Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Dr. Richter András: A Duna-vízállás és a csapadékmennyiség hatása a budai hévforrások vizének összcsíraszámára és coli tartalmára
182 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Dr. Richter A.: A Duna-vízállás és csapadékmennyiség hatása 5. táblázat Coli-szám összefüggése a Duna-vízállással, illetőleg a csapadékmennyiséggel X 2-ek és a hozzájuk tartozó valószínűségek (P) 1952 1953 Duna-vízállás Csapadókérték Duna-vízállás Csapadékérték X 2 P% X 2 P% X 2 P% X 2 P% 1. Antal-forrás 0,622 40 0,013 90 5,316 2 2,112 15 2. János-forrás — — 1,468 22 0,320 56 3. Török-forrás — — 2,813 10 0,800 37 4. Lukáos-forrás 6,806 1 0,232 63 5. Római-forrás — — 0,170 38 0,825 37 6. Malomtó-forrás — -— 0,444 50 0,800 <t 37 7. Hungária-forrás 2,339 13 0,224 64 <g 0,800 <t 8. Attila-forrás 1,190 28 0,257 64 0* 0* 9. Juventus-forrás 1,513 21 6,667 1 < 10. Gellért I. ág — — <g 11. Gellért IX. ág — — <1 12. Gellért szívókosár 5,904 1,5 5,418 2 4,102 5 0,574 45 * Pozitív eset nem volt, nem vettük figyelembe. <5: A ooliszám a pozitív esetek csekély száma miatt nem volt értékelhető. 6. táblázat Összcsiraszám összefüggése a Duna-vízállással, illetőleg a csapadékmennyiséggel X 2-ek ós a hozzájuk tartozó valószínűségek (P) Ö s s z c s í r a 1952 1953 Duna-vízállás Osapadékérték Duna-vízállás Csapadékértók X 2 pa/ 1 /o x 2 P% x 2 P% X 2 P% 1. Antal-forrás 0,191 65 0,166 69 3,630 6 0,087 77 2. János-forrás .— — 3,235 7 0,178 68 3. Török-forrás — — 0,068 80 0,320 56 4. Lukács-forrás 0,111 73 0,026 85 0,000 100 1,001 31 5. Iíómai-forrás — — 3,235 7 0,960 32 6. Malomtó-forrás .— — 0,765 33 0,548 43 7. Hungária-forrás 6,512 1 1,706 30 0,608 80 6,400 1 8. Attila-forrás 2,163 13 0,046 83 3,884 5 0,640 50 9. Juventus-forrás 1,269 27 1,513 22 0,829 35 0,960 32 10. Gellért I. ág — — 3,316 7 0,049 82 11. Gellért IX. ág — / — 7,246 1 0,144 70 12. Gellért szívókosár 1,019 30 2,155 10 3,630 5 0,290 60 7. táblázat összes forrásokban együttvéve. Coli- és összcsiraszám összefüggése a Duna-vízállással, illetve csapadékmennyiséggel X 2-ek és a hozzájuk tartozó valószínűségek (P) 1952 1953 Duna-vízállás Csapadókérték Duna-vízállás Csapadókérték X 2 P% X 2 P% X 2 P% X 2 P% Coliszám 18,374 0,7 12,811 5 14,853 2 5,431 49 Összcsíra 11,265 8 5,612 48 30,446 0,3 11,577 49 Vizsgálataink alapján csatlakozunk ahhoz a felfogáshoz, amely szerint a Duna vízszint emelkedése a megnövekedett hidrosztatikai nyomás útján a források szökevény vizének elfolyását nehezíti meg, ily módon emelkedik a források hozama. Ilyenkor talajvíz is jut a forrásvizekhez, de ennek mennyisége nem lehet nagy, mert nitrátot csak igen ritkán, 560 cm feletti vízállásnál és csak egyes vizekben tudtunk kimutatni. (Lukács, János források.) A baktériumszámok emelkedésekor az oxigénfogyasztás alig emelkedik, a vizek kémiai profilja pedig nem változik. A csapadék hatása az összesített chi négyzetek szerint csak 1952-ben a coliszám változáson mutaható ki. Az egyedi értékek szerint a Juventus és a Gellért-forrás gyűjtött vize 1952-ben, a Hungária összcsiraszáma 1953-ban mutat a csapadékkal összefüggést. Az egyes források eredményeinek összehasonlítása alapján feltételezzük, hogy a csapadék hatása sem közvetlenül érvényesül. Ebben az