Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Karkus P.: Az öntözés tározótér igényének meghatározása gazdaságossági alapon

23Jf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Karkus P.: Az öntözés tározótér igényének meghatározása 1 m

J vízhiány ^fi terméskiesést okoz N WO RN 300 400 500 600 •'). ábra. öntözőrendszerre és tározóépítésre fordított beruházás hatékonysága a vízkivétel és tározótér nagyságának függvényében Puc. 5. 3(f)ífieKmu8nocmb KanumaejioMcenuü no opocumenbhoíí cucmeMe u co3danuw eoáoxpaHUAuuia e 3amciiMocmu om eodo3aöopa u hcauhuhu 06he.ua ßodoxpaHUAUiija Fig. 5. Efficiency of investment for irrigation and storage plotted against discharge diverted and storage capacity c

) 1 111

3 hasznos tározótér beruházása 1,50 Ft, a tározó teljes évi költsége a beruházás 3%-a. d) 1 kat. hold legnagyobb öntözővízszükség lete 0,3 l/s a folyóból, illetve a tározóból történő vízkivételek helyére vonatkoztatva. Tervezésnél ezeket az értékeket a tényleges adottságok figyelembevételével kell meghatározni. A hatékonyság számítását a vízkivétel, illetve holdszám paraméterében a 3. táblázatban végeztük el. A tört értékeket Ft-ra kerekítettük. A beruházási rovatban az öntözőrendszer és a tározók ] kat. holdra eső beruházási hánvadát számítottuk ki. 0 c g § § 400 300 200100 Oazboságos tároziter Onfaött lerü/el Too [ezer kh] Dnthznvi? 6. ábra. A gazdaságos tározótér nagysága és a beruházás hatékonysága az öntözött terület (öntözővízkivétel) függvényében Puc. 6. Bejimuna snoHOMUiecKoeo oóbejua eodoxpanuAuuia 11 3(fi(ßenmueHocmb Kan um üaosa 0 otcenu ü e 3aeucuM0cmu om eeAUHUHbi opouiaejnoü nAoufadu (3aöopa opocumeAbHoÄ eodbi) Fig. 6. The economical size of storage space and efficiency of investment plotted against irrigatedare a (discharge diverted). Az l holdra eső terméskiesést a 2. táblázatból határoztuk meg : 1 m

3 átlagos vízhiányt 1, illetve 2 Ft-tal szoroztunk és elosztottuk az öntözőrendszer paraméterként feltüntetett területével. Itt figyelembe lehetne venni még az öntözővízkorlátozás folytán a termelési költség csökkenését. Az évi jövedelmet úgy számítottuk, hogy a b) pontban feltételezett 1000 Ft/kh jövedelemtöbbletből levontuk a terméskiesést és a tározót ér évi költségét. A hatékonyság az évi tiszta jövedelemnek a beruházás százalékában kifejezett nagysága. Könnyebb áttekintés kedvéért a 3. táblázat végeredményét az 5. ábra mutatja. Látható, hogy adott vízkivételhez, illetve területnagysághoz található olyan tározótér, amelynek kiépítése mellett az összes beruházás hatékonysága a legnagyobb lesz. Az optimum körül a görbék elég lassan változnak, a leggazdaságosabb tározótér nagyságtól történő ±20%-os eltérés a hatékonyságot 0,1%-al sem módosítja. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a gazdaságossági számítás folyamán nem kell túlzott pontosságra törekedni. Egyébként is számos tényezőt a számításban elég nehézkes lenne figyelembe venni. Ilyenek a csapadékon kívüli egyéb időjárási tényezők, az esetleg tömegesen fellépő növényi kártevők, elemi károk stb. A 6. ábrát az 5. ábra maximumaiból szerkesztettük meg, ezzel a feladatot megoldottuk. A példa nyomán megoldható az a feladat is, hogy adott beruházási keret hányadrészét kell fordítani öntözőtelepek és vízelosztó hálózat létesítésére és hányad részén kell tározókat létesíteni. A síkvidéki tározók bizonyos kiegészítő beruházásokkal halászati célt is szolgálnak. A példa nyomán belátható, hogy a halászati beruházási többletet és jövedelmezőséget is könnyen bele lehet építeni a közölt gazdaságossági számításba. 5. A minimális tározótér meghatározása Az előbbi számítás eredményeképpen kapott tározóteret még ellenőrizni kell, hogy térfogata elégséges-e a folyó vízhozamaival együtt egy hosszú periódus alatt előforduló igen kedvezőtlen vízjárású öntözési idény alatt a minimális öntözővíz kiszolgálására. Az öntözési beruházások leghatékonyabb kihasználása érdekében törekednünk kell arra, hogy az előzőekben meghatározott leggazdaságosabb tározótér elégséges legyen a legkedvezőtlenebb vízjárás esetén is a minimális öntözővíz kiszolgálására. Hazánk éghajlatán egyedül a rizs olyan nagyban termesztett növény, amely az öntözés kimaradása esetén nem hoz termést, de bizonyos öntözővízkorlátozást még ez is elbír. Kísérletek folynak a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézetnél a rizs szakaszos öntözésével is, melyek sikere esetén lényegesen csökkenne a rizs vízszükséglete. A minimális vízszükségletet például megszabhatjuk úgy, hogy a vízhiány jelentkezésétől július 10-ig teljes, augusztus 10-ig legalább 2/3, augusztus 10 után legalább 1/2 vízadagot adunk, azaz 0,8 l/s kh, 0,53 l/s kh, illetve 0,4 l/s kh vízsugarat