséggel megismétlődő árvíz feltételezésével határozzuk meg. 7. Az évi költségeknek a (2) egyenlet szerint történő számítását az előzőkhöz hasonlóan p = 1% 5% stb. valószínűséggel előforduló árvízre vonatkozóan végezzük el. 8. A (3) egyenlet szerint megadott átlagos f i Bulgáriában általában arányú térképet használnak. M = 1 : 2000 méret1. ábra évi veszteséget ugyanígy különböző p — 1%, 5% stb. valószínűségű árvízhez állapítjuk meg. Az előkészítő számítások után az (1), (2) és (3) egyenlettel meghatározva az összetartozó vízhozam és költség, illetőleg kár értékeket, ezeket olyan koordináta-rendszerben ábrázoljuk, amelynek vízszintes tengelyén a vízhozamokat, függőleges tengelyén pedig a költségeket illetőleg a kárt ábrázoljuk (1. ábra). A költség és a kár, összegeként szerkeszthető görbénk vízszintes érintővel (T) rendelkező pontja jelöli ki a keresett mértékadó vízhozamot. Az ábra szerkesztése alapján megállapíthatjuk, hogy minél nagyobb a E k görbe érintőinek hajlása, azaz minél gyorsabban növekszenek a Qmax növekedésével a beruházási költségek és minél kisebbek a U e görbe ordinátái, annál kisebb a mértékadó vízhozam. Az ismertetett eljárás arra a következtetésre vezet, hogy alaptalan és megengedhetetlen volna a folyók árvízi szabályozása során minden átvágást, mederkorrekciót ugyanolyan valószínűséggel előforduló árvízre méretezni (pl. p = 10% valószínűségű árvízre, azaz arra a Q ma x vízhozamra, amely általában 10 évenként fordul elő), mert a mértékadó vízhozam a beruházási költségnek, az árterület nagyságának és terméshozamának függvénye, ezek az értékek pedig folyónként változnak. Ezért minden vizsgálat során külön kell meghatároznunk az (1)—(7) egyenletekben megadott jellemzőket és külön kell elvégeznünk az 1. ábrán bemutatott szerkesztést, hogy így az adott esetre mértékadó vízhozamot egyértelműen megállapíthassuk. Befejezésül rá kell mutatnunk arra is, hogy az ismertetett eljárás értelemszerűen alkalmazható hajózható folyók mértékadó kisvízi vízhozamának meghatározására is. Bestimmung des massgebenden Durchflusses bei der Hochwasserregelung dienenden Durchstichen von prof. Dr. Ing. Th. Radoslawoff Der Beitrag ermittelt auf WirtschaftlichkeitsGrundlage den bei Hochwasserregelung für die Bemessung von Flusskorrektionen und Durchstichen massgebenden Durchfluss. Der Verfasser weist darauf hin, dass es beim Entwurf solcher Arbeiten unbegründet und unzulässig ist, der Bemessung mit der gleichen Wahrscheinlichkeit zu erwartende Durchflüsse zu Grunde zu legen,
