Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Csajághy Gábor: A Maros iszapjának vizsgálati eredményei
2J/-0 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Csajághy G.: A Maros iszapjának vizsgálati eredményei Kémiai vizsgálatok Az eredeti állapotban levő iszap nedvességtartalma 36,37% A „használatra kész" állapotban levő iszap nedvessége 48,70% Vízoldható anorganikus rész (ionokban megadva) A használatra kész lOOOghaszpeloidbán levő víz nálatára 1000 g-jára kész peíoidszámítva ra számítva K+ 0,041 g 0,020 g NA+ 0,105 „ 0,051 „ Ca+ + ,... 1,433 „ 0,698 „ Mg++ 0,357 „ 0,174 „ Fe++ 0,021 „ 0,010 „ NH,+ 0,037 „ 0,018 „ Mn++ 0,053 „ 0,026 ,. Cl- 0,047 „ 0,023 ,. HCO - 4,497 „ 2,190 „ S0 4 0,195 „ 0,095 „ SiO : i 0,686 „ 0,334 „ Vízoldható anorganikus rész (oxidokban megadva) Sósavban oldhatatlan rész Használatra kész állapotban H 20 48,700% SiO, 0,026 „ FeO 0,001 „ MnO 0,003 „ MgO 0,029 .„ CaO 0,098 „ Na 20 0,007 „ KoO 0,002 „ SO :, 0,008 „ C0 2 «... 0,160,, Cl 0,002 „ Összesen: 0.336% Sósavban oldható rész Használatra kész állapotban SiO, 1,45% Ti0 2 0,07 „ A1 20 3 ^2,72 „ Fe 20 : ) 2,78 „ MnO 0,08 „ MgO 0,96 „ CaO 1,82 „ Na,0 0,00 „ K.O 0,14 „ P.O., 0,11 „ C0 2 1,17 „ S 0,02 „ +H,0 . 1,12 „ C (szervesen kötött) .. 0,27 „ N (szervesen kötött) .. 0,10 „ Összesen: 12,80% Száraz anyagra számítva % 0,051 „ 0,003 „ 0,006 „ 0,056 „ 0,190 „ 0,013 „ 0,005 „ 0,015 „ 0,313 „ 0,004 „ 0,656" o .Szárazanyagra számítva 2,82% 0,14 „ 5,30 „ 5,42 „ 0,15 „ 1,88 „ 3,55 „ 0,00 „ 0,27 „ 0,21 „ 2,29 „ 0,05 „ 2,18 „ 0,53 „ 0,20 „ 24,99% HasználatraSzárazkész állapotban .anyagra kész állapotban számítva SiO., 28,22% 55,01% TiO, 0,36 „ ' 0,71 „ ALÁ 5,43 „ 10,59 „ Fe,0. t 0,43 „ 0,84 „ MnO 0,01 „ 0,02 „ MgO 0,24 „ 0,46 „ CaO 0,21 „ 0,40 „ Na.O 0,57 „ 1,11 „ K,0 1,23 „ 2,39 „ P.O. 0,01 „ 0,02 „ s 0,06 „ 0,12 „ +H,0 1,59 „ 3,11 „ C (szervesen kötött) .. 0,18 „ 0,36 „ Összesen : 38,54% 75,14% Az iszap kémhatása gyengén lúgos, pH — = 7,18. Összefoglalva a kémiai vizsgálatok eredményeit, megállapítható, hogy az iszap száraz anyagra számítva 0,65% vízoldható anyagot tartalmaz. A mikroszkópos, illetve ásványtani vizsgálatnak megfelelően kereken 75% sósavban nem oldódó rész van benne. Ez érthető, mert az iszap zömét savban nem oldható szilikátok alkotják. Az agyagásványok egy része, a kalciumkarbonát és részben a vasvegyületek is oldódnak erős ásványi savakban, innen adódik a kereken 25%-ot kitevő sósavban oldható rész. A szerves vegyületek mennyiségét nem lehetett pontosan megállapítani, mert nincs módszer a szerves anyagok és a kémiailag kötött víz egymás melletti meghatározására. A szervesen kötött szén és a szervesen kötött nitrogén mennyiségéből azonban arra lehet következtetni, hogy a szerves anyagok összes mennyisége nem haladja meg a két százalékot. A slikk típusú iszapokat éppen az jellemzi, hogy bennük a szerves anyagok mennyisége ilyen kevés. Balneológiai szempontból ún. „kémiai" hatást elsősorban a vízoldható és a lipoidoldható anyagoktól várhatunk. Az elemzési eredményekből viszont az tűnik ki, hogy az iszap több mint 99%-a oldhatatlan anyagokból áll. Ez nem jelenti azt, hogy az oldhatatlan anyagoktól semmiféle hatást nem várhatunk. Az iszap fizikai sajátságait és ezeken belül a balneológiai szempontból legfontosabb tulajdonságokat, nevezetesen az iszap termikus viselkedését, éppen az oldhatatlan anyagok minősége és mennyisége szabja meg. Fizikai vizsgálatok Fajsúly. A peloidfürdőnél a testre nehezedő nyomás, a göngyölésnél pedig a szövetekre gyakorolt kompresszió miatt van jelentősége. A „használatra kész" állapotban levő iszap fajsúlya 48,7% víztartalom mellett: 1,46. A száraz anyag fajsúlya: 2,62.
