Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Karkus P.: Az öntözés tározótér igényének meghatározása gazdaságossági alapon
Karkus P.: Az öntözés tározótér igényének meghatározása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 237 4. táblázat Minimális tározószükséglet megállapítása (Tisza taskonyi vízhozamai) TaÖA. 4. OnpedeAemie MiuuiMaAbHoeo oőbeMa eodoxpanuAuuia (Pacxod pem Tuccbi e cmeope TaiunoHb) Table 4. Determination of the minimum storage capacity required. (Tisza River, discharge in the gaging section Taskony.) 60 000 kat. hold rizsterület 80 000 kat. hold rizsterület 100 000 kat. hold rizsterület VI. 11— VII. 10. VII. 11 — vili. lo. VIII.11— VI 11. 30. VI. 11— VII. 10. VII. 11 — VIII. 10. VI 11.11— VIII. 30. VI. 11— VII. 10. VII. 11— VIII. 10. VIII.11— VIII. 30. Korlátozott,* rizsvíz m a/s . Ki nem vehető vízhozam m 3/s 48 62 32 62 24 62 64 62 43 62 32 62 80 62 53 62 40 62 Vízigény m 3/'s 110 94 86 126 105 94 142 115 102 Év Havi vízhiány m 3-ben millió Évi hiány mii lió m : l Ilavi vízhiány m : i-ben millió Évi hiány millió m : i Havi vízhiány m'-ben millió Évi hiánymillió in : ! 1904. 1946. 1950. Előfordulható legrosszabb év** 7,5 7,5 4,2 19,5 19,5 23,6 10,9 23,6 27.8 10.9 27,0 50,6 27,1 27,1 16,2 2,6 37,4 37,4 36,0 22,7 36,0 52.2 25.3 64,5 100,5 57,1 57,1 31,0 8,0 55,5 55,5 68,7 36,4 68,7 99,7 44,4 112,6 181,3 * A rizsnek VII. 10-ig teljes, VII. 11— VIII. 10. közt, 2/ 3, VIII. 1 1 —VIII. 30. közt >/ 2 vízsugarat vettünk számításba. Többi kultúrák tározott vizet nem kapnak. ** A legrosszabb évet úgy vettük, mintha 1950. VIII. 10. után bekövetkezett árhullám elmaradt volna. biztosítunk. A többi kultúrákat pedig a vízhiány tartamára részben, vagy egészen kiiktatjuk az öntözésből. Ilyen alapon állítottuk össze a 4. táblázatot, amelyben megvizsgáltuk, hogy különböző nagyságú rizsterületek esetén milyen minimális tározótér szükséges. Az 1901—50. közötti időszakból csak a szélsőségesen kedvezőtlen vízjárású éveket vizsgáltuk. Bár a táblázatban feltüntetett „előfordulható legrosszabb év" ugyan nem fordult elő a vizsgált 50 éves időszak alatt, de csapadék és hőmérsékleti adatok alapján hasonlónak ítéljük a katasztrofálisan száraz 1863. évet, s hasonló a jövőben is bekövetkezhet. A 4. táblázat adatait a következőképpen használhatjuk : A folyó vizsgált szelvényéig például be akarunk rendezni összesen 120 m 3/s vízigényű öntözést, ezen belül 80 000 kh rizsterületet. (Az öntözött, terület teljes kiterjedése 400 000 kh-nál kisebb lesz, mert az átlagos fajlagos vízsugár 0,3 l/s kh értél%fölé emelkedik.) Tételezzük fel, hogy 1 m 3 vízhiány átlagosan 1 Ft értékű terméscsökkenést okoz. A 6. ábra szerint ebben az esetben 100 millió m 3 tározótér kiépítése gazdaságos és 80 000 kh rizs termelése megengedhető, mert a 4. táblázat szerint ennek minimális tározótérszükséglete nem haladja meg a 100 millió m 3-t. Nagyobb rizsterület esetén vállalni kell a kockázatot, hogy igen kedvezőtlen évben a 80 000 kat. holdon felüli rész kipusztul vízhiány miatt. (1. Kiegészítő megjegyzések Az öntözött területek terméseredményei a vízhiányok teljes megszüntetése esetén is évről évre változók lennének az agrotechnikai követelmények kisebb-nagyobb megsértése, elemi csapás, kevés napfény és hűvös időjárás stb. miatt. Az ingadozások kiegyenlítéséhez népgazdasági tartalék szükséges. Ezek miatt az okok miatt sem indokolt nagy beruházási többlettel a vízellátás terén 100%-os biztonságra törekedni, mert ezzel a termésingadozásnak csak egyetlen okát szüntetjük meg a számos olyan ok közül, amelynek javarészét a tudomány mai állása mellett sem tudjuk hatástalanítani. Áz országnak továbbra is szüksége lesz tartalékra, nem is szólva arról, hogy a jóval nagyobb termésingadozásokat mutató szárazgazdálkodás belátható ideig döntő túlsúlyban marad. A másik megjegyzésünk, hogy igen gondosan kell mérlegelnünk egy nagy rendszeren belül a tározók lebocsátóképességét. Előfordulhatnak ugyanis rövid ideig tartó, de nagy intenzitású vízhiányok s hiába rendelkezünk kellő mennyiségű tározott vízzel, ha a lecsapolóberendezések mérete elégtelen, terméskiesés lesz. Takarékossági szempontból a rövid lecsapolócsatornával üríthető tározót viszonylag nagyobb vízhozam lebocsátására tegyük alkalmassá s a vízhiány „csúcsaiba" ennek a tározónak a vizét adagoljuk, a többiek pedig a vízhiány tartósabb részét fedezik. A gazdaságossági számításokat a hasznos tározótér meghatározása érdekében végeztük. A számítások folyamán feltételeztük, hogy az öntözési idény elején mindig tele van a hasznos tározótér, ennek pedig az a feltétele, hogy öntözési idényen kívül a tározótér megtölthető legyen. A síkvidéki tározók a Tiszából öntözési idényen kívül minden évben megtölthetők. Nem ez a helyzet azonban hegyvidéki tározás igénybevétele esetén, ha a tározómedence „többéves" tározó. Az öntözés részére ebből a tározótérből többet kell biztosítani, mert előfordulhat az az eset, hogy száraz nyár után nem tölthető fel ugyanannyi tározótér,
