Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. Richter András: A Duna-vízállás és a csapadékmennyiség hatása a budai hévforrások vizének összcsíraszámára és coli tartalmára

Dr. Richter A.: A Duna-vízállás és csapadékmennyiség hatása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 181 útján gyorsan megszünteti. Éppen ez tette lehetővé, hogy a gyorsan változó baktérium számolási eredményeket olyan, ugyancsak gyorsan változó tényezőkhöz viszonyítsuk, mint pl. a csapadékmennyiség. Az eredmények összefoglalása forrásonként 1. Antal-forrás. A legmagasabb összcsira és coliszámot mutató forrás. Az összcsira középértéke 1952-ben 15 000, 1953-ban 4970. A coliszám középértékei : 13 900 és 46 365. A chi négyzet értékei alapján az összcsiraszám összefüggést mutat a dunai vízszinttel, a coliszám ugyancsak a vízállás változással párhuzamos. Az eredmények az 1953. évre vonatkoznak, 1952-ben összefüggés nem volt kimutatható. Az oxigén fogyasztás a magas baktériumszámhoz hasonlítva kicsiny, 1,72 mg/ liter körül mozog, változása dunai vízállással párhuzamos. Klorid tartalma magasabb dunai vízszintnél statisztikailag csökkent. 2. János-forrás. 1953. évi adatai a következők: összcsiraszám középértéke : 263, a coliszámé 3,4. Összefüggést mutat a dunai vízszinttel, oxigén fogyasztása is ehhez viszonylik, ugyanakkor klorid tartalma változatlan. 3. Török-forrás. 1953-ban az összcsiraszám középértéke 554, a coliszám átlaga 3,7. A baktériumszámok, és az oxigén fogyasztás nem mutat kapcsolatot sem a dunai vízszinttel, sem a csapadékkal. Összes nitrogen és klorid tartalma eléggé állandó. Coliszáma kiugró értéket mutat a vízszint változásához viszonyítva. 4. Lukács-forrás. 1952-ben felső vezetékének környezete elhanyagolt volt, körülötte magas dunai vízálláskor a meggyűlemlett talajvíz pangott. Összcsiraszámának átlaga 3950, a coliszám középértéke 103. Az év végén elvégzett műszaki munkák eredménye jelentős volt. Az 1953. évi középértékek : összcsiraszám 82, coliszám 0,9. Feltűnő, hogy az 1952. évi mérések a dunai vízszinttel mutatnak szoros kapcsolatot, noha a felsővezeték körül mód volt a felületi vizek összegyülemlésére is. A chi négyzet értéke a dunai vízállásra viszonyítva 6,806 (1%-os valószínűség), csapadékra 0,232 (63% valószínűség). Az összcsiraszám nem mutat kapcsolatot sem a dunai vízszinthez, sem a csapadékhoz. 1953-ban összefüggést nem találtunk a coliszámra sem. Az oxigén fogyasztás ugyancsak a dunai vízállással párhuzamos. Az ammóniatartalom a vízállással ellentétesen változik, tehát nem származhat szennyeződésből. 5., 6. Malomtó és Római-forrás. Szabad vízfelülettel rendelkeznek, ezért a csapadékkal való összefüggést vártuk a baktériumszámra vonatkozólag. Meglepetésünkre a két forrás baktériumtartalma a csapadékkal egyáltalán nem mutat párhuzamot, a dunai vízállással a Római forrás laza (P = 7%) összefüggést mutat. 7., 8., 9. Hungária-, Attila-, Juventus-források. A legalacsonyabb baktérium tartalmat mutató hévforrásaink. A középértékeket a 4. táblázat tünteti fel. 4. táblázat Hungária Attüa Juventus Összcsiraszám . . . 1952 86 260 143 Összcsiraszám . . . 1953 411 143 164 1952 0,6 0,8 0,7 1953 0,5 0 0,1 1952-ben összefüggést mutat a Juventus-forrás coliszáma a csapadékkal. Az 1952. őszén elvégzett műszaki munkák hatására az átlagos coliszám 1953-ban 0,1-re csökkent, változása független a dunai vízszinttől és a csapadéktól is. A Hungária összcsiraszáma 1952-ben a vízállással, 1953-ban a csapadékkal párhuzamos. A többi értéknél összefüggést nem tudtunk kimutatni. 10., 11. Gellért I. és IX. ág. 1953-ban összefüggést mutat az összcsiraszámuk a dunai vízállással. A coli pozitív esetek száma csekély, ezért nem értékelhető statisztikailag. 12. Gellért. A szívókosárnál gyűjtött víz középértékei 1952-ben a következők : összcsiraszám 2910, coliszám 680, 1953-ban : 575, ill. 1,5. Bár a javítási munkálatok, amelyeket 1952 végén végeztek (a fölöslegessé vált közlekedő csatorna elzárása) kedvezően éreztették hatásukat, a javulás mégsem nevezhető kielégítőnek. Az összefüggési vizsgálatok elemzései szerint ugyanis a coliszám 1952-ben a csapadékkal is, a dunai szinttel is párhuzamos. 1953-ban a Dunával való összefüggés továbbra is megmaradt, míg a csapadékkal már nem mutatható ki. Viszont az összcsiraszám változása, amely 1952-ben sem a csapadékkal, sem a Dunával nem volt kapcsolatos, 1953-ban a vízállás változásaival összefüggést mutat. A chi négyzetek értékeit és a hozzátartozó valószínűségek (P) értékeit az 5. és 6. táblázat forrásonkint tünteti föl. A választott statisztikai módszernek előnye, hogy az egyes értékek összeadhatók, tehát a forrásonkénti átlagos évi 25 vizsgálattal szemben 1952-ben, 125, 1953-ban 250 adatból számíthatjuk az összefüggés valószínűségeit. Ezeket az összesített értékeket a 7. számú táblázat tünteti fel. Az összesítés szerint a vizsgált források baktériumszámát elsősorban a Duna-vízállás befolyásolja. A csapadék hatása csak a coliszámon érvényesült és csak 1952-ben. Az eredmények értékelése A közölt eredmények bakteriológiai vizsgálatokkal is alátámasztják azt a felfogást, hogy a dunai vízállás befolyást gyakorol a budai hévforrásokra. Ez a befolyás nem lehet közvetlen. Ebben az esetben a coliszámok értékeinek közeledniük kellene a Duna átlagos coliszám értékéhez, de ennek jóval alatta maradnak. Az egyetlen feltűnően nagy értéket mutató Antal-forrás eredményeiben viszont a Duna értékeit többszörösen meghaladja.