Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. Richter András: A Duna-vízállás és a csapadékmennyiség hatása a budai hévforrások vizének összcsíraszámára és coli tartalmára

Dr. Richter A.: A Duna-vízállás és csapadékmennyiség hatása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 183 esetben a szabad vízfelületű forrásmedencék baktériumszámainak kellene összefüggést mutatniok az esőzéssel. (Malomtó, Római-fprrás). Minthogy a csapadék hatása nagyobb a coliszámra és nagyobb a mélyen fekvő Gellért-forrásnál, arra kell gondolnunk, hogy az esőzések hatásának kifejlődésében is a talajvízszintnek szerepe van. Ezt alátámasztja az a megfigyelés, hogy az őszi esőzések (amikor alacsony a Duna-vízállás) alig éreztetik hatásukat a baktériumszámra, továbbá az 1953. évi adatok, amikor a vízszint maximuma a VI. hóra, a csapadék maximuma a VII. hóra esett és összefüggést mégsem tudtunk kimutatni. Ezeknek a megfigyeléseknek az alapján a hévforrások védelme szempontjából igen fontosnak tartjuk a foglalások és felső vezetékek fokozottabb és korszerűbb karbantartását, továbbá a talajvízzel szembeni védelmet. Ez magában foglalja a közegészségügyi védőterületek még mindig hiányzó rendezését is. Ezt annál inkább kell hangsúlyoznunk, mert a Fővárosi Gyógyfürdők Vállalat az ismert zavarok gyökeres kiküszöbölésére 1955-ben a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda útján több próbafúrást végeztetett és 1956-ban a kutató fúrásokból hármat artézi kúttá képeztetett ki. (Antal-kút, L/II. és Római IV. fúrások.) A kutak az OKI és saját vizsgálataim szerint is coli-mentes kifogástalan hévvizet szolgáltatnak, de mindent el kell követnünk ezeknek a vizeknek a védelmére már most, nehogy néhány év múlva újra olyan nehézségekkel kelljen megküzdenünk, mint amilyeneket például az Antal-forrásnál tapasztaltunk. Összefoglalás Szerző 1952-ben 6, 1953-ban 12 budai hévforrás összcsiraszám és coliszám értékeit határozta meg 2 hetenként, vagy annál gyakrabban. Az eredményeket a dunai vízállás és a csapadék értékeivel vetette egybe. Az összefüggés vizsgálatára a ,,chi négyzet" módszert alkalmazta, melylyel a részleteredmények összeadhatók. Az összesített ,,chi négyzet" értékek szerint a vizsgált hévforrások összcsira és coliszáma elsősorban a Duna-vízállás változásaival mutat összefüggést. 1953-ban a coliszám értékek a csapadék változással is kapcsolatot mutatnak. A hatás kifejlődését a szerző indirektnek tartja, és a talajvízállás változásaival hozza összefüggésbe. Ezért a hévforrások védelmére a talajvíz-védelmet, továbbá a foglalások és felső vezetékek korszerűsítését tartja a legfontosabbnak. IRODALOM 1. Horváth József—Horváth Lajos : Jelentés az Országos Balneologiai Kutató Intézet Hidrológiai Osztályának 1951—1952 években végzett, a budapesti gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről. Hidrológiai Közlöny, 1954. 34. 308. 2. Mádai Lajos : A Császárfürdő monográfiája. Budapest, 1927. 3. Molnár János: A hévvizek Buda-környékén. Mat. és Term. Tud. Közi. 1869. VII. 4. Pálfy Móric : A budapesti hévforrások vízmennyiségének ingadozásáról. Hidr. Közi. 1929. 9. 30. 5. Papp Ferenc: Budapest gyógyvizei. Ilidr. Közi. XX 1940. 6. Papp Ferenc : Budapest meleg gyógyforrásai. Budapest, 1942. 7. Papp Ferenc: Az ország gyógyvíz és gyógyforrás vizsgálatainak újabb tudományos eredményei. M. T. A. Műszaki Tud. Oszt. Közi. 1952. V. köt. 164. 8. Papp Ferenc : A források rendszere. Hidr. Közi. 1954. 34. 295. 9. Vári Szabó János : A budai sósfürdő. Pest Kocsi-ny. 187 lap. The Effect of the Danube Riverstages anil Precipitation on the Total Germ Count and Coli Content of the Buda Thermal Springs Dr. A. Richter The author determined the total germ and coli count value in 1952 of 6 and in 1953 of 12 Buda thermal springs by taking measurements every two weeks or at even more frequent intervals. The results obtained have been compared with riverstages and precipitation data. In the process of investigation the "chi square" method has been used by which the detail results can be added up. According to the method mentioned, tho total germ and coli count of the thermal springs investigated shows a relationship with the varying waterstages of tho Danube. The coli count values indicated in 1953 some relationship also with the variation of precipitation. Tho development of the effect is considered by the author as indirect and in his opinion it is related to tho variations of ground water level. Therefore, the protection against ground water as well as the modernization of explorations and upper conduits are being considered most important for protecting the thermal springs of Buda,. Einfluss des Donau-Wasserstandes und der Niederschlagsmenge auf die gesamte Zahl der Keime und den Coli-Gehnlt des Wassers der Thermalquellen in Buda Dr. A. Richter Der Verfasser hat im Jahre 1952 für 6 und im Jahre 1953 für 12 Thermalquellen den Wert der gesamten Keimzahl und Colizahl zweiwöchentlich oder noch öfter bestimmt. Er stellte die Ergebnisse dem Donau-Wasserstand und den Niederschlagswerten gegenüber. Zur Untersuchung der Zusammenhängo hat er das „chi Quadrat" Verfahren angewendet, mit dessen Hilfe die Teilresultate addiert werden können. Laut den summierten „chi Quadrat"-Werten steht die gesamte Keim- und Coli-Zahl der untersuchten Thermalquellen in erster Reihe mit den Änderungen des Donau-Wasserstandes in Beziehung. Im Jahre 1953 zeigen die Werte dor Coli-Zahl auch mit den Niederschlagsmengen eine Veränderlichkeit. Der Verfasser erachtet diese Wirkung als einen mittelbaren Einfluss, den er mit den Schwankungen des Grundwasserspiegels in Zusammenhang bringt. Deshalb betrachtet er den Grundwasser-Schutz, sowie die Modernisierung der Fassungen und der oberen Leitungen als das Wichtigste für den Schutz der Thermalquellen.