Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Zimmer Péter: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai

1.96" Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Zimmer P.: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai közegészségügyi követelményeknek nem megfelelő vizet adtak. így kiesésüket is pótolni kellett. Az első munkák közé tartozott a Margithíd felett lévő felhagyott galéria felújítása, amely 8—10 000 m

3 vizet biztosított. Ekkor vették tervbe a Margitsziget kihasználását. Előnye, hogy a sziget nagy vízadóképességén felül a város közepén fekszik a fogyasztási 'terület súlypontjában és így ennek üzemeltetése a leggazdaságosabb. Az ötéves terv során a Margitszigeten 7 csáposkutat (70 000 m

3/nap) építettek. Ezzel egyidőben megkezdték a Duna alatti bújtató építését, amelyen keresztül fogják a szigeten termelt vizet a pesti oldalra juttatni és az ott épülő gépház szivattyúival a pesti csőhálózatba adni. A bújtató azóta már elkészült. A szigetszentmiklósi víztermelő terület hidrogeológiai felderítése után a kutak telepítésére alkalmas partszakaszon megkezdték az új déli víztermelőtelep kiépítését. Az ötéves terv során megépítettek 6 csáposkutat. A mai napig 9 kút készült el. Megépítették azt a 7,5 km hosszú, 800 mm 0 vezetéket, amely a Főváros gyengén ellátott délkeleti területeire szállítja a vizet. A gravitációs csatorna első részlete ugyancsak elkészült. Az ötéves terv nagy alkotásaihoz» tartozik még a Főváros vízellátása terén a Gellért-hegyi 30 000 m

3-es sziklamedence. Ez a nagyszerű mű, amelyeit 5 év alatt építettek, egyedülálló műszaki alkotás Európában. Megépült még a Diana úti 300 m

3, az Eötvös úti 600 m

3, a budaőrsi 400 m

s és a törökbálinti 150 m

3 űrtartalmú medence. Medence-térfogatban Budapest erősen elmaradt az európai nagyvárosok mögött. A napi átlag 520 000 m

3 vízfogyasztáshoz viszonyítva a 136 000 m

3 medence-térfogat csak 26%, az eddigi nyári napi maximális 640 000 m

3-hez képest pedig csak 21% tartalékot biztosít. Tudjuk, hogy Bécs a meglévő közel 540 000 m

3 medencetartalék mellett már 3 éve építi az újabb 600 000 m

3-es medencéjét. Ezzel több, mint 150%-os medencetartalékuk lesz. Tény, hogy a mi gravitációs csatornánkban a hasznosítható tartalék kb. 20—40 000 m

3 és a Dunapart melletti kavicsréteg normális Duna-vízállások mellett ugyancsak gazdag tartaléknak tekinthető. Azonban éppen a vízhiányos napokon — a nyári csúcsfogyasztások és a télen gyakori igen alacsony dunai vízállások idején — ez a tartalék nem jöhet számításba. A kutak egyenletes megszivatása megkívánja a minél nagyobb medencetartalékot, mert így éjjel is több vizet termelhetünk olcsóbb áramtarifa mellett. Tehát az üzembiztonság fokozása mellett a vízszolgáltatás gazdaságosságának emelése is a nagyobb medence-térfogat biztosítását teszi szükségessé. Ezzel bizonyos mértékben csökkenthetjük a kutak megkívánt biztonsági tartalékának mértékét is. Még a fentebb említett előnyös adottságok mellett is a napi átlagos vízfogyasztás 50%-énak megfelelő medence-térfogat biztosítása volna szükséges, vagyis kereken 260 000 m

3. Tehát a hiányzó kb. 125 000 m

3 medencetérfogatot a következő években meg kell építeni. A peremvárosok vízellátásának javítására közel 200 km csővezetéket fektettek, mintegy 800 db közkúttal. A felszabadulás óta megépült összesen 400 km csővezeték, évenként 33,5 km, az utolsó években 60—74,5 km és 1440 db közkút. Bevonták a központi vízellátásba Rákosszentmihályt, Sashalmot, Pestimrét, PestlőrinA metszet DUNA 2. ábra. Kájlinger aknakút átalakítása csáposkúttá