Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Zimmer Péter: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai

Zimmer P.: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 20 "> cet, Nagytétényt, a téténvi fennsíkot, Békásmegyert, Ár­pádligetet és Ady-ligetet. A rá­kosokat egységes vízellátási rendszerbe foglalták és csőháló­zatát összekötötték a fővárosi csőhálózattal. A vízellátás biztosítása ér­dekében új utakat kellett ke­resnünk. Ezek közé tartozik a csáposkutak megépítése, ame­lyeknek építési technológiáját a Fővárosi Vízmű olyan fokra fejlesztette, hogy ma ezen a té­ren Európában vezető szerepünk van. A régi Ka j linger kutak köz­vetlen környezetében a palást körül és a meder részen eltömő­dések jelentkeztek. Ez nagy vízhozam csökkenésre vezetett. Ezért a kutakat csáposkutakká alakították át részben fagyasz­tási eljárással, részben sűrített levegővel (2. ábra). A fagyasz­tási eljárásnál az öntöttvas szű­rőhenger palástjától kb. 80 cm távolságra két sorban elosztva helyezték el a fagyasztáshoz szükséges fúrócsöveket. A kút körül keletkező fagyasztott ta­laj vízzáróvá vált és fölvette a vízszintes földnyomást. A kút körül lévő anyag eltávolí­metszet Szűrő kowcsretegek metszete „/_ i, -.1... 3. ábra. Medergaléria (Flussbettgalerie) tása után 15 cm-es soklyukú téglából védőfala­zat készült, amely egyúttal zsaluzásul is szol­gált és a betonozásnál a külső fagyhenger felé szigetelő rétegként szerepelt. A sikeres fagyasz­tás legalább —15 C hőfokot követelt meg. Váratlan nehézségek merültek fel az erő­sen ingadozó Duna vízállással együtt változó talajvíz következtében. Így előfordult, hogy már a sikeres fagyasztás határán — főleg a me­legebb időszakban —- a hirtelen feltörő meleg talajvíz hatására a fagyasztott talajhenger fel­olvadt és a munkát elölről kellett kezdeni. 8 kutat alakítottak át talaj fagyasztási el­járással. A költségek szempontjából számottevő előny ennek az eljárásnak a javára nem mutat­kozott, ezért a következő 4 kutat már pneuma­tikus eljárással alakították át. A horányi partszakaszon egy medergalériát építettek kísérletképpen (3. ábra), a dunakeszi parton pedig egy 20 kútból álló mederkútcso­fortot (4. ábra), hogy szükség esetén tartalékot nyújtson a káposztásmegyeri rendszer részére. Az első ötéves terv során: beruházásokra felújításokra . összesen: . . . 131 866 millió Ft-t 106 471 millió Ft-t 25 395 millió Ft-t használtak fel. A vízmű fejlődését jól szemlélteti a vízfo­gyasztás változása, amelyet az 5. ábrán közlünk és a jellemző üzemi adatok, amelyek a 6. ábrán láthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents