Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Budavári Kurt–Kovács György: A tűrési idő figyelembevétele a belvízcsatornák mértékadó vízhozamának meghatározásánál
Budavári—Kovács: A tűrési idő a belvízcsatornáknál Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 21 vényeket és ezek alapján meghatározhatjuk, hogy adott n kitevő mellett a — érték által meghatáT rozott tartományokon belül melyik összefüggéssel számított vízhozam lesz a mértékadó (6. ábra). Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapíthattuk, hogy n = 2/3 esetében a d/r értéktől függetlenül mindenütt a q ri a szolgáltatja a legnagyobb vízhozamot. Az n = 1/2 kitevő feltételezésével számolva a q érték dir <C 1 tartományon belül a q r„ h értékkel, amíg a djr >• 1 tartományban a q n a értékkel egyenlő. Az n = 1/3 kitevőt feltételezve, az előzőekben említett tartományi határoktól függően a q i)f h, illetőleg q„ ra értékek lesznek a legnagyobbak, de a q n a érték is csak minimálisan marad ezek alatt. Az eltérés általában 1—2 százalékos, míg maximálisan 10%-ot érhet el. Tekintettel arra, hogy az alapvető feltételek között is több közelítést voltunk kénytelenek alkalmazni, véleményünk szerint a gyakorlati tervezések során ettől a szélsőségesen 10%-os eltéréstől eltekinthetünk és a csatorna szükséges vízszállító képességét az éghajlat valószínűségi függvény n kitevőjétől és a d/r értéktől függetlenül a ?, = ?(í + T) = a(á + r)"1 (11) egyenletből számíthatjuk. Ennek az összefüggésnek az alkalmazása megkönnyíti a tervezői munkát, amennyiben a tűrési idő figyelembevételéhez nem kell külön összefüggésből számítható szorzótényezőt alkalmazni. Használhatjuk továbbra is a hónapok szerint feldolgozott csapadékadatok alapján meghatározott q (í) görbéket. A tűrési idő figyelembevétele úgy történhetik, hogy a görbékről a mértékadó vízI 1 2 )( S S 7 IS'O 20 30 10 50 7. ábra. A dunavölgyi északi vízgyűjtő q (t) görbéi Puc. 7. Kpuebte q (t) ceeepnozo eodocöopa dynaücKOű ÓOAUHbl Fig. 7. q(<) curves for the northern Danube-valley. ' I 2 3 i 5 5 7 5 9 iß 20 iff U> SO 8. ábra. A dunavölgyi északi vízgyűjtőjének 10 éves gyakoriságú csapadékadatokból szerkesztett q (t) görbéi havi bontásban Puc. 8. Kpuebie q (t) ceeepHoeo eodocöopa dyHaücKoü dOAUHbi, nocmpoeHHbie no dannuM ocadKoe 10 Aemneü noemopaeMocmu, e MCCHIHOM pa3deAenuu Fig. 8. Monthly q (t) curves for the northern Danube-valley constructed from precipitation data of 10 years period hozamot nem a r abszcisszánál, hanem d r abszcisszánál olvassuk le. 4. Számpélda A javasolt eljárás alkalmazási módjának szemléltetésére a dunavölgyi vízrendszer XX. csatornájának 0 -f- 000 szelvényére vonatkozó számításunkat mutatjuk be. A dunavölgyi főcsatorna északi vízgyűjtőjére vonatkozó különböző valószínűségű q (t) görbéket a 7. ábrán közöljük. A grafikonokat a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet dolgozta ki a csapadékadatoknak havonta történő szétválasztása nélkül. A felhasznált alapadatokból meghatároztuk hónapokra bontva a 10 éves valószínűségű csapadékok figyelembevételével a q(í) görbéket. Ezeket a 8. ábrán közöljük. Az északi vízgyűjtőnek — amelyre a görbék vonatkoznak — átlagos lefolyási tényezője a = = 0,14. Ezzel szemben az általunk vizsgált részvízgyűjtő lefolyási tényezője oc r = 0,11. A teljes belvízi öblözetre számított q (t) görbék alapján meghatározott mértékadó vízhozamot tehát a két lefolyási tényező hányadosával kell szoroznunk A terület lejtési viszonyait, talajtani adottságait és a művelési ágakat figyelembe véve, az összegyülekezési időt r = 4,0 nap értékre vehetjük fel,
